Újra túszszerepben a beteg

Marián Petko, az ANS elnöke nemrég arra figyelmeztetett, hogy a parlament által elfogadott törvénymódosítások komoly költségvetési problémákat okozhatnak a kórházaknak, ugyanis nem lesznek képesek finanszírozni az egészségügyi dolgozók megemelkedett bérét, az üdülési csekkeket és az egyéb szociális juttatásokat. Ezért új szerződést szeretnének kötni az Általános Egészségbiztosítóval, Petko szerint legalább 17 millió euróval több pénzre lenne szüksége a szövetség kórházainak. A keddi tárgyalások azonban kudarcba fulladtak.

„A biztosító a tárgyalások során egyértelműen kijelentette, hogy nem hajlandó több pénzt fizetni a kórházainknak, mivel az év elején már elegendő pénzt biztosított számunkra” – jelentette ki Petko. Hozzátette, hogy ha a biztosító a közeljövőben nem változtat a véleményén, akkor az egészségügyi dolgozók sztrájkot hirdethetnek.

Ľubica Hlinková, a VšZP elnöke állítja, a kórházszövetség kontextusból kiragadott mondatokkal szándékosan félrevezeti a nyilvánosságot. Szerinte a biztosító hajlandó tárgyalni az ANS-szel, de a szövetségnek meg kell értenie, hogy a VšZP minden kórházzal külön szeretné tisztázni a helyzetet. „Fontos megjegyezni, hogy a biztosító az év elején 30 millió eurót különített el az ANS kórházai számára, hogy képesek legyenek megbirkózni a megnövekedett költségekkel. A friss elemzéseink szerint néhány kórház képes arra, hogy ebből a pluszpénzből fedezze szociális csomagokkal kapcsolatos összes kiadást” – jelentette ki a Hlinková. A biztosító e célból kérdőíveket küldött a kórházakba, hogy megtudja, valójában mennyi pénzből lehet fedezni a szociális intézkedéseket. „Minden jó vállalkozónak tudnia kell, hogy az előző befektetése mennyire térült meg” – mondta Hlinková. A friss adatok szerint az ANS 75 kórházából 20 visszautasította a kérdőív kitöltését.

A kórházak költségvetési problémáit az egészségügyi tárca is elismerte. Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter ennek érdekében áprilisban tárgyalásokat folytatott a pénzügyi tárcával, melyek eredményesen zárultak, így 90 millió eurót különíthettek el a költségek fedezésére. Ľubica Hlinková, az Általános Egészségbiztosító elnöke szerint azonban ebből az összegből csupán 30 millió eurót kap a VšZP. Hozzátette, hogy a biztosító jelenleg 20 millió eurós veszteséget könyvel el, és ez egy újabb ok arra, hogy óvatosan bánjanak az anyagi forrásaikkal.

A 90 millió eurós összeg elosztásával kapcsolatban megkerestük az egészségügyi minisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

A kórházszövetség és az egészségbiztosító vitájára leginkább a betegek fizethetnek rá, ugyanis ha nem sikerül megegyezniük, akkor a szövetséghez tartozó kórházakban a VšZP ügyfeleinek saját költségükből kellene megtéríteniük az úgynevezett tervezett kezeléseket, vagyis azokat, melyekre a páciens már előre egyeztetett időpontban érkezik. Az ANS jelenlegi szerződése július elsején jár el. Ezt követően három hónapos felmondási határidő lép életbe, mely alatt még megegyezhetnek a felek. Ha ez nem történik meg, akkor a betegeknek októbertől fizetniük kellene a kezelésekért.

A VšZP nem először alkalmazza ezt a tárgyalási stratégiát. Tavaly a Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) is szeretett volna több pénzt kiharcolni a biztosítótól, a VšZP azonban megkerülte a ZAP vezetőségét, és az utolsó pillanatban egyesével kötött szerződést a rendelői orvosokkal.