Taraba: Nem látom szükségét a nemzetiségi jogok kiterjesztésének

A korábbi kormány részéről felmerült, hogy létrehoznák a Duna Menti Nemzeti Parkot, amely Pozsonytól Párkányig a folyó mentén a jelenleg is védett területekre alapulna. Önnek ezzel kapcsolatban mi az álláspontja?

Biztosíthatom Dél-Szlovákia lakóit, miniszterként nem fogom kezdeményezni, hogy létrehozzák ezt a nemzeti parkot. Természetesen senki nem akadályozza meg, hogy ebben a régióban is legyenek természetvédelmi övezetek, akár olyanok is, amelyek magasfokú védelmet élveznek. Másrészt én elutasítom, hogy a kérdéses területek széles körű konzerválása történjen, bármilyen tevékenység ellehetetlenüljön. Ugyancsak megígérhetem, bármi is történjen a Duna menti régióban, az egy széles szakmai vita nyomán fog megvalósulni. Semmiféle olyan zonáció nem lesz, ami a többi nemzeti parknál megvalósult, amely során nem vették figyelembe az ott élő emberek véleményét.

A Duna Menti Nemzeti Park létrehozásával milyen tevékenység lehetetlenülne el?

Én ezen nemzeti parkkal kapcsolatos összes lépést leállítottam, nem is tervezem folytatni ezt a folyamatot. Ezért aztán a részletekben nem is merültem el. Más nemzeti parkok esetében azonban rengeteg abszurditás van. A Murányi-fennsík Nemzeti Parkban például a lovak fölül elvették az istállókat. Az ott élő embereket megakadályozták abban, hogy alapvető mezőgazdasági tevékenységet végezzenek. Lehetetlenné tették a turizmust. Ez különböző civil szervezeteken keresztül és olyan módon történt, amely nem vette figyelembe a vidéki élet alapvető valóságát.

A bősi vízi erőmű megépítésével a Duna vizének több mint 80 százaléka egy mesterséges mederben, az erőmű csatornájában folyik, míg az eredeti folyómeder rehabilitációja, és a körülötte lévő értékes, szigetközi és csallóközi  ágrendszerek összekötése az Öreg-Dunával harminc éve megoldatlan. A helyzet kezeléséhez a szlovák és a magyar fél megegyezése szükséges. Tervezi-e, hogy az ügyben felveszi a kapcsolatot a magyarországi illetékesekkel, illetve milyen lépéseket tenne az ökológiai helyzet kezelésére?

A kormány előző ülésén kineveztem a bős–nagymarosi vízlépcsőért felelős kormánybiztost, Andrej Kasanát, aki az egyik legnagyobb vízgazdálkodási szakértő, hosszú évekig az Állami Vízgazdálkodási Építővállalat (Štátne podniky Vodohospodárska výstavba) vezetője volt. Ezen cég alá tartozik a bősi vízi erőmű is. Azt várom tőle, hogy nagyon nyitott párbeszédet fog a magyar féllel folytatni. Be kell indítani azt a dialógust, ami ezen a téren éveken át hiányzott. Én teljesen tiszteletben tartom azt az 1995-ös hágai bírósági ítéletet, amely a szlovák félnek Magyarország irányába bizonyos kötelességeket szab meg. Ezek a tájékoztatásra, a kommunikációra, az információk megosztására is vonatkoznak. A héten utasítást adtam, hogy szervezzenek számomra egy találkozót Magyarország pozsonyi nagykövetével, de egy szolgálati útra is készülök, amely során a magyarországi kollégámmal találkozom, hogy ezekről a dolgokról beszéljünk. A szlovák félnek például meg kell oldania az üledék felgyülemléséből adódó problémát. Ez is befolyásolja az átfolyó víz mennyiségét. Arról is szívesen tájékoztatjuk a magyar felet, hogy milyen állapotban van a vízi erőmű modernizációja. Nagyon örülnék neki, ha egy szélesebb konszenzust tudnánk találni. Olyan információk jutottak el hozzám, hogy a magyar fél bizonyos projekteket tervez. Én nagyon pozitívan és benevolensen szeretnék kommunikálni a magyar oldallal.

Múltkor, a kormányülés után arról tett említést, úgy változtatnák meg a Kisebbségi Kulturális Alapot (KKA), hogy az intézmény szakmai tanácsaiba a jelenleginél több tagot nevezhessen ki a kulturális miniszter. Milyen más változásokat terveznek az alapnál?

Mindenekelőtt a Művészeti Alap statútumát fogjuk megváltoztatni. Mégpedig azért, mert az alapba az állam most beleönti a pénzt és egy szűk kör ezt a hozzájuk közel álló projektekre dobálja szét. A kulturális miniszternek nagyobb hatása kell legyen a döntéshozatalra. Ugyancsak megváltoztatjuk az Audiovizuális Alap statútumát. Ezentúl a miniszter asszonnyal közös célunk, hogy egy határon átívelő kulturális együttműködési eszköz jöjjön létre, amely a Csehországgal és Magyarországgal való kooperációra irányul. Azt gondolom, feladatunk, hogy sokat tegyünk a közös fejlődésünkért, például közös történelemkönyveket adjunk ki, az oktatás területén együttműködjünk. Az ezeréves közös történelmi kötelékünk egyáltalán nem csak negatív volt, ebben az időszakban rengeteg pozitívum is történt. Ezekre a dolgokra kell alapoznunk. Ha pedig a hazai nemzetiségi kultúráról van szó, mi azt szeretnénk, ha ezekről a pénzekről maguk a kisebbségek képviselői dönthetnének. Ez ma is így van, mindössze arra kell ügyelni, hogy a döntőbizottságok tagjai tényleg az adott kisebbséget képviseljék, onnan érkezzenek. Ha a magyar kisebbségről beszélünk, akkor az is elképzelhető, hogy az alapot megerősítjük. Ahogy említettem, a víziónk ugyanis az, hogy Magyarországgal és Csehországgal is kulturális együttműködésbe kezdünk. Hiszen a hazai cseh közösségnek már problémái vannak, lassan eltűnnek. Az államok közti együttműködés kivitelezésére keressük most a megfelelő mechanizmust. Elképzelhető, hogy ez a feladat a KKA-hoz kerül, az alapot megerősítenénk. Ha azonban úgy látjuk, ezen intézményen keresztül ez nem lehetséges, akkor a másik megoldás, hogy a KKA-t meghagyjuk abban a formában, amilyenben most van, és inkább erre a határon átnyúló együttműködésre egy másik intézményt alapítunk. Így jártak el például a németek és a franciák. A másik két alappal ellentétben tehát nem prioritás, hogy a KKA alapszabályát megváltoztassuk, ha a kisebbségek elégedettek a működésével, akkor mi ezt az intézményt nem látjuk problémásnak.

Szívesen látná Gyimesi Györgyöt a kisebbségi kormánybiztos tisztségében? 

Erről most hallok először. Senkivel nem beszéltem erről. Ez csak valamilyen kacsa lehet. Nincs a Smerben senki, akivel erről beszéltem volna. 

Más koalíciós párt képviselőjével beszélt erről? 

Nem, senkivel. Az életben nem beszéltem erről a témáról senkivel. 

Ön ismeri Gyimesi Györgyöt, ön szerint jó kisebbségi kormánybiztos lenne? 

Nem tudom, hogy honnan veszi ezt az egészet. Én ebben a témában semmiféle lépést nem tettem. Gyimesi Györggyel valóban barátok vagyunk, de ő maga sem kérte, hogy lobbizzak érte és nekem sem jutott ez eszembe. 

Ön a mostani parlamenti választáson az SNS jelöltlistáján indult, korábban azonban a Kotleba-féle ĽSNS listáján szerzett mandátumot. Ez egyben azt is jelenti, hogy elviekben egyetért ezen pártoknak a nemzetiségi kisebbségekre vonatkozó nézeteivel? Ami Marian Kotlebáék esetében abban nyilvánult meg, hogy leköpték Kossuth Lajos szobrát Rozsnyón, de Andrej Danko SNS-elnök is arról beszélt, a kisebbségeknek Szlovákiában átlagon felüli jogai vannak.

Én nem azért mentem az ĽSNS listájára, mert valaki leköpött valaki mást, hanem azért, mert olyan pártnak a jelöltlistára akartunk lépni, amely garantálta, hogy megszavaz minden olyan törvényt, ami az élet védelmének növelését célozza(a művi terhességmegszakítást korlátozó jogszabályok – szerk. megj.). Egyedül ők voltak hajlandóak ezt megtenni. Aláírtunk velük egy memorandumot, amelyben a múlt összes igazságtalanságának valósságát elismertük és amelyben teljesen elhatárolódunk a kisebbségekkel szembeni bármilyen támadástól és így tovább.

A kisebbségi jogok átlagon felüliek Szlovákiában?

A nemzetiségeknek olyan jogai vannak, amelyek egy konszenzuális megállapodás eredményeképpen jöttek létre. Egyben azt is gondolom, hogy a magyarok és szlovákok közti viszony olyan jó, amilyen még soha nem volt. Semmiféle feszültséget nem érzek. Szerintem tehát olyan jogaik vannak, amilyeneket akartak. Ezek a jogok olyanok, amelyeket az egyik oldalon a többségi nemzet akceptál és amelyek ugyanakkor a kisebbség számára is elfogadhatóak. Ebben nem látok diszkrepanciát.Persze világos, hogy az egyik és a másik oldalon is mindig lesznek olyan csoportocskák, amelyek vagy azt mondják, hogy valamit meg kell szüntetni, a másik oldalon pedig a kiterjesztésről beszélnek, de ez az egész a párbeszédről szól. Én azt gondolom, hogy az együttélés itt teljesen rendben van.

Az önök kormánya kiterjesztené a kisebbségi jogokat, vagy sem?

Miben?

Például a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó szabályozásban.

Nem fogunk csinálni semmit, ami nem egy normális konszenzus eredményeképpen jönne létre. Én nem érzem a szükségét, hogy valamit változtatni kellene azon, ahogy a dolgok jelenleg működnek.