Felszállt a Boeing legújabb csodagépe

ÖSSZEFOGLALÓ

Csaknem 15 évet vártunk a Boeing gyár legújabb gépére. Az amerikai repülőgép-gyártó felismerte, hogy a légitársaságok már nem a gyorsabb gépeket részesítik előnyben, sokkal fontosabb számukra, hogy a drága üzemanyagárak és a csökkenő utasszámra reagálva hatékony, költségkímélő gépet preferáljanak. Éppen e feltételek alapján fejlesztették ki az új gépet.

A cég – amely előző héten zárta le a gép földi tesztelését – közölte: a forradalmi újításnak számító, nagyrészt szénszálas anyagokból épített, könnyűszerkezetű repülő levegőbe emelkedése új korszak nyitányát jelenti a légi közlekedésben. A kék-fehérre festett üzemanyag-takarékos repülőgép a gyár közeléből szállt fel négyórás próbaútra Washington állam belseje felé.

Az első próbarepülésre az eredetileg tervezettnél több mint két évvel később került sor, az időpontot korábban munkaügyi és alkatrészellátási gondokra hivatkozva halasztották el. A Boeing korábban közölte: ha a próbarepülések sikeresek lesznek, a Dreamliner kiszállítását a jövő év negyedik negyedében kezdhetik meg.

A Boeing presztízsfejlesztésének számító Dreamliner alaposan megvárakoztatta rajongóit, hiszen az eredeti tervekhez képest három évet késett, bemutatkozását pedig öt alkalommal halasztották el. A csúszás elsősorban technikai problémákra vezethető vissza: a Dreamliner legnagyobb újításának számító karbonszálas test ugyanis a gép építőit, valamint a beszállítókat is komoly problémák elé állította.

A fejlesztés komolyságát mutatja, hogy míg a hagyományos gépeknél, például egy Boeing 777-esnél a géptestnek mindössze 12 százalékát alkotják szénszálas vagy hasonlóan könnyű anyagok, addig a Dreamlinernél ez az arány mintegy ötven százalék. Ennek köszönhetően fejlesztői szerint mintegy húsz százalékkal fogyaszt kevesebbet versenytársainál, ami az üzemanyagköltségeket tekintve komoly versenyelőnyt jelent.

Nem véletlen, hogy a hosszú távokon is bevethető Dreamliner már most a Boeing legsikeresebb termékének számít – eddig 55 légitársaság 865 darabot rendelt az újdonságból.

A könnyű és erős, ám még nem minden ízében megismert kompozit technológia főleg a megmunkálás és a beépítés, illetve nem utolsósorban a javítás során is sok kérdőjelet vet fel. Szabad-e olyan anyagokból emberek szállítására tervezett, nagy igénybevételnek kitett, hosszú életciklusra szánt repülő szerkezetet építeni, amellyel kapcsolatban nincs kellő gyakorlati tapasztalat? Van-e jövője egy olyan, minden területen új konstrukciónak, amely csak hosszú és rögös út után jutott el egyáltalán odáig, hogy levegőbe emelkedhetett? A Boeing reményei szerint az első felszállás ténye feledteti a szkeptikus kérdéseket, a piac és a részvényesek pedig visszanyerik elvesztett bizalmukat a jövő repülőgépe iránt.

Előtte azonban kilenc hónapon át a levegőben kell bizonyítania alkalmasságát a légügyi hatóságok előtt. A tesztperiódus alatt összesen hat példányát próbálják ki – a második talán már karácsony előtt debütál, a harmadik pedig januárban száll majd fel először.

Elemzők szerint a Dreamliner fejlesztési költségei mintegy 15 milliárd dollárra rúgnak. Hivatalos adat ezzel kapcsolatban nincs, mivel a költségeket a Boeing üzleti titokra hivatkozva nem közölte. Arról is csupán szakértői becslések láttak napvilágot, hogy a több mint három éves csúszás miatt további 11 milliárd dollár többletkiadás terheli a Boeinget.

Ha minden rendben megy, akkor 2010 év végén a japán Air Nippon Airways állíthatja először menetrend szerinti szolgálatba a jövő utasszállító repülőgépét, a Boeing 787 Dreamlinert.