Új szelek fújnak az argentin pampákon

Ha valaki nagyon szerencsétlen, arról azt szokták mondani Argentínában, hogy a svéd balsors sújtja. Ezt a kifejezést pedig nem véletlenül használják a pampákon. 1958-ban, miután 24 év után újra vb-n szerepelhetett Argentína, az esélyesként kiutazó albiceleste csúnyán leszerepelt a svédországi világbajnokságon: egy győzelem mellett kétszer kikapott a Csehszlovákiától elszenvedett 6:1-es kudarc az argentin válogatott valaha volt legnagyobb veresége, így Argentína a tizenhatos mezőnyben csupán a 13. lett. Ezt a helyezést pedig biztosan alul fogja múlni a mostani tornán, legfeljebb már csak a 17. lehet. A svéd balsors a Távol-Keleten is utolérte az argentin válogatottat...

Ennek ellenére még sincs világvége-hangulat a kétszeres világbajnok hazájában. Természetesen a futball végletekig imádó argentin szurkolók szomorúsága és elkeseredettsége határtalan, ám eddig elmaradtak az argentin labdarúgásra jellemző tömeges randalírozások az országban. Argentínában – ahol helyi idő szerint éjszaka volt a sorsdöntő, svédek elleni találkozó – a lakosság egyharmada nézte végig élőben a mérkőzést, de a tizenkét és fél millió ember közül mindössze nyolcvanat kellett letartóztatnia a rendőrségnek, amiért a renitensek részegen kirakatokat törtek be. Az argentin emberek visszafogottságát jelzi, hogy a fővárosban, Buenos Airesben csak egy argentin zászló elégetése miatt kellett kiszállniuk a rendfenntartóknak. Új szelek fújnak tehát a barrabravák, azaz a helyi ultrák következtében rossz hírűvé vált Argentínában. Több szempontból is.

„Nem vigadhattunk, mégis ünnepeltünk” – írta a legtekintélyesebb argentin napilap, a La Nación, amely mind a válogatottat, mind a szurkolók magatartását méltatta a fájdalmas kiesés után. „Az argentin labdarúgók leszerepeltek, mégis büszkék lehetünk rájuk, hiszen az egész világnak megmutatták, hogy mekkora sportemberek. Büszkén és méltóságteljesen elfogadták az elfogadhatatlant, megköszönték a hűséges szurkolóiknak a biztatást, és ami a legfontosabb, egyből gratuláltak a továbbjutó ellenfeleiknek. Argentína tehát felemelt fejjel távozhat a vébéről. A szurkolók is méltósággal fogadták el a kudarcot, amely számukra talán még gyötrelmesebb.“ Ez utóbbi mondat pedig százszázalékosan igaz, hiszen a hatalmas nyomorban élő argentinok számára az elkövetkező évekre éltető manna lett volna a harmadik vb-cím. Az argentinok azonban nem véletlenül törődtek bele ennyire a sorsukba. A gazdasági válság miatt már a labdarúgás is másodlagossá vált a számukra, hiszen az éhségnél nincs nagyobb úr.

Az új szelek már a válogatottat is elérték. Minden idők egyik legnagyobb argentin játékosa, Gabriel Omar Batistuta (Batigol az 56 válogatottbeli góljával a valaha volt leg-eredményesebb argentin, akinél csak Simeone, Ruggeri, Maradona és Ortega húzhatta föl többször a kék-fehér mezt) tizenegy évnyi válogatottbeli szereplés után bejelentette a visszavonulását, de valószínűleg nem csak ez lesz az egyetlen változás az albiceleste háza táján. Minden bizonynyal az egész argentin válogatott és az egész vezérkar ki fog cserélődni. Bár a szövetségi kapitány, Marcelo Bielsa hivatalosan még nem jelentette be a lemondását, tudni vélik, hogy utódlására már megvannak a jelöltek: Ramón Díaz, Carlos Bianchi és Héctor Cúper. Még az Argentin Labdarúgó Szövetség elnökének, Julio Grondonának, valamint az összes korosztályos argentin válogatott technikai igazgatójának, José Pekermannak is valószínűleg mennie kell a történelmi kudarc után, amelyet követően biztosan megnyílik az út a fiatalok előtt. Elsősorban azok előtt, aki tavaly végigverték a világot a junior-vb-n. „„Lesz még világbajnokság, és mi, fiatalok készen állunk arra, hogy újra a világ tetejére vezessük Argentínát” – nyilatkozta a Barcelonában játszó 21 éves Javier Saviola, aki a nevezett torna legjobbja volt. (sr, ns)