Világszínvonalú távlovaglás – közelről

Negyvenöt ország 132 lovasára és lovára 160 kilométer megtétele várt. Csak 47 párost rangsoroltak a célban, a többiek korábban befejezték. Pillantsunk bele ebbe a világba.

Nagy előnyük volt a nézőknek, hogy nem csak a lelátóról figyelhették a történéseket, körül lehetett nézni a hátországban is, s a távlovaglásban ez felettébb fontos szerepet játszik. A fordulók közti ellenőrző pontokon állatorvosok vizsgálták meg a lovakat, s döntöttek arról, folytathatják-e a versenyt. Ez a főtribün előtt történt, de kicsit távolabb a nézőktől.

Csak negyvenheten

Százhatvan kilométer autóval nem nagy adag, lóháton már nem is olyan egyszerű kihívás. Erről az is árulkodik, hogy a 132 párosból végül csak negyvenhetet rangsoroltak, tehát a mezőny közel kétharmada valamilyen oknál fogva nem fejezte be a versenyt. Ki leesett a lováról és megsérült, kinek az állata került olyan állapotba, hogy nem engedték folytatni nekik, de még az sem biztos, ha valaki célba ér, hogy rangsorolják. Csak a szigorú orvosi vizsgálat után dől el minden...

Reggel hatkor a Duna-töltés közelében rajtolt a mezőny. Öt szakaszra bontott kilométeradag várt mindenkire. Mindegyik szakasz után pihenő és állatorvosi ellenőrzés. És mindez a stadionban zajlott, ahol kivetítők is voltak, de nem mindig láttunk képeket a pályán történtekről, a verseny alakulásáról is csak kíváncsiskodással lehetett ezt-azt megtudni.

Teszt az állatorvosoknál

Egy mesterséges dombvonulat választotta el a két körülkerített térséget egymástól: innen szépen belátható volt, milyen módszerekkel – itatás, öntözés, pulzus és még ki tudja mi mérésével – készítik a lovakat a lila mellényes állatorvosok elé. A tényleges vizsgálat már a domb túlsó oldalán zajlott. Rajtgépre emlékeztető boxokba vezették a lovakat, és következett a leterheltség igazi próbája. Ilyenkor a magaslatról a pár egész kísérő személyzete (mert ilyen is van, némelyik elég népes volt) nagy izgalmak közepette figyelte, mi lesz a folytatás. Ha az állatorvosi vizsgálat sikeres volt, ló és lovasa folytathatja a következő szakaszon. Éppen az egyik uruguayi csoport kap engedélyt a folytatásra, a lovas nyeregbe pattan, és nagy üdvrivalgás közepette haladt tovább, kísérői meg rohantak utána. Nyomukba eredek. Eljutunk a kapuhoz, ahonnan egy bíró engedi tovább a pályára a lovast. A víg kedélyű kalapos úriember rápillant az elektronikus eredményjelző táblára, felemeli a karját, és amikor lehetséges, rajtot int. A lovas-ló páros pedig robogni kezd a stadion köves-homokos lóversenypályáján. Nem hiszem, hogy százhatvan kilométert ilyen gyorsan tesz meg. Hozzáértőbbek súgják, a végén szoktak lelassulni, hogy minden rendben legyen az állatorvosok színe előtt. Ezt is csak addig hiszem el, míg nem látom a célegyenesben az egy-két kilométeres lóversenyekre jellemző hajrákat, fej-fej melletti befutókat.

Sejkünneplők között

Körülnézek a célban is. Türelmesen várakozó emberek, a korlát mindkét oldalán, sokan vannak, szinte abban versengenek, ki gyúr ki több pályaszéli bokrot, csakhogy jobb helye legyen. Aztán a fotósokat besorakoztatják a célegyenesbe. Vagy tíz méterre a céltól. Készül valami, alighanem a győztes érkezik. Rosszul helyezkedem. Túl messzi vagyok, a tömegen kívül nem látok semmit. A lovat rögtön elvezetik az állatorvosi vizsgálat felé, a lovas is elveszik rajongói között.

Más taktikát választok. Mire a harmadik, a 13-as rajtszámú bahreini célba ér, azt már közelről nézhetem, fényképezhetem, és belesodródom a bronzérmes sejket ünneplők táborába. Úgy éltetik, mintha világbajnok volna. Mire eldől, ő az idei vb bronzérmese, tiszteletadóan meghajol a zsűri előtt, aztán továbbhalad, interjút ad, fényképezkedik, rajongói otthonias ünneplést teremtenek körülötte. Nem sokkal később a 13-as rajtszámú bronzlovas népes kíséretével a VIP-tribün arab világába veszi az irányt. Örömmel felszalad az uralkodóhoz, kísérői sorra kezet csókolnak az arab vezérnek, majd alkalmi rezidenciáján folytatódik a buli. Nélkülem.

Lassan elnéptelenedik a célegyenes két oldala, a gyengébbek még pályán vannak, rájuk már csak a zsűri vár. Elered az eső, hazaküld világából a bámulatos csölösztői sportvároska. Nem várom meg az esti ünnepélyes eredményhirdetést. Másnap látom az interneten, hogy nagy csinnadratta volt, látványos show-műsorral. Talán egész Somorja hallotta.

Spanyol tarolás

Mivel a távlovaglásban csak az érvényes, amit már véglegesítettek, a végén érdemes belenézni az eredménylistába is. Ez arról árulkodik, hogy csendes spanyol tarolás zajlott Csölösztőn. Egyéniben az időszerű Európa-bajnok Jaume Punti Dachs győzött Twyst Maison Blanche nevű lovával (6:43:42 óra). Ő tavaly ugyanitt lett földrészünk legjobbja. Honfitársa, Alex Moral Luque lett a vb ezüstérmese (Calandria, 6:47:32), és csapatban is az ibériaiak triója diadalmaskodott. Az agyonünnepelt bahreini Al Khalifa HH SH Nasser Bin Hamad sejké a bronzérem, ő Waterlea Down Treader hátán lovagolt (6:49:47). Öt szlovák indulóból végül csak Petra Hubačovát rangsorolták, a somorjai JK Napoli lovasa Ocazzal a 39. lett (9:18:038). A három magyar résztvevőből pedig csak a győri Fekete Patrícia (O´Bajan Huncut) ért célba, mégpedig a 32. helyen (8:43:28). Nyomatékosítva ismétlem: negyvenhét lovas-ló párost rangsoroltak a 132 indulóból.