Támad az aknázómoly

A Komáromi járásban az almalevélmoly (Litchocolletis blancardella), a almalevél-sátorosmoly (Litchocolletis corylifiolella) és a lombosfa-fehérmoly (Leucoptera scitella) fajokat észleltük. Az aknázómolyok által megtámadott növény levelén, többnyire a levél színén, kezdetben apró, barna folt látható. Később a foltok megnagyobbodnak, és a kártevő a fajra jellemző alakot veszi fel. A levél bőrszövete a folt fölött kifehéredik, áttetszővé válik, az alsó szöveti résztől hártyaszerűen elkülönül. Itt húzódik meg a moly alig néhány milliméter nagyságú hernyója, a levéllemez középső részét pusztítva. A hernyó járatai leginkább koncentrikus körökhöz hasonlóak, amelyekben a kártevő barna ürülékszemcséi fölhalmozódnak. Erős fertőzés esetében a nyár második felében az egymáshoz közeli foltok összeolvadnak. A levéllemez kezdetben részlegesen, később teljesen elsárgul, végül idő előtt lehull (tavaly már több helyen is július végétől hullottak a levelek az erősen megtámadott gyümölcsösökben).

Az aknázómolyok kárképe könnyen felismerhető. Az időben kihelyezett illatszercsapdák megbízható adatokat adnak arról, hogy a kártevő ellen mikor kell védekezni. Nagyon jó eredményt érünk el az ún. kitinszintézist gátló permetszerek használatával. Ezek ugyanis nem károsítják a kártevő természetes ellenségeit és a felhasználási idejük is szélesebb a többi permetszerhez viszonyítva. A rajzáscsúcs időszakában alkalmazott kitinszintézist gátló készítményekkel kitűnő eredményeket érünk el a nagyon erős fertőzések esetében is.

Annak okát, hogy a levélaknázómolyok tömegesen elszaporodtak, a nem megfelelően időzített, a természetes ellenségeket irtó, a gyenge hatású permetezésekben, valamint a kórokozó téves diagnosztizálásában kell keresni. Gyakran előfordul, főleg kistermelőknél, hogy az aknázómolyok hernyóinak kártételét gombabetegségnek vélik. Különösen érvényes ez az almások levelét károsító hólyagos levélmolyra (Leucoptera scitella), amelynek tünetét a varasodás kórképével tévesztik össze. A meggyfalevélen károsító aknázómoly okozta folt és a cilindrospóriumos levélfoltosság tünetei is meglepően hasonlóak. Természetesen ilyen esetben a növényvédelem nem a kártevő, hanem a gombabetegség ellen irányul. A Komáromi járásban végzett kísérletek megerősítik azokat a külföldi tapasztalatokat, hogy az aknázómolyokkal nincs gond ott, ahol kellő szakértelem és irányítás alatt megfelelő időben használják a megfelelő rovarölő szereket.

Az aknázómolyok második generációja ellen most kell permetezni. Ne használjunk durva permetszereket (pl. piretroidokat), inkább az ún. zöld készítményeket alkalmazzuk, ezzel ugyanis segítjük a hasznos paraziták elszaporodását. Ilyen permetszernek számít a Nomolt 15 SC (0,1%), Dimilin (0,025%), Insegar (0,03%), Match 050 EC (0,04%). Ezek a szerek a kitinszintézis folyamatát gátolják egy helyen, míg a Rimon 10 EC (0,05%) a kitinszintézist két helyen gátolja, ami kizárja a rezisztencia kialakulásának lehetőségét a permetszer ellen. E készítmények használata az integrált, valamint a biológiai növényvédelemben is engedélyezett.

Továbbra is felszívódó mélyhatású permetszereket használjunk a szőlőperonoszpóra ellen, július derekától alkalmazzunk kontakt hatású rézkészítményeket. Nálunk a következők kaphatók: Cuprocaffaro (0,6%), Champion 50 WP (0,7%), Kuprikol 50 (0,7%), Kuprofor 50 SC (0,7%), Cuprotix 20 DKV (1,1%). A szőlőlisztharmat elleni megelőző védekezést is folytatni kell. Ebben az időszakban lehet nagyon jó hatást elérni a különféle levéltrágyákkal (Humix, Vuxal, Fericarre, Polyfeed stb.). Különösen jó eredményt érünk el olyan készítményekkel, melyek több molibdént tartalmaznak. Ilyen pédául a Lamag Mo (0,5%) speciális levéltrágya.

Különösen nagy gonddal permetezzük az alma- és körtefáinkat ott, ahol az erőteljesebb varasodást észleltük. Részesítsük előnyben a 10-14 napig védelmet nyújtó permetszereket. Folytassuk a hagyma-, káposzta- és uborkaperonoszpóra elleni védekezést is. A paprikánál is folytassuk a baktériumos levélfoltosság elleni kezeléseket réztartalmú készítményekkel: Cuprocaffaro (0,6%), Champion 50 WP (0,7%), Kuprikol 50 (0,7%), Kuprofor 50 SC (0,7%), Cuprotix 20 DKV (1,1%). A zeller szeptóriás levélfoltossága ellen is csak rézkészítményekkel védekezhetünk sikeresen.

Tovább folytassuk az amerikai szövőlepke elleni védekezést. A nagyobb, fejlettebb lárvákra alkalmazzuk a következő permetszereket: Actara 25 WG (0,0175%), Basudin 600 EW (0,1%), Cyper 10 EM (0,05%), Diazol 60 EC (0,1%), Decis EW 50 (0,04%), Fury 10EW (0,025%), Karate 2,5EC (0,075%), Komplet (0,1%), Mospilan 20 SP (0,015%), Nurelle D (0,15%), Polytrin 200 EC (0,04%), Sumithion Super (0,1%), Ultracid 40 WP (0,1%), Vaztak 10EC (0,03%), Zolone EC (0,2%).

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa