Maga alá temetheti a gabona a lengyel populistákat?

A válság gyökerei az Ukrajna elleni orosz invázió közvetlen következményeiben keresendők. A helyzetre való tekintettel az EU mentesítette Ukrajnát a mezőgazdasági importvámok és kvóták alól, hogy segítse az egyébként is szorongatott gazdaságát. Speciális „szolidaritási folyosókon” át az Ukrajnából származó gabonát anélkül engedték be az EU-ba, hogy a szokásos kötelező ellenőrzéseket elvégezték volna (tisztaság, ezen belül főleg a nehézfémek vagy növényvédő szerek jelenléte stb.).
A megoldás abból a feltételezésből indult ki, hogy ezek a szállítmányok csak rövid ideig maradnak az EU területén, mielőtt eljutnának a világ más részeire a végső fogyasztókhoz. Mégis, mivel a mentesség miatt az ukrán gabona sokkal olcsóbb lett, mint a lengyel, a dolgok nem a tervek szerint alakultak. Ukrajnából legalább hárommillió tonna gabona került ellenőrzés nélkül Lengyelországba, ahol a hazai takarmánygyártók azonnal elkapkodták, és az ebből készített lisztet most értékesítik vagy raktárban tartják.
Az Ukrajnából érkezett szállítmányokat „technikai gabonának” nevezték, bár ez a fogalom terminus technicusként korábban nem létezett. Liszt és takarmány csak étkezési minőségű gabonából készülhet, míg a „technikai gabona” állítólag fűtőpelletet vagy bioüzemanyagot gyártó cégekhez kerül. A gabonatermesztéshez a tervezett felhasználástól függően különböző vegyszereket használnak. Míg az Európai Unió ennek alapján szigorúan szabályozza az ágazatot, Ukrajnában nem létezik ilyen megkülönböztetés. Azaz nem tudhatjuk, mi volt a határon áthozott ukrán gabonában.
Lengyel ellenzéki politikusok már 2022 nyarán arra figyelmeztettek, hogy komoly probléma van kialakulóban az agráriumban. „Háború van, a kikötők blokád alatt állnak, Ukrajnából egyre több mezőgazdasági terméket szállítanak Lengyelországon keresztül más országokba, de a lengyel gazdák szempontjából ez azt jelenti, hogy ennek a gabonának egy részét eladják. Itt, Lengyelországban, lényegesen alacsonyabb áron – jegyezte meg Donald Tusk volt miniszterelnök. – Mindannyian segíteni akarunk Ukrajnának, ez nem vita tárgya, de ezt úgy kell megszervezni, hogy az Ukrajnának nyújtott segély ne okozzon súlyos károkat a lengyel gazdáknak.”
A Jog és Igazságosság (PiS), vagyis a kormánypárt élesen reagált ezekre a felvetésekre. Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke szerint azt állítani, hogy az ukrán gabona Lengyelországban maradt, a „baloldal” és a Kreml által terjesztett dezinformáció. Hasonlóképpen, Mateusz Morawiecki miniszterelnök is támadta Tuskot, amiért állítólag „mindenben Putyin propagandáját követi, hogy aggodalomba hajszoljon bennünket, hogy még több nyugtalanságot hozzon a gazdák nádfedelei alá”.
Lássuk be: mivel a PiS áll a kormányrúdnál, a felelősség is nyilvánvalóan őt terheli. Érdemes felidézni, hogy tavaly nyáron Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes, a PiS-kormány mezőgazdasági minisztere azt tanácsolta a gazdáknak, hogy raktározzák el a gabonájukat, és várják ki a megfelelő pillanatot az értékesítéssel. Ezért forrong a lengyel vidék az utóbbi hónapokban. Mivel a gabonaraktárak már tele vannak, a lengyel gazdáknak néhány hónapon belül nem lesz hol tárolniuk az idei termést. A lengyel kikötők kapacitásuk határához értek, és a kormány nem tartotta be az ígéretét, hogy új, kifejezetten az agrárexport céljaira szolgáló dokkot épít Gdańskban.
Mivel a piac annyira zsúfolt, hogy a gabona ára jóval a termelési költségek alá zuhant, a lengyel gazdálkodók hatalmas tiltakozásokat tartottak, márpedig a vidék a PiS legfőbb hatalmi bázisa. Mivel saját választói napról napra egyre dühösebbek, Kaczyński és pártja csapkodni kezdett és elhamarkodott lépéseket tesz. A kormány eddig kitartott amellett, hogy nem vethet ki vámokat vagy egyéb korlátozásokat az ukrán tranzitra, mert a döntés kizárólag az EU-t illeti meg. Ám a PiS ezúttal nem hibáztathatta egyszerűen az EU-t (a szokásos bűnbakot), hiszen a párt egyik tagja, Janusz Wojciechowski történetesen az EU mezőgazdasági biztosa. Emellett oknyomozó riportok arra is rámutattak, hogy a PiS politikusaihoz köthető cégek is voltak azok között, amelyek Ukrajnából felvásárolták a gabonát.
A gazdák a miniszterelnök lemondását követelik, ám a kormány ehelyett Kowalczyk skalpját ajánlotta fel nekik. Aki, miközben lemondott az agrártárca vezetéséről, továbbra is miniszterelnök-helyettes maradt. Aztán Kaczyński, aki névleg csak egyszerű képviselő, bejelentette, hogy a gazdálkodók magasabb áron tudják eladni a gabonát (bár még mindig alacsonyabb áron, mint amit Kowalczyk ígért, amikor azt ajánlotta nekik, hogy várjanak), és a kormány állja a különbözetet.
De ez megint nem megoldás semmire, mert Lengyelországban nincs olyan raktárkapacitás, ahol a gazdáktól az idei aratás előtt felvásárolandó tavalyi gabonát tárolhatnák. Így április 15-én a lengyel kormány egyoldalúan megtiltotta a gabona tranzitját Ukrajnából – a rendelkezés szerint június 30-ig –, és döntésről nem értesítette sem az EU-t, sem Ukrajnát.
Ukrajna válaszul „sajnálatát” fejezte ki a helyzet miatt, és emlékeztette a lengyel kormányt, hogy az ukrán gazdálkodók még nehezebb helyzetben vannak, mint  lengyel társaik. Az EU pedig a maga részéről figyelmeztette Lengyelországot a saját kizárólagos kereskedelmi hatáskörére, kifejtve, hogy „az egyoldalú fellépés elfogadhatatlan”.
A lengyel tranzittilalom 18, Ukrajnából behozott termékkategóriát érint (beleértve a bort is, máig tisztázatlan okokból). A cél egyértelműen az volt, hogy legyen egy nagy show, ami kielégíti a vidéket. De ez a lépés nem csillapította a kedélyeket. A gazdák tovább tiltakoznak, és fogadkoznak, hogy soha többé nem szavaznak a PiS-re.
Bár a PiS a 14 hónappal ezelőtti orosz invázióig meglehetősen hűvös viszonyt ápolt Kijevvel, a háborút arra használta fel, hogy véget vessen a nemzetközi elszigetelődésnek, amelyet saját antidemokratikus, populista politikája okozott. A gabonaválság azonban nehéz választás elé állította a kormányt: vagy tönkreteszi Lengyelország pillanatnyilag kiváló kapcsolatait Ukrajnával, vagy cserben hagyja a vidéket, elveszíti a közelgő választásokat, és büntetőjogi felelősségre vonható minden jogellenes magatartásért.
A kormány első reakciója – miért is nem meglepő? – az volt, hogy hátba szúrta Ukrajnát. A kormányközi tárgyalásokat követően azonban Lengyelország beleegyezett abba, hogy április 21-étől feloldja a tranzittilalmat, miközben szigorúbban veszi a termékek és a konvojok GPS-alapú nyomon követését. Úgy tűnik, az Ukrajnával fennálló kapcsolatokat sikerült megmenteni – egyelőre.
De mivel a vidék válsága ezzel korántsem ért véget, a hatalom minden eszközt meg fog mozgatni, hogy megnyugtassa a gazdákat, és e téren nem állhat útjába semmilyen józan költségvetési korlát vagy inflációs ráta (amely ma megközelíti a 20%-ot). De hogy megmentheti-e mindez a PiS választási kilátásait? Ősszel kiderül.

Sławomir Sierakowski
A szerző lengyel újságíró, szociológus, a Krytyka Polityczna mozgalom alapítója, a Német Külkapcsolatok Tanácsának főmunkatársa

©Project Syndicate