<p>Az Európai Unió Bírósága szerint a repülésről döntő légitársaságtól kérhetnek az utasok kártérítést jelentős késés esetén, ha a gépet és a személyzetet egy másik légitársaságtól bérelték. Főleg a nyári időszakban fordul elő Európában, hogy egyes járatokat a légitársaságok bérelt géppel teljesítenek. Ennek két formája létezik, a wet lease és dry lease, előbbi esetben a gép mellé a karbantartást és a személyzetet is átadják, utóbbi esetben csak a repülőgépet biztosítja a bérbe adó. </p>
Kitől kérhet kártérítést a légi utas?
Az Európai Unió Bírósága szerint a repülésről döntő légitársaságtól kérhetnek az utasok kártérítést jelentős késés esetén, ha a gépet és a személyzetet egy másik légitársaságtól bérelték. Főleg a nyári időszakban fordul elő Európában, hogy egyes járatokat a légitársaságok bérelt géppel teljesítenek. Ennek két formája létezik, a wet lease és dry lease, előbbi esetben a gép mellé a karbantartást és a személyzetet is átadják, utóbbi esetben csak a repülőgépet biztosítja a bérbe adó. Az Európai Unió Bíróságának július 4-i, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ebben az esetben az utasok nem a bérbe adó cégtől, hanem a járatot ténylegesen teljesítő légitársaságtól kérhetik jelentős, 3, vagy 4 órát meghaladó késés esetén az uniós rendeletben lefektetettek szerint a kártérítést.
Mint kifejtették, Wolfgang Wirth és más utasok a TUIFly légitársaságnál foglaltak jegyeket a Hamburg-Cancún járatra. A jegyeket a TUIFly állította ki, de a járatot a Thomson Airways gépével és legénységével üzemeltette, mivel azt wet lease opcióban bérbe vette. Az utasok a késés miatti kártérítést a Thomson Airwaystől kérték, de a cég azzal az indokkal tagadta meg e kártalanítás kifizetését, hogy nem ő volt a rendelet értelmében vett üzemeltető légi fuvarozó. Az ügyben eljáró Hamburgi Regionális Bíróság azt kérte az Európai Unió bíróságától, hogy állapítsa meg az „üzemeltető légi fuvarozó” fogalmát.
Az uniós bíróság szerint azt a légitársaságot kell üzemeltető légi fuvarozónak tekinteni, amely a repülés végrehajtásáról dönt, beleértve az útvonal meghatározását, és az érdeklődök számára légi fuvarozásra vonatkozó ajánlattételt. Egy ilyen döntés meghozatala ugyanis azt jelenti, hogy e légitársaság – az említett esetben a TUIFly – viseli a légi járat üzemeltetési felelősségét. Így az olyan légitársaság, amely egy másik cégnek legénységgel együtt repülőgépet ad bérbe, de a légi járat tekintetében nem viseli az üzemeltetési felelősséget, nem minősülhet a rendelet értelmében vett üzemeltető légi fuvarozónak.
Az esetben érintett két légitársaság azóta egyesült a TUIfly Groupban. Az unió 261-es rendelete szerint az unióban, illetve az unió területére közlekedő járatok utasai 3, vagy 4 óra késés után kártérítést kérhetnek a légitársaságtól, amelynek mértéke az út hosszától függően 250-600 euró között változik.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.