Ha nem éri el a csatlakozó járatot

SZABÓ LÁSZLÓ

A légitársaságok ilyenkor kötelesek segítséget nyújtani, de ma már nagyon kevés repülőtéren van képviselete a fuvarozóknak. Ezért sokszor az utas kénytelen gondoskodni magáról. Mit tehet az utas, és mi lenne a légitársaság kötelessége? Jár-e ilyenkor valamilyen kártérítés?

Mit jelent a csatlakozó járat?

Ilyenről akkor beszélünk, amikor az utas a célállomásra átszállással tud eljutni (vagy ilyen jegyet vásárolt), és a teljes út egy jegyen szerepel. Azaz, ha valaki például budapesti indulással New Yorkba szeretne utazni, Amszterdami átszállással, akkor mind a Budapest–Amszterdam mind pedig az Amszterdam–New York szakasz egy jegyen szerepel. Ilyenkor az első járat érkezése után meg kell keresni a csatlakozó gép indulási kapuját, oda kell menni, és már indulhat is az amerikai metropolisba (a poggyásszal nem kell foglalkozni, azt csak a célállomáson kell felvenni, ezt a reptéren átpakolják az egyik gépből a másikba). Ez egy átszállásos repülőjegy, ilyenkor a légitársaság köteles eljuttatni az utast a célállomásra, s ha baj van, akkor segíteni neki. (Átszállásos jegyeket csak a nemzeti légitársaságok állítanak ki, a fapadosoknál ez ismeretlen fogalom, ilyen nem létezik.)

Ha valaki saját maga kombinálja össze a jegyet, akkor ez a szabály nem érvényes. Ha késik az egyik járat, ezért nem éri el a csatlakozást, akkor semmilyen felelőssége nincs a társaságnak, új jegyet kell vásárolnia. Ilyen helyzet akkor fordulhat elő, ha valaki például a Ryanair fapados társasággal szeretne eljutni Pozsonyból a Kanári-szigetekre, Barcelonai átszállással. Ehhez két jegyet kell megvásárolnia, Pozsony–Barcelona, és Barcelona–Tenerife útvonalra. A katalán fővárosban – ha poggyásszal utazik – ki kell vennie a poggyászt, be kell jelentkezni Tenerifére induló a járatra. Így ha az első gép késik, akkor is új jegyet kell vásárolnia, függetlenül attól, hogy ez a légitársaság hibája.

Milyen kötelességei vannak

a légitársaságoknak?

Ha az utas nem éri el a csatlakozást, akkor a társaság köteles átfoglalni egy másik, a lehető legközelebb induló gépre, amelyiken van még szabad hely (szabad helyek, vagy járatok hiányában néha ez csak újabb átszállással, vagy másnap oldható meg), és a reptéren ételt, italt, távközlési szolgáltatásokat is kell adni az utasnak. Ha a gép csak másnap indul, akkor a szállást is a légitársaságnak kell biztosítania, ilyenkor taxi csekket is adnak, hogy eljusson a hotelbe, illetve további utalványokat az étkezésre.

A légiközlekedés mai helyzetében azonban nagyon ritkán fordul elő, hogy egy társaság minden repülőtéren ezt biztosítani tudja, sokszor legfeljebb az átfoglalást és az étkezési utalványt adják, a többi az utasra marad. Ilyenkor sem szabad azonban pánikba esni, legyen talpraesett, és oldja meg a feladatot.

Mit tehet ilyen helyzetben

az utas?

Az első, amit mindenképpen tennie kell, hogy megpróbálja megtudni, melyik géppel tud tovább utazni, ha már lekéste a járatot. Ezt a légitársaságot képviselő helyi emberek azonnal meg tudják mondani, sokszor már a leszállást követően az új beszállókártyával várják az utast a kapunál. Ha ez megvan, kérje el az utalványokat, és ha csak másnap indul a gép, akkor pedig kérjen szállodai elhelyezést. Ha ezt már nem tudják biztosítani, akkor ezt önnek kell megszerveznie (előtte kérdezze meg, mi van a poggyásszal – ez általában az éjszakára is a repülőtéren marad). Ki kell menni a repülőtérről, szállodát kell keresni – érdemes valamelyik internetes szállodafoglaló oldalon foglalni. Ha korán indul az új járat, akkor pedig a légikikötő közelében lévő szállodában ajánlatos megszállni. Ilyenkor csak azt kell figyelni, hogy a szoba ára az ésszerűség határain belül mozogjon, azaz ne haladja meg a 100-120 eurót. Másnap ismét menjen a reptérre, és remélhetőleg eljut a célállomásra.

Az érkezés, valamint az új csatlakozó járat indulása közötti időben felmerülő kiadásokat igazolni kell, ezért minden számlát (szállodai, taxi, étkezések stb.) gondosan őrizzen meg. Hazaérkezés után pedig írjon panaszlevelet a légitársaságnak, és csatolja a költségeket igazoló számlákat – a társaságok ilyenkor ezeket teljes mértékben megtérítik. Ha volt hotelfoglalása a célállomáson, de az eset miatt nem tudta igénybe venni az első éjszakát, jelezze a társaságnak, azt is megtéríthetik (ez nem törvényszerű). Persze, a nagyvonalúság mindig légitársaság-függő, azaz vannak olyan cégek, amelyek ilyenkor igyekeznek kiengesztelni az utast a kellemetlenségekért, de olyan is előfordulhat, hogy többszöri levélváltás után hajlandók csak fizetni a felmerülő költségeket.

Összegezve tehát elmondható, hogy ha nem kap megfelelő segítséget, akkor kicsit önállósítania kell magát, és utólag behajtani a légitársaságon a felmerülő költségeket. Sokan azonban mégsem ezt az utat választják, bosszankodnak, és akár az egész éjszakát a reptéren töltik, úgy várják meg a következő járat indulását – majd kártérítést követelnek a légitársaságtól. Ők sokszor rosszul járnak, mivel nincs igazolható kiadás, ezért nem fizet a légitársaság. Jobban jártak volna, ha kényelmesen, esetleg egy helyi városnézést is beiktatva bementek volna a városba, egy három vagy négycsillagos szállodában kényelmesen kipihenték volna magukat – gyakorlatilag ingyen (a légitársaság költségei). Olyan is akad, aki ilyenkor az első esetet választja, azaz önállósítja magát, de elkezd költekezni „a légitársaság úgyis megtéríti” alapon, és luxusszállodában foglal szobát, és/vagy több tíz-, néha százeurós éttermi számlát nyújt be. Ilyenkor azonban nem számíthat teljes visszatérítésre, hiszen a légitársaság tudja, hogy voltak olcsóbb megoldások, és ez a dorbézolás már nem sorolható az ésszerűség határain belüli kategóriába, így csak a kiadások egy részét kapja vissza.