DOKUMÁNIA: Ki volt a magyar művészeti szcéna Amy Winehouse-a?

Művészettörténészek, ismerősök, mesterek, kurátorok, segítők mesélnek, elemeznek a Kimben, miközben a fiatalon elhunyt lány által készített felvételeket, Tóth Marcsi művész videóit, valamint a dokumentumfilmet jegyző Kap­ronczai Erika képkockáit láthatjuk. Talán így a legpontosabb – mesélnek –, mert az embernek folyamatosan az az érzése a film közben, hogy senki nem ismerte Kimet igazán. Ennek az lehet az egyik oka, hogy ő maga sem ismerte saját magát. Rengeteg démonnal küzdött, köztük addikcióval, s még azelőtt Amy Winehouse-t juttatja az eszünkbe, hogy ő maga megfogalmazná a vele érzett lelki rokonságot az egyik felvételen.

Kim Corbisier nemcsak különleges tehetségű festő volt, hanem performer és amatőr színész is, a pesti művészközösség tagja 2010 környékén. A rendező eredetileg azért kereste fel, mert szerette volna egy (más témájú) film főszerepére felkérni, közben pedig felvételeket készített, beszélgettek egy közös projektről. Ekkorra Kim lába alól már kicsúszott a talaj. Sok régi ismerőse eltávolodott tőle, és a lány más közegben kereste a valahova tartozást, szerhasználata gyakori lett, impulzivitása, egója csúcsra járt,  ugyanakkor, ahogy a felvételek is mutatják, rendszeresen a mélybe zuhant. Bár több hónapos művészeti ösztöndíjat nyert Bécsbe, romboló kapcsolatai keresztbe tettek az esélyeinek, így haza kellett jönnie. Egyebek mellett ennek hatására találta ki Kapronczai Erika, hogy hagyják az eredeti filmötletet, forgassanak a függőségről: ezzel próbálta rávenni Kimet, hogy menjen rehabra. A kísérletről elég tiszta képet kapunk a dokumentumfilmben, és szomorúan figyeljük, ahogyan egy ritka tehetséges művész tönkreteszi saját magát. Ez a film egyébként befejezetlen maradt: Kim Corbisier 2012 márciusában kiugrott egy harmadik emeleti erkélyről és meghalt. A huszonhetedik évében járt.

Kapronczai Erika végül 8 évet várt azzal, hogy ezúttal egy újabb, harmadik szemszögből dolgozza fel Kim történetét. Már amennyire lehetett, a kusza családi háttérrel együtt. Kim Belgiumban született 1985-ben, és még egyéves sem volt, amikor édesanyja öngyilkosságot követett el. Legalábbis így lehetett tudni, bár utóbb komoly kételyek merültek fel. Apja foglalkozása tisztázatlan, sejthetően tehetős volt, és Kim anyjánál jóval idősebb. A férfi kapcsolatba került a Brüsszelben dolgozó Ibolyával, aki Kim vér szerinti anyjaként szerepelt, amikor családként Magyarországra költöztek. Állítólag egy hamis születési anyakönyvi kivonat is készült.

A filmet nézve hol egy soha fel nem nőtt gyereket, hol egy érzelmileg labilis tinit, hol egy egész életen túl lévő, bölcs asszonyt látunk, hallunk. Kimnek rengeteg arca volt, mindből kapunk egy kis ízelítőt a filmben, ahogyan a festményeiből is, melyeket saját fotói alapján, azokat néha egymásra montázsolva festett, és amelyeken az aktuális szellemi, pszichikai állapota is tükröződött. Volt, hogy egy nap alatt kész volt egy darabbal, de az is előfordult, hogy a földön húzta, rángatta a vásznat, és nem haladt előre. Megrekedt.

Kapronczai Erika mindent megtett, hogy a hézagokkal együtt is bemutasson egy enigmát, egy olyan nőt és alkotót, akire érdemes volt figyelni. Még mindig érdemes lenne.
Herczeg Szonja