Vásárúti pingpongozó a Hírességek Csarnokában

Meghatódik az ember, ha közel három évtized múltán a pódiumra szólítják?
Hosszú idő után emlékeztek meg nagy sikerünkről, arról, hogy 1991-ben bronzérmes csapatunk volt a csibai vb-n. Az az igazság, hogy már nem számítottam arra, hogy ennyi idő után eszébe jutunk az illetékeseknek. Jó érzés volt, hogy külön kiemeltek, mert idáig nem kezelték a helyén akkori helytállásunkat. Ennyit tanultak a hosszú évek során.

Tomáš Jančíval, vb-bronzérmes csapattársával együtt került 
a sportág örökös kirakatába. Mire a legbüszkébb a Japánban történtekből?
Hogy sikerült legyőznünk a kínaiakat, akik azóta végigverik a világot. A legjobb nyolc között jött a bravúr, majd az elődöntőben kikaptunk a svédektől, de a bronzcsatában 3:1-re megvertük a belgákat. Nagy fegyvertény volt! Számomra külön öröm, hogy minden szoros mecscsünkön én szereztem a győztes pontot. Azóta is bennem van ennek az emléke, dolgozik az emberben az igazság.

Egy évvel később a barcelonai olimpián is indult. Erre hogyan emlékezik?
Nagyon nehéz selejtezőt kellett játszani, már a kijutás, Európa 12 induló asztaliteniszezője közé ékelődni sem volt egyszerű. Nehéz csoportba kerültem a barcelonai tornán, az akkori híresség, a lengyel Grubba lett az első, nekem a harmadik, nem továbbjutó hely jutott. 

Csehszlovákiában egyéniben 1989-ben, vegyes párosban Jaroslava Mihočkovával 1990-ben volt országos bajnok. Abban az időszakban járt pályafutása csúcsán?
Igen. 89-től 92-ig, ez a három év nagyon gazdag volt.

Miben?
Sikerekben, fejlődésben. Európa-ligát játszottunk sokszor, világkupát, jött a két Eb-, a két vb-, a barcelonai olimpiai részvétel...
Mindhárom számban volt szlovák bajnok. Egyéniben 1989-ben, párosban Milan Grmannal 1987-ben, vegyes párosban Jaroslava Mihočkovával 1988-ban.

Csehszlovákiában milyen rangja volt akkoriban a szlovák bajnoki címnek?
Nem olyan mint a csehszlováknak. Csak miután a pozsonyi gárda megnyerte a csapatbajnokságot, aztán indult el a felemelkedés. Csehszlovákiában a csehek domináltak: Ostrava, Prága, Havířov... 

Háromszor volt férfi Szuperliga-győztes csapatban, kétszer Pozsonyban és egyszer Kiskunfélegyházán. Sorrendbe állítható ez a három siker?
A legnehezebb a pozsonyi Sporiteľnával volt nyerni, már az új fővárosi csarnokban játszottunk, erős ellenfelek társaságában lettünk elsők. Akkoriban Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia tartozott ebbe a csapatbajnokságba, napjainkban már a horvátok is ott vannak. 

Volt első a kiskunfélegyházaiakkal is a Szuperligában, kilenc évet asztaliteniszezett Magyarországon. Hova sorolható a kiskunfélegyháziakkal elért siker?
Ennek is megvolt a rangja, hiszen csupa erős csapattal kerültünk össze. És mi lettünk a legjobbak.

Nem egy csehszlovák és magyar férfi-csapatbajnoki címe van. Kitűnt valamelyik közülük?
Legkiemelkedőbb eredmény, mikor a pozsonyi ŠKST Sporitelňával megnyertük a csehszlovák csapabajnokságot 1993-ban. 

Tavaly volt ötvenéves. Még játszik valahol?
Igen. Szülőfalumban, Vásárúton a járási V. ligában szereplő csapatban.