Késik, vagy csak törölték járatunkat?

FELDOLGOZÁS

A német szövetségi bíróság és a bécsi kereskedelmi bíróság az Európai Bíróságtól vár választ a légi utasok védelméről szóló rendelet értelmezésével kapcsolatban. Szerintük nem egyértelmű ugyanis, hogy milyen esetekben kell egy járat indulásának elhalasztását késés helyett a járat törlésének tekinteni – írja a TTC Hungary. Az alapügy felperesei a Frankfurt–Toronto járatra vásároltak menettérti jegyet. A Kanadából való visszaindulás időpontját a gép műszaki meghibásodása miatt későbbre tették át, ezért a repülőtéren való többórás várakozás után, az utasok visszakapták a már feladott csomagjukat és egy szállodába vitték őket, mivel aznap már nem volt más elérhető gép és az eredeti gép továbbra sem volt üzemképes. A kárvallott utasok így csak másnap hagyhatták el Torontót, és az eredetileg tervezett időponthoz képest 25 órával később érkezetek vissza Frankfurtba. Visszaérkezésük után a rendeletnek a járat törlése esetén alkalmazandó szabályaira hivatkozva, fejenként 600 euró összegű kártérítést kértek a légitársaságtól, amely arra az álláspontra helyezkedett, hogy valójában nem a járat törléséről, hanem csak késésről volt szó, ezért nem kell kártérítést fizetni.

A bécsi kereskedelmi bíróság azt szeretné megtudni a luxembourgi bíráktól, hogy egy légijárat indulásának 22 órával való elhalasztását lehet-e még késésnek tekinteni. Az ismertetett ügyben ugyanis az utasok csak 22 órás késéssel, egy „A” betűvel kiegészített járatszámmal („annulled”, magyarul törölve), részben az eredeti járat utasaival, részben azonban más utasokkal együtt kezdhették meg az utazásukat. Az osztrákok arra a kérdésre is választ várnak, hogy a repülőgép műszaki meghibásodása és az indulási idő emiatt történő megváltoztatása olyan rendkívüli körülménynek minősülnek-e, amelynek bekövetkezétét minden ésszerű intézkedés megtétele ellenére sem lehet elkerülni. Ennek bizonyítása esetén ugyanis, a légitársaság valóban mentesül a kártérítés-fizetési kötelezettsége alól. (t)