A kisebbségi fiatalok médiafogyasztási szokásait is elemezték a MIDAS-közgyűlésen

Az egyesületnek hat magyar újság is tagja, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, továbbá Erdélyből a Nyugati Jelen, a Bihari Napló, a Hargita Népe és a Szabadság.

A közgyűlés első napján a csíkszeredai megyeháza tanácstermében a Kisebbségiként Európában – Helyzetkép, kihívások, megoldások című konferenciát tartották meg.

A jelenlévőket elsőként a MIDAS elnöke köszöntötte. „Ez a konferencia sokat segíthet abban, hogy mi, akik kisebbségi lapot írunk, jól eligazodjunk az élet dolgaiban. Ez rendkívül fontos, mert a kisebbségek elsősorban a saját nyelvükön írott lapokból, weboldalakról tájékozódnak. Felelősségünk hatalmas, és ahhoz, hogy ezt a felelősségvállalást teljesíteni tudjuk, nagyban hozzájárul a Hargita Népe azzal, hogy a konferenciát megszervezte” – mondta Slezákné Kovács Edit.

A folytatásban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke tartott rövid előadást az európai kisebbségek helyzetéről, átfogó képet nyújtva az EU-s szinten, az EU-s intézményekben a kérdéskört érintő, minduntalan megtapasztalható problémákról, nehézségekről. Hajdu Gábor parlamenti képviselő (RMDSZ) a kisebbségi jogokról és azok alkalmazásáról értekezett szociális, történelmi és politikai kontextusban, rávilágítva azokra a romániai esetekre (például újraállamosítás, területi átszerveződés stb.), amelyek mutatják, hogy a magyar kisebbség helyzete korántsem annyira mintaértékű, amint azt a többségi politikusok elhitetni próbálják.

Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a 34 éves egyesület tevékenységét ismertette, majd a Szabadság volt munkatársa, Sarány Orsolya, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója tartott előadást Párhuzamos társadalmak és a média – A valóságkonstrukció diszkurzív stratégiái a székelyföldi magyar és román nyelvű nyomtatott sajtóban címmel, arra reflektálva, hogyan, milyen eszközöket használva ismertette ugyanazt az eseményt – konkrétan az úzvölgyi katonai temetőben történteket – az erdélyi magyar, illetve a román sajtó.

A délelőtti program zárásaként Rácz Éva, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója a romániai magyar kisebbségi médiáról és a romániai magyar fiatal médiafogyasztók – az újságírás szempontjából optimistának nem nevezhető – szokásairól beszélt minden részletre kiterjedően, és összehasonlította a jelenlegi és a mintegy tíz évvel korábban általa tapasztalt helyzetképet. A fiatalok médiafogyasztási szokásairól néhány jellemző idézet:

„Mióta mobiltelefonom van, nem is emlékszem, hogy mikor olvastam utoljára írott vagy nyomtatott sajtót.”

„A mobiltelefon teljesen leegyszerűsítve elérhetővé tett számunkra minden olyan médiumot digitálisan, ami azelőtt a hétköznapi életben egy rutint igényelt, kezdve a rádió bekapcsolásával reggelente, folytatva a sétával az újságárushoz.”

„Televíziót csak focimeccsek miatt szoktam nézni. Mivel a legtöbb film, sőt minden film elérhető online, ezért filmnézésre nem is használom.”

„Mivel a híreket a telefonomban olvasom, ezért erre sem használom a tv-t.”

„A szüleink után talán mi vagyunk az első generáció, akik most már teljesen nélkülözni tudják az olyan médiákat, amiket ők vagy a nagyszüleink fogyasztottak.”

„A YouTube-ot a mostani negy­venesek alkották meg, és ők alakították olyanná, amilyennek ők akarták. Nekünk már nem felel meg, csinálunk másikat, ez a TikTok, s az is változni fog.”

Délután a dél-tiroli, pontosabban bolzanói Eurac Research intézet kutatója, Sergiu Constantin értekezett az európai kisebbségvédelmi normákról és mechanizmusokról, azt firtatva, vajon még mindig relevánsak-e azok a jelenlegi geopolitikai környezetben. Sara Badilini, a hír- és információs weboldalak minősítési rendszerét kidolgozó NewsGuard munkatársa Újságírás és médiaműveltség című előadásában bemutatta, hogyan védhetjük meg a kisebbségeket a félretájékoztatástól, fogódzót nyújtva ahhoz, hogyan ismerhetjük fel az álhíreket vagy a mesterséges intelligencia segítségével generált, pénzszerzés céljából létrehozott weboldalakat.

A közgyűlésen a MIDAS új napilapot fogadott tagjává, a spanyolországi Galícia tartományban galíciai nyelven megjelenő Nós Diario kiadványt. A galíciai (illetve galegó) nyelven megjelenő újságot 2020-ban alapították Santiago de Compostelában. A portugál nyelvvel szoros rokonságban álló galíciait mintegy hárommillió ember beszéli.

A rendezvényen átadták a szervezet rangos szakmai díjait. A MIDAS-díjat Péter Ágnes, a Hargita Népe fiatal újságírója kapta, a neves, Kossuth-díjas fotóművésszel, Korniss Péterrel készített Ez életem legszebb könyve címmel megjelent mélyinterjújáért. Korniss Péter 1967 és 2002 között hosszú távú tanulmányában dokumentálta a nyugat-erdélyi, távoli magyar falu, Szék társadalmi átalakulását, és kísérte a lakosokat mindennapjaikban. Péter Ágnes mindig is kisebbségi kérdésekkel foglalkozott, például a román nyelv iskolai oktatásának problémáival a magyar kisebbség számára. „Ezt nagy érzékenységgel és felelősségtudattal teszi” – mondta laudációjában Burus János Botond, a Hargita Népe főszerkesztője.

A Habsburg Ottó-díjat a többségi médiából származó, kisebbségi témákkal foglalkozó újságíróknak ítélik oda évről évre. Idén az elismerés Marius Cosmeanut illette meg. A korábban a Cotidianul és a România Liberă napilapokban is több éven át publikáló, jelenleg a Szabad Európa rádiónál dolgozó és saját blogot vezető, marosvásárhelyi születésű újságíró az évek során számos cikket írt kisebbségi témákban, illetve magyar személyiségekről, akiknek „még az ékezetet is kiteszi a nevére, ami mifelénk ritka. Mi több, adott esetben még csak nem is azt mondja, hogy magyar, hanem azt, hogy székely, miközben tudjuk, hogy a román politika és a románság jó része kategorikusan elutasítja a Székelyföld létezését” – emelte ki laudációjában Cosmeanu érdemeit Balázs Bence, a Szabadság főszerkesztő-helyettese, úgy fogalmazva: a díjazott mindig a magyarok barátja volt, attól függetlenül, hogy éppen merről fújt a szél.

A több országból érkezett vendégek a rendezvény keretében Erdély nevezetességeivel is ismerkedhettek. A szervezők a Székelyudvarhely közelében lévő Mini Erdély parkba kalauzolták el őket, onnan pedig Farkaslakára, Tamási Áron – ma emlékházként működő – szülőházába, végül pedig a csíkszépvízi, igen látványos Székely Határőr Emlékközpontba. (Hargita Népe, ú)