„A kínai feldobta a labdát, hogy szerváljon, én meg: VAKU!!!”

Emlékezetes interjúk, végtelen utazások és kínos bakik – Somogyi Tibor fotósunk eleveníti fel a legjobb sztorijait.
ÚJ SZÓ ONLINE

2018. december 17. 08:28

A legkedvesebb interjúalany?

Róbert Bezákkal mi interjúztunk először püspökké szentelése után. Arról is mesélt, hogy LGT-t és Omegát hallgat. Hihetetlen kisugárzása van. Azóta is, ahhoz képest, mennyire meghurcolták, óriási erő és energia van benne. Nagy élmény volt II. János Pál pápa szlovákiai látogatásán is fotózni, neki is különleges kisugárzása volt. 

A legnehezebben megszerzett fotó?

Egyszer Komáromban kellett lefotóznom egy olyan embernek a házát, akiről fennállt a gyanú, hogy visszaéléseket követ el magyarországi pénzekkel. A ház az erőd közvetlen szomszédságában állt, akkor még nem voltak drónok, úgyhogy mindenféle módszerrel próbálkoztam – előbb létrára, aztán a várfalra másztam fel, de sehogyan nem tudtunk benézni a kerítésen. Nem is tudtam tökéletesen megoldani a feladatot, csak a kerítésről lettek fotók.

A legkínosabb baki?

A nyárasdi sportcsarnokban voltam pingpongversenyen, egy kínai versenyző játszott egy hazaival. Nagyon sötét volt a teremben, én meg úgy döntöttem, bevilágítom… A kínai feldobta a labdát, hogy szerváljon, én meg: VAKU!!! Azt gondolom, a felmenőimet emlegethette kínaiul, a rendezők pedig megkértek, ne fotózzak többet. Le is állt pár percre a verseny, mert a csávó nem sokat látott.

A legviszontagságosabb utazás?

Amikor Vrabec Marival Ukrajnába utaztunk, 10 dollárt kellett betenni az útlevélbe az ukrán vámosoknak, a diktafont pedig jól el kellett dugni, nehogy kiderüljön, hogy újságírók vagyunk. Visszafelé rengeteget vártunk a tűző napon, a szlovák határőrök kipakolták az autót, hozunk-e magunkkal cigit vagy benzint… Az is emlékezetes utazás volt, amikor a tátrai pusztító szélvihar másnapján a kidőlt fákat kerülgettük az úton Lőrincz Adriánnal. Semmi sem működött, de egy kocsma nyitva volt, ott melegedtünk. 

A legrázósabb helyzet?

A 2006-os magyarországi zavargások, amikor röpködtek a gumilövedékek, autók gyulladtak fel körülöttünk. Visszatekintve ez még brutálisabb élmény volt, mint a szurkolóverés a DAC–Slovanon, mert a zavargások több napon át tartottak.

A legnagyobb újságírói álom?

Nem vágyom arra, hogy lefotózhassam Bill Gatest, vagy ilyesmik. Rengeteg olyan fotót készítettem, amelyre büszke vagyok, sok ismert emberrel dolgozhattam, úgyhogy kimondott álmom nincs. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Mistrík örül, hogy Menyhárt is őt támogatja

Halálos áldozata van Nyitrán az influenzának

Az Új Szó szerdai mellékletében: Hogyan válasszunk középiskolát?

Külföldön már háromszor nyert

Az elégedetlen gazdák bevonultak Pozsonyba

A kilencvenkettesek nagy dobása

Legfrissebb galériák
Olvasta már?