A szív- és érrendszeri betegségek kezelésére a különböző nagy hatású gyógyszerek megjelenése előtt is számos természetadta lehetőséggel élhettek a gyógyulni vágyó betegek. Ma, amikor nem egyszer indokolatlanul is a tabletták után nyúlunk, nem árt, ha ismerjük ezeket a bevált gyógynövényeket.
Szíverősítők a kertből, mezőről
évszázadok óta ismert, a cserjéje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. A kilenc méteresre is megnövő bokor formára nyesve fehér virágaival, piros bogyóival gyakorta szolgál dekoratív kerítésként is. A tövises növény régebben a balszerencse szimbóluma is volt, sőt állítólag Jézus töviskoronája is e növény ágaiból készült.
Rossz híre ellenére mindig voltak, akiket jobban érdekeltek a növény tulajdonságai, mint a köré szőtt legendák, noha számos gyógynövénnyel ellentétben a galagonya viszonylag későn került be az európai gyógyászat kelléktárába. Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta.
Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták később a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. E kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelés is végezhető vele. Még egyéb betegségre felírt gyógyszerrel együtt is szedhető, csupán arra kell ügyelni, hogy rendszeres alkalmazásával azok szükséges mennyisége bizonyos idő után csökken. Ezért azok, akik az előírt terápia mellett a galagonyát is szeretnék kipróbálni, feltétlenül konzultáljanak orvosukkal, s beleegyezése nélkül semmiképp se változtassanak a korábban előírt adagokon.
A galagonya hatóanyagait a növény leveleiből, virágaiból, illetve piros bogyó terméséből vonják ki, olykor egyszerre mindháromból. Mindenekelőtt anginás mellkasi fájdalmak megszüntetésére, magas vérnyomás csökkentésére, szívbetegségben szenvedőknél a szívösszehúzódások hatékonyabbá tételére, illetve szívritmuszavarok (főként az extraszisztolé és a szapora szívverés) megszüntetésére használják.
A növény közvetlenül erősíti a szívizomsejteket, növeli a szívizom munkabírását, teljesítményét, tágítja az ereket, javítja a szívizom vérellátását és a szívösszehúzódások erősségét. E gyógyhatásnak különösen nagy hasznát veszik az enyhe szívbetegségben szenvedő betegek, akiknek kezelése így nem igényel erősebb gyógyszereket. Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.
Szerteágazó hatását a galagonya a benne található nagy menynyiségű flavonoidoknak köszönheti. Mint számos gyógynövénynél, úgy a galagonyánál is igaz, hogy rövid kúrától nem várhatunk eredményt. Nagyon fontos a tartós, naponkénti alkalmazás, azonban huzamosabb ideig tartó alkalmazása során is teljesen veszélytelen, nem alakul ki hozzászokás, hatóanyaga nem toxikus, s nem halmozódik fel a szervezetben.
Sokak szerint a galagonya a legbiztonságosabb gyógynövény, bár van rá példa, hogy alkalmazása során émelygés, izzadás, fáradtság és bőrkiütés jelentkezett. Nem szívbetegeknél viszont a nagymennyiségű galagonya fogyasztása jelentősen csökkentheti a vérnyomást, ami szédüléshez és ájuláshoz vezethet.
Gyerekek, valamint terhes és szoptató nők ne használják.
A fokhagyma
évezredek óta két egymástól elválaszthatatlan tulajdonsága, a szaga és a hatása miatt közismert. Fehér gerezdjeit ősidők óta szinte mindenre használják, a lepra gyógyításától kezdve a féregűzésen át egészen az aranyér kezeléséig. Az egyiptomi piramisépítők erő- és állóképességük növelése miatt fogyasztották, a két világháborúban a katonaorvosok sebesülteket kezeltek vele, Pasteur baktériumölő tulajdonságai miatt vizsgálta, napjaink kutatói pedig zömmel a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák elleni hatását kutatják.
Az átható szagú növény egyik leghatékonyabb szerünk az érelmeszesedés (a verőérfal megkeményedésével járó betegség) megelőzésére. Az ételeikben sok fokhagymát használó olaszoknál és spanyoloknál e betegség előfordulási gyakorisága jóval alacsonyabb is, mint nálunk. Közismert értágító, vérnyomáscsökkentő hatása is, mely főleg a szem, a láb, és az agy szűkült erein, az úgynevezett perifériás szívtől távol eső ereken érvényesül. Jótékonyan hat a bélfodor elmeszesedett ereire, ezért hasznos lehet azok számára, akik a bélerek meszesedése miatt haspuffadástól, felfúvódástól szenvednek. Mivel hatóanyagai bizonyos mértékben képesek blokkolni a véralvadásban szerepet játszó fehérjék működését, segít megelőzni a szívinfarktust okozó vérrögök kialakulását.
A fokhagyma egyes összetevői révén lassítja a szapora szívműködést, oldja a szív koszorúereinek görcsét, aminek következtében javul a szívizom vérellátottsága, tápláltsága, nő a szív teljesítőképessége. Számos szakember szerint hatékony fegyver lehet a koleszterinszint csökkentésért folytatott harcban. Kutatások szerint a máj koleszterin anyagcsere-folyamataiba avatkozik be oly módon, hogy az kevesebb koleszterint enged a vérbe.
A fokhagyma gyógyhatása a gerezdekben található mintegy 100 kéntartalmú vegyületnek köszönhető. Amikor szétrágjuk, az egyik kéntartalmú vegyület, az alliin allicinná alakul át. Ez adja a fokhagyma jellegzetes szagát, és gyógyhatását. Az allicin egy része ezek után tovább bomlik, újabb kénvegyületek keletkeznek (pl. ajoén) melyeknek szintén gyógyhatásúak.
Mivel a különböző hőkezelési eljárások (sütés, főzés) megakadályozzák az allicin kialakulását, ezáltal nagyban rontják e sokoldalú és hatékony növény hatásosságát, a szakemberek nyersen ajánlják fogyasztásra a fokhagymát. Akit az átható illata zavarna, folyamodhat olyan fokhagyma-készítményekhez, melyek fedőborítással készülnek.
A fokhagymaszag elnyomására valamilyen hagyományos növényi leheletfrissítőt – petrezselymzöldet, petrezselyem-gyökeret, édesköményt, vagy lepkeszeget – rágcsáljunk. (ú)
Érdekességek a fokhagymáról
Az ólombányászatban dolgozókon végzett felmérés szerint, akik rendszeresen fogyasztottak fokhagymát, azokon az ólommérgezés tünetei egyáltalán nem jelentkeztek. Európai kísérletek igazolták, hogy a fokhagyma segíti az ólom és más nehézfémek kiürülését a szervezetből. A növény vértisztító, méregtelenítő hatásának a nagyvárosok szennyezett levegőjében élők is hasznát vehetik. (w)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.