Holland kisvárosok egy csapásra

Hollandia Nyugat-Európa egyik legnépszerűbb úti célja, nemcsak sok-sok érdekessége, hanem fekvése és mérete miatt is. Az érdekességeket és az aranykor sajátosságait Amszterdam bemutatásakor már érintettük, viszont számos olyan kisebb város található még Németalföldön, amit érdemes meglátogatnunk. Ehhez nyugodtan vegyük igénybe a fejlett holland vasúthálózatot, amelynek segítségével könnyen és gyorsan eljuthatunk az amúgy sem nagy távolságokra lévő kisebb városok egyikébe: így tudhatjuk le Haarlemet, Utrechtet, Leident vagy Eindhovent egy csapásra. Milyen érdekességek várnak ránk Hollandiában? Hollandia bemutatása sokkal egyszerűbb az érdekességein keresztül, hisz a száraz adatok és a rengeteg történelmi mozzanat helyett ezek azok a dolgok, amiken keresztül azonnal meg tudjuk jegyezni, milyenek is a hollandok, az életmódjuk, az ország, ahol élik a mindennapjaikat. Első lépésként a jogi körülményeket tisztázzuk: a holland közjog különbséget tesz Hollandia és a Holland Királyság között. Az utóbbi fennhatósága alá Hollandia mellett még további, Karib-szigeteki országok is tartoznak, mint Aruba, Curaçao és Sint Maarten. Hollandia jelenleg a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, a felmérések szerint az egy négyzetkilométerre eső népesség 482 fő, amihez az is nagyban hozzájárul, hogy az amúgy sem nagy kiterjedésű (41 526 km2) ország 20%-át víz borítja. Egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy ennek a sok tejtermék, a halfogyasztás vagy a gének az oka, de a hollandok az egyik legmagasabb nép a világon. Ha az átlagos magasság értékeit nézzük, akkor a holland férfiak 184 cm-sek, míg a nők 170 centisre nőnek. Ha már az ételeknél tartunk, a holland sajtok méltán világhírűek, és nagyon sok sajtboltot találunk majd mindenhol a városokban, ahogy hasábburgonyát is, amit a legkülönfélébb szószokkal fogyasztanak. Az édességeket tekintve a stroopwafel (két ostyadarab közötti karamell) vagy a pannekoenken (palacsinta) a legnépszerűbb. A cseppfolyós ínyencségek közül pedig ki ne ismerné a Heineken sört vagy a gint, amit a hollandok jóvoltából ihatunk ma is. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"306031","attributes":{"alt":"","author":"Zászlós Ágnes","class":"media-image","height":"480","style":"width: 360px; height: 480px; float: left; margin: 10px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"360"}}]]A németalföldieknek viszont nemcsak a gint, hanem sok más érdekes és izgalmas találmányt is köszönhetünk, nem is hinnénk, hogy mennyit. Amennyire kicsi nemzet a holland, olyan sok felfedezéssel büszkélkedhetnek: az első tengeralattjáró, a mikroszkóp, a teleszkóp, a szemvizsgálatkor használt szemteszt-tábla, az olimpiai láng használata, a kazetta, a CD, a tőzsde, az első atlasz, és még sorolhatnánk naphosszig. Azért, hogy a legérdekesebbek se maradjanak ki: a sárgarépa eredetileg lila, fehér, fekete és mindenféle színű volt, mígnem a hollandok a 16. században Orániai Vilmos tiszteletére nemesítették ki a mindenhol elterjedt narancssárga színűt. Ha pedig épp internetezünk, akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a wifit is a hollandok jóvoltából használhatjuk.  Sokunknak Hollandiáról azonnal a tulipán jut az eszébe, annak ellenére, hogy a tulipánok még Európában sem őshonos növények, nemhogy Hollandiában. A tulipán hazája Közép-Ázsia, innét került az Oszmán Birodalomba, majd kalandos úton át a 16. században Hollandiába. Ez a csodás virág a törökök közvetítésével jutott el Európába. 1562-ben egy isztambuli hajó futott be az antwerpeni kikötőbe, mert egy ottani textilkereskedő árut rendelt a messzi oszmán fővárosból. Az antwerpeni kereskedő legnagyobb meglepetésére a szövetbálák között furcsa hagymákat talált, amik nagy részét megsütötte és megette, néhányat viszont elültetett a kertjében. A következő év tavaszán különös, soha nem látott virágok keltek ki belőlük. A kereskedő megmutatta néhány barátjának a furcsa virágokat, ami így kerülhetett el a kor legismertebb botanikusához, Carolus Clusiushoz, akinek később kulcsszerepe volt a tulipán hollandiai elterjedésében. Clusius a Leideni Egyetemen tanított, és az egyetem botanikus kertjében, ill. saját kertjében is termesztett ritka tulipánokat. Az igazi tulipánőrület Hollandiában viszont mintegy negyven évvel később, 1634-ben kezdődött: gigantikus összegekért cserélt gazdát egy-egy különleges vagy kevésbé különleges tulipánhagyma. A tulipánőrület csúcsán egy darab ritka tulipánhagymáért egy egész ház árát kínálták Haarlem városában. Bár az akkori óriási tulipánláz alábbhagyott, a tulipánok még ma is jó üzletet jelentenek az országnak, évente mintegy 300 millió euró bevételt jelent Hollandiának az azóta tökélyre nemesített nemzeti szimbólum termesztése. A tulipánok említése azért volt fontos, mert mielőtt megismernénk a városkákat, látogassunk el Keukenhofba, a tulipánok és a tavaszi virágok paradicsomába. A világ legnagyobb és egyik legszebb virágparkjaként ismert Keukenhof Lisse városa mellett található, és minden évben március közepétől egészen május közepéig van nyitva. Az Európa virágoskertjének nevezett helyen összesen 32 hektáron csodálhatjuk meg a virágokat.  Az évente több százezer látogatót vonzó virágmezőt egy 15. századi kastély vadászterületén alakították ki. A park a mai, angol kertre hasonlító formáját 1857-ben nyerte el, és ma már több mint 7 millió virághagymát ültetnek el azért, hogy a két hónapos tavaszi nyitva tartás alatt minél felejthetetlenebb élményben legyen részünk. A parkban szinte az összes tavaszi virágot megtalálhatjuk, a jácintok, a nárciszok, a krókuszok és a tulipánok között számos szobrot, virágalkotást is megszemlélhetünk. A zárt pavilonokban pedig olyan virágok kapnak helyet, amelyek a kora tavaszi időben még nem nyílnának. A hely további érdekessége a május elején megrendezésre kerülő virágfelvonulás és a park körül található végeláthatatlan virágmezők, ahol őstermelőktől vásárolhatjuk meg a virághagymákat.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"306032","attributes":{"alt":"","author":"Zászlós Ágnes","class":"media-image","height":"480","style":"width: 360px; height: 480px; float: right; margin: 5px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"360"}}]] Miután megcsodáltuk a virágokat, utazzunk el a közeli Haarlembe, Észak-Hollandia tartomány központjába. Az Amszterdamtól mintegy 15 perces vonatútra található városka minden ízében holland és történelmi város. A 10. században alapított és ma már 150 000 lakost számláló városka macskaköves utcáival, történelmi épületeivel elsősorban a főváros zajától megpihenni vágyók (hollandok) körében népszerű. Főterén, a Grote Markton éttermeket, hangulatos bárokat, boltokat és a fő templomot, a Grote Kerket találjuk. Haarlemben minden út a főtérre vezet, így nem csoda, ha gyorsan kiismerjük majd magunkat a belvárosban. Aki nagyon szeretné, próbálja ki a biciklizést, mert itt garantáltan nem lesz olyan vakmerő és vadregényes élményekben része, mint egy amszterdami biciklizés során. Haarlem után Utrechtbe vesszük az irányt, ebbe az élénk egyetemi városba. Utrecht Hollandia egyik legrégebbi és egyben a negyedik legnagyobb városa. A csatornákkal körbevett középkori óvárosa nagyon egyedülálló. Egyediségét a többi holland város csatornáihoz képest az jelenti, hogy itt emeletes, kétszintes csatornarendszer található, ami az UNESCO Világörökség részét képezi. Utrecht belvárosa elég kicsi ahhoz, hogy gyalog is be lehessen járni, viszont garantáltan eltöltünk majd itt 1-2 napot, annyira sok a látnivaló.  Utrecht a kezdetektől fogva politikai, gazdasági, vallási és kulturális központja volt Hollandiának. Egyetemét 1636-ban alapították, ehhez kapcsolódóan pedig számos más fontos intézmény székhelye is lett, ilyenek a Holland Királyi Tudományos Akadémia, de űrkutatási laboratóriumok is működnek a városban. A 14. századi Dómtorony a maga 112 méteres magasságával az ország legmagasabb templomtornya és egyben Utrecht egyik legismertebb jelképe. Menjünk fel a tetejébe, mert csodás panoráma tárul majd elénk: tiszta időben még Amszterdam és Rotterdam körvonala is kirajzolódik majd előttünk. A Pápa-ház (Paushuize) Utrecht másik legrégebbi épülete, amelyet az egyetlen holland pápa, VI. Adorján megbízásából készítettek. A fényűző épület korábban a királyi biztos székhelye volt, ma pedig rendezvényhelyszínként működik.  A város legrégebbi templomát, a Pietrskerket 1048-ban szentelték fel, és egyben Hollandia legkorábbi román stílusban épült templomáról van szó. Ne hagyjuk ki az egyetemi hangulatot, és látogassunk el Uithofba, Utrecht egyetemi negyedébe is. A folyamatosan bővülő tekintélyes egyetemre évente közel 70 ezer diák jár. A negyed egyik legérdekesebb és legfeltűnőbb épülete az Egyetemi Könyvtár, ahol több mint 4 millió kötetet tartanak.  Hollandiának számos egyetemi városa van még, a festői Leidenbe is érdemes elutaznunk. Ha a Rajnán akarunk hajókázni, akkor jobb helyet nem is találhatunk Leidennél. Az itteni csatornák és partjaik az egyik legszebbek az országban, de emellett ez az egyetemi város jelentős kulturális központja is Hollandiának. Érdemes meglátogatnunk a Hortus Botanicust, hogy megnézzük gyönyörű botanikus kertjeit és a világ legrégebbi akadémiai csillagvizsgálóját. Továbbá nem elhanyagolható információ, hogy ebben a városban született a holland festőóriás, Rembrandt.  Ezután vonatozzunk el a német és belga határhoz közeli, a történelmi városokhoz képest merőben más, nagyon modern városba, Eindhovenbe. Eindhoven saját reptérrel rendelkezik, és Hollandia ötödik legnagyobb városa is egyben. Sokan a kortárs művészet fellegváraként tartják számon, korábban az európai dizájn fővárosa címet is viselte. Az egyik látnivaló a reptér és a városközpont között félúton található: Eindhoven modern építészeti megoldásainak egyike, az Evoluon. A jelenleg konferenciaközpontként működő, repülő csészealjhoz hasonlító különleges épület furcsa, de nagyon érdekes látvány. Az elektromosság szerelmesei fogják a leginkább értékelni a várost, hiszen meglátogathatják a Philips Villanykörtegyárat. A gyár első épületében múzeumot rendeztek be, ahol megnézhetjük, hogyan készültek a szénszálas villanykörték.  Miután megismertük ezeket a városkákat, és lesz alkalmunk kicsit megfigyelni, hogyan élik a hollandok a mindennapjaikat, megtudjuk, hogy a hollandoknak még a holland hangulatra is van külön szavuk: Gezelligheid, aminek nincs igazán magyar megfelelője, viszont magában foglal mindent: a kényelemet, a melegséget, a befogadást és a nyugalmat.  Zászlós Ágnes