Légi utasok jogai sztrájk idején

Bár a sztrájk nem tartozik az előre nem látható események (vis major) kategóriájába, az európai szabály értelmében ilyenkor a légitársaságok mentesülnek a kártérítés alól. Így, aki a sztrájkoló céggel utazna, az nem kérhet kártérítést a fuvarozótól. Kártérítést csak akkor kaphat az utas a légitársaságtól, ha a késés vagy a járattörlés oka nem tartozik a vis major (szélsőséges időjárás, terror stb.) és a sztrájk kategóriába. A kártérítés összege egyébként 250 euró, 400 euró és 600 euró lehet, távolságtól függően.

Bár kártérítés nem jár sztrájk idején, a légitársaság köteles teljes körű segítséget, azaz asszisztenciát nyújtani az utasoknak. Vagyis az utasoknak jár díjmentes átfoglalás, meleg étel, ital, távközlési szolgáltatás, és ha szükség van rá, szállás is.

A mostani helyzetre vetítve ez azt jelenti, hogy az esetleges sztrájk ideje alatt a Lufthasna köteles az utasoknak alternatív útvonalakat felajánlani, hogy az utas minél előbb eljusson a célállomásra. Az alternatív útvonal nemcsak a saját hálózatot jelentheti, hanem más légitársaság járatait is. Ha például valaki Budapestről utazott volna New Yorkba, frankfurti átszállással, akkor a légitársaság átfoglalhatja a jegyét egy Budapest–London–New York, Budapest–Bécs–New York járatra, ez előbbi a British Airways által üzemeltetett gép lenne, míg ez utóbbit az Austrian Airlines működteti. Ha pedig úton hazafelé érné a sztrájk a német cég utasát, akkor egy Bangkok–München–Budapest útvonalat Bangkok–Bécs–Budapest (Austrian Airlines), vagy Bangkok–Párizs–Budapest (Thai Airways, Air France) vonalra cserélhetik. Mivel azonban sztrájk idején több százezer utasról van szó, ezért szinte kizárt, hogy mindenki időben eljusson a célállomására, számolni kell azzal, hogy akár néhány napig a repülőtéren vesztegelnek az utasok. Hiszen a többi cég járatain az utolsó napokban legfeljebb néhány szabad hely van, már az is szerencsésnek mondhatja magát, aki az eredeti időponthoz képest „csak” 24–48 órás késéssel érkezik a célállomásra.

A légitrársaságok (amelyek alkalmazottai munkabeszüntetéssel próbálnak nyomást gyakorolni a vezetésre) azzal igyekeznek könnyíteni az utasok helyzetén, hogy telefonon, SMS-ben, és e-mailben is tájékoztatják őket az új járatról, az alternatív lehetőségről, így nem kell a repülőtéren várakozni, hanem elég kimenni az új járat indulási időpontjára.

Amíg az utas a repülőtéren tartózkodik, a légitársaság köteles étel- és italutalványt adni neki, az ott-tartózkodás hosszának megfelelően, s ha az új járat csak másnap indul, akkor szállást is kell adni neki. Mivel azonban az induló utasokat tájékoztatja a légitársaság az új járatról, ezért ez a szabály főleg azokat érinti, akik már visszafelé tartottak, hiszen nekik szükségük van az ellátásra, a szállásra.

Az utas segítheti a légitársaságot azzal, hogy maga keres szállást, és az étkezést is maga oldja meg, a számlákat elteszi, és később benyújtja a légitársaságnak, hogy térítsék meg a költségeit. A szállásnál figyelni kell, hogy a szoba ára ne haladja meg a 100–120 euró/fő/éjszaka árat, hiszen az európai szabály értelmében az utast nemcsak jogok illetik meg, hanem kárenyhítési kötelessége is van, azaz nem értelmezhető úgy a helyzet, hogy most a légitársaság pénzén luxuskörülmények között lehet megszállni. Ez vonatkozik az étkezésre is, azaz nem kell luxuséttermekben vacsorázni, mivel a légitársaság azt a számlát nem téríti meg.