Szobanövények gondozása a téli hónapokban

A hidegebb és fényszegény téli időszak még a szobanövényeket is próbára teszi. A megrövidült nappalok valamint az alacsony napjárás miatt a fényellátást lehet a legnehezebben megoldani. Ilyenkor az új hajtások képződéséhez, a virágzáshoz, a levélképződéshez szükséges fényből még a nem túl fényigényes, szobai tartásra alkalmas növények is kevesebbet kapnak. Ebből eredően fontos elérni azt, hogy a téli időszakban a növények inkább ne is növekedjenek és virágot se fejlesszenek. A fényhiány ellenére tovább növekedő növények a tavaszi továbbfejlődésükhöz szükséges tápanyagaik hiánya miatt sápadt és betegségre érzékeny hajtásokat, leveleket és virágokat hoznak létre, melyek rendszerint a növény eredeti formáját elcsúfítják, ezért azok úgyis eltávolításra kerülnek. Ez alól kivételt a direkt télen hajtatott cserepes növények képeznek. A túlhűlés, valamint a megfázás veszélyét kerülve a növények hőellátását úgy kell megoldani, hogy gátoljuk a téli kedvezőtlen növekedést. Ez leginkább a növények alacsonyabb hőmérsékleten való tartásával oldható meg. Az öntözéssel is igazodni kell a téli viszonyokhoz. A növekedés szüneteltetése, lelassulása a vízigényt is nagymértékben csökkenti. A kevésbé fűtött helyiségekben a növények kevesebbet párologtatnak. Annál kisebb a növények vízigénye, minél rosszabb a fényellátottságuk és minél alacsonyabb hőmérsékleten vannak. A vaskos, húsos szárú és levelű pozsgás növényeket télen elegendő annyi vízzel ellátni, hogy a földjük ki ne száradjon. A kaktuszok öntözés nélkül is átteleltethetők. A többi szobanövény földjének alsó rétege még kis időre sem válhat porszárazzá, mert az a legtevékenyebb gyökerek pusztulását idézheti elő. A túlöntözéstől ugyancsak óvakodnunk kell. Téli időszakban a legtöbb vizet a hajtatott növények, a cserepes tulipán, jácint, nárcisz, hortenzia igényli. Az éjszakai kisebb-nagyobb lehűlések miatt lehetőleg délelőtt öntözzünk. A növények föld feletti részére minél kevesebb öntözővizet juttassunk, hogy a víz estére elpárologjon, ellenkező esetben ez foltosodást idézhet elő. A frissen öntözött növények érzékenyebbek a lehűlésre, az ebből eredő gyökérkárosodásra. A legideálisabb, ha az öntözővíz hőmérséklete közel azonos annak a helyiségnek a hőmérsékletével, ahol a növény található. A csapvizet legalább néhány óráig hagyjuk állni, hogy felvegye a kellő hőmérsékletet, s a klórtól is mentesüljön, amely ugyancsak károsítja a növényeket.A szellőztetés során növényeinket lehetőleg ne érje a beáramló külső hideg levegő, s a huzatot is kerülni kell. A szellőztetéssel érdemes megvárni a déli órákat, mert addigra viszonylag enyhül az idő. A növények gyökérzete érzékeny a hőingadozásra, tehát arra, ha kívülről hideg, belülről meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezett növényekre. A tápanyag-adagolás tápoldatozással oldható meg leginkább, de az ebben az időszakban csak az éppen ekkor növekedésben lévő növények esetében indokolt. A téli hónapokban ajánlatos csökkenteni az oldatpótlás gyakoriságát, a töménységet. Ha az öntözéshez kemény, lágyítása érdekében minden literhez pár csepp citromlevet adagoljunk. Célszerű folyamatosan figyelni növényeink egészségi állapotát, hogy a téli időszakban sem kizárható kórokozó- vagy kártevőfertőzéseket elkerülhessük.