Fejezetek Dániából: a német iskolarendszer

Az észak-schleswigi oktatásügyet a Német Iskola és Nyelvi Egye­sület fogja össze, ahol az óvoda, alapiskola és gimnázium intézménye mellett a iskolapszichológiai szolgálat és a tanfelügyeleti hivatal is van. A német nevelési és oktatási intézmények 18 településen oszlanak meg, összesen 19 óvoda, 13 alapiskola, 1 gimnázium és 1 bentlakásos középiskola áll a gyerekek rendelkezésére.

Kétharmad privát iskola

A dániai Német Iskola és Nyelvi Egyesület székhelye Apenrade-ben, a Nordschleswig Házban van. Itt foglalkoznak a német kisebbséggel, a családügyekkel, a gyerekek előmenetelével, sőt, a helyi iskolai tanácsadás is e falak között zajlik. Käthe Nissennel, a Német Iskola és Nyelvi Egyesület pedagógiai szaktanácsadójával találkoztunk, aki elmagyarázta a dániai német iskolarendszer felépítését és működését. 

„Dániában nagyon sok a szabad iskola, hivatalos nevén magániskola. Ami azt jelenti, hogy a szülők maguk is alapíthatnak iskolákat. Az országban nincs iskolakötelezettség, csak tankötelezettség, ami azt jelenti, hogy speciális elvek és értékek mentén is alapíthatnak iskolát, például van keresztény iskola is. Dániában az összes iskola közel kétharmada szülők által alapított, szabad iskola. Mi, a német kisebbség iskoláival ugyancsak ebbe a kategóriába tartozunk. Annyi különbséggel, hogy nálunk nem kell fizetnie a szülőknek, míg a többi magániskolában igen”

 – osztotta meg a hivatalvezető, majd hozzátette, hogy felettébb jó dolognak tartja a szabad iskolaválasztást, ő maga is egy ilyen kisebb magániskolában, a német kisebbség közt tanult.

Kétnyelvűség

A német magánóvodákba és -iskolákba nemcsak német, hanem dán és más nemzetiségű diákok is járnak. Nem a nemzetiségekre, mint inkább az egyazon értékrendszerre helyezik a hangsúlyt. Az oktatás nyelve továbbra is a német, de a dánt anyanyelvi szinten tanulják, egészen a nulladik osztálytól. Nem csoda hát, hogy egyre több dán szülőnek tetszik meg a német magániskola és íratja ide gyermekét. 

„Nálunk a német és a dán nyelv aránya kiegyenlített, ugyanannyi német nyelvű óra van, mint dán. Például a heti 5 dán óra mellett több dán nyelvű oktatási segédanyag van, amiket más órákon is használnak”

 – tette hozzá Käthe Nissen. Az észak-schleswigi német iskolába járó tanulók többsége otthon dánul beszél. 

„Ez egy olyan téma, amiről szakmai berkekben nagyon sok szó esik. Van egy nyelvi koncepciónk, amit nemrégiben teljesen átdolgoztunk. Amikor gyerek voltam, mi még csak németül beszéltünk, ez mára megváltozott. De azóta a kutatások is bebizonyították, hogy az egyik nyelv nem gátolja a másikat, sőt a kétnyelvűség könnyebbé teszi a harmadik nyelv elsajátítását. Ugyanis az agyunkban egy egységes nyelvi erőforrás van, amit kontextustól függően használunk, vagyis olyan nyelven szólalunk meg, amilyen nyelvű közegben épp vagyunk. Természetesen a gyerekekkel és ugyanúgy a felnőttekkel is előfordul, hogy keverjük a szavakat, ha épp nem jut eszünkbe egy, de ha teljesen német vagy dán hallgatóság közt vagyunk, akkor ez kevésbé jellemző”

 – tette hozzá.

Tradíció

Az óvodákban és iskolákban is igyekeznek követni a dán és a német köznapi és ünnepi hagyományokat. Dániában például eredetileg nem honos, de Németországban közkedvelt az őszi lámpásmenetet (Laternelaufen), amihez a gyerekek saját készítésű lámpást készítenek, melyekkel sötétedéskor körbejárják a településüket, vagy az iskolacsomag (Schultüte) tradícióját, ami ugyancsak a németeknél szokás. Karácsonykor mindkét nyelven énekelnek karácsonyi énekeket, hogy a gyerekek mindkettőt tudják. 

„A Knivsberg-Fest az év legnagyobb iskolai találkozója, amit minden nyáron megszervezünk. A német magán-intézményekből ilyenkor legalább 1500 diák, 800 óvodás gyerek és 200 gimnazista jön össze, hogy találkozzanak egymással, sőt, a német kisebbség hivatalának tagjai és az ifjúsági szervezet is képviseltetik itt magukat”

 – osztotta meg Käthe Nissen.

A tanároknak és szülőknek is

Megalkották egy fogalmat: „kisebbségi pedagógia”, melynek fontos részét képezi a kétnyelvűség kérdése. A szakemberek igyekeznek segítséget nyújtani azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei német intézményekbe járnak, hogy maguk is kétnyelvűek legyenek és otthon a dán helyett németül is beszéljenek, valamint azoknak a tanároknak, akik dán anyanyelvűként ezen óvodák, iskolák nevelői. Käthe Nissen elmondta, hogy az egyesületi tanácsadói jelenleg is egy olyan segédanyagon dolgoznak, amivel ezt megkönnyíthetik számukra.

A német gondolkodás

A koronavírus ideje alatt számos német család költözött át Dániába egy jobb élethelyzet reményében. Ezek a szülők mind német iskolákat választottak a gyerekeiknek, ám voltak olyanok, akik nem tolerálták a körülményeket. 

„A skandináv iskolarendszer nem olyan teljesítményorientált, szigorú és szabályozott, mint a németországi. Például nálunk az alapiskola a 9. osztályig tart, utána 3 évig járnak gimnáziumba, szakiskolába a gyerekek. Németországban viszont már 5. osztálytól mehetnek gimnáziumba a tanulók. Egy ilyen fiatal még nem tudja, hogy mit szeretne tanulni, merre szeretne szakosodni, mi meghagyjuk későbbre a választást. Több németországi szülő azt sem tudta elfogadni, hogy alsó tagozaton még nincs osztályozás. Addig csak szöveges értékelés formájában tájékoztatják a szülőket gyermekükről”

 – foglalta össze a tanácsadó.

Nincs konkurenciaharc

A helyi pedagógusok szeretnék elkerülni azt, hogy a gyerekek egymáshoz hasonlítgassák magukat. Az már elég számukra, ha eligazítják őket abban, hogy magukhoz képest mennyit fejlődtek, tudásukban, ügyességükben az adott pillanatban hol helyezkednek el. A németországi gyerekeken azt látták, főleg a 8–12 éves lányokon, hogy felettébb igyekeznek a legjobbnak lenni. Egyszerre mindenben. 

„Látták rajtuk, hogy ez nagyon sok stresszt és feszültségek okozott bennük, amit nem, vagy csak nagyon nehezen tudtak kezelni. A tanítók igyekeztek rávilágítani arra, hogy ők is fontos részei a közösségnek, relaxációs gyakorlatokat tanítottak és bizonygatták nekik, hogy »jó vagy«, »elég vagy«, de voltak olyanok, akiknél ez sem segített. Egyes szülők maguk sem tudtak ezzel, a valahol megfoghatatlan, nem jegyekkel kifejezett értékelési rendszerrel mit kezdeni”

 – magyarázta a tanácsadó, majd hozzátette, hogy emiatt a viszonylag lazább környezet miatt több német család vissza is költözött Németországba.

Fontos a történelemismeret

A gyerekek először az alapiskola elvégzése után szakosodnak. Tehetségük szerint tanulnak tovább, de a szakosodástól függetlenül a történelem oktatására az iskolaévek során folyamatosan nagy hangsúlyt fektetnek. Nemcsak a német történelmet tanulják a gyerekek, hanem a dánt is, sőt, többen Észak-Schleswig történetét is megismerhetik a helyi dán kisebbséget összefogó Észak-schleswigi Német Szövetség kiadványain keresztül.

„Vannak olyan tanárok az iskolákban, akik nem a helyi német kisebbség közül kerültek ki, így ők nem ismerik a térség történetét. Ezért is hasznosak azok a kiadványok, melyeken keresztül a német kisebbségi identitást is jobban megérthetik. A gyerekek mindkét nemzetiség történelmét tanulják. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mindkét perspektívát megismerjék. Egy dán környezetben vagyunk, ami a mindennapi életünk, az identitásunk egy része”

 – tette hozzá Käthe Nissen. Elmesélte, hogy a német kisebbség a második világháború után sokáig áldozatnak tekintette magát, saját nagyapját is internáló táborba küldték, letartóztatták. A nagyszülők a dánokat hibáztatták és a család is csak ezt a történetet, ezt a nézőpontot ismerte. Käthe Nissen megjegyezte, az emberek ma már objektívebben tekintenek ezekre az eseményekre és a történelemre is általában és igyekeznek a teljes kontextust megvizsgálni, ami lehetővé teszi azt, hogy a nemzetiségek a jelenben már ne hibáztassák egymást.

Felelősség

Ahogy az összes észak-schleswigi német iskolában, úgy az Apenrade-i Német Magániskolában is max. 20 fős osztálylétszám van. Régi szokásuk, hogy minden elsős osztály mellé választanak egy felső tagozatos osztályt, aminek tagjai segítik a kicsiket az első éveken és később is. Egyes tan-órák vegyesek, azaz egyszerre több korosztállyal is foglalkoznak. Az iskolák többségében gazdag délutáni programkínálattal várják a gyerekeket, ahol sportolhatnak, zenét tanulhatnak, korrepetálásra, szakkörökre járhatnak, ám ezek nem kötelezőek.