Történelmi siker Komáromban

A komáromi lila-fehérek már korábban bebiztosították, hogy a klub történetében először bronzérmet szereznek, amely a KFC 123 éves létezése óta a komáromi futball legnagyobb sikere. A több mint 500 lelket számláló lelátó nem csak a történelmi sportsikert ünnepelte. A kezdőrúgás előtt elbúcsúztatták a profi pályafutását befejező Saláta Kornélt és egy lila-fehér 4-es mezzel mondtak köszönetet neki a szolgálataiért. Az első félidő után a komáromi öregfiúk 1977-es II. ligás csapatát köszöntötték a Duna-partiak vezetői.

A mérkőzés rendkívüli időjárási feltételek között zajlott, csaknem végig esett az eső, fújt a szél, mély volt a talaj, s helyenként a labda is megállt a víztócsákban. Ennek ellenére mind a két csapat nyílt támadófocit játszott, csak éppen a gólok hiányoztak, helyesebben a kidolgozott gólhelyzetek nem értek góllá. Ebben a védelmek és a kapusok is jelentős szerepet játszottak. A mérkőzésen a komáromiak enyhe fölényben játszottak, amit a gólhelyzetek száma és aránya is igazolt.

Az első félidő első percei a szokásos, két tizenhatos közti mezőnyjátékkal teltek el. A 8. percben Ganbayar a felezővonaltól egy hosszú passzal indította Bayemit, aki lehagyta védőjét, egyedül tört kapura, Žákech kapus a tizenhatoson belül elé vetődött és elsodorta a komáromiak tizenhetesét. A játékvezető habozás nélkül a tizenegyespontra mutatott. A büntetőt Šmehyl a bal alsó sarokba lőtte, 1:0. Ez után a támadások befejezésével mind a két oldalon gond volt. A 22. percben a hazaiak második szögleténél növelhették volna előnyüket. Šmehyl magas beívelésére Šimko érkezett jó érzékkel, akinek a léc alá tartó fejesét Žákech a léc fölé tenyerelte. A 33. percben ismét Bayemi veszélyeztette a vendégek kapuját. Egy hosszú, meredek passz után 25 méterről eresztett meg egy erős lövést, amelyet az egyik védő fejjel csúsztatott a kapu fölé. A negyedik gólhelyzetet Ganbayar hagyta ki a 44. percben, éles szögből 12 méterről lőtt, de a labdát az oldalháló állította meg.

A második félidőt a vendégek kezdték jobban. Labdáik pontosabbak, a támadásaik egyszerűbbek és gyorsabbak voltak. Laky László az 52. és 56. két nagy bravúrt mutatott be, amelyekkel megakadályozta a récseiek egyenlítését. A 62. percben a vendégek kapusa, Žákech mentette meg kapuját a góltól. Bayemi egy keresztpasszal hozta helyzetbe Tóth Gábort, aki az ötös sarkáról egyből lőtt, de a pozsonyiak kapusa reflexszerűen lábbal mentett. A második gól nem akart megszületni.

A 65. percben Radványi edző két támadót, Mészárost és Pastorekot küldött pályára. A hazaiak támadásai tovább folytatódtak, de a befejezések továbbra sem voltak hatékonyak. A KFC utolsó helyzetét az örökmozgó Bayemi hagyta ki, illetve bravúrral védte Žákech. A pozsonyiaknak az utolsó percekben is volt egyenlítési lehetősége, de Laky László ismét a helyén volt.

A KFC történelmi sikeréről a visszavonuló Saláta Kornél elmondta, hogy ez egy céltudatos csapatmunka eredménye. Egyetértett vele a csapatkapitány, Szőcs László is, aki az áldozatos és becsületes munka gyümölcseként tekint a bronzéremre. „Csapatunk az utolsó két év alatt jól összekovácsolódott, és kihozta magából a maximumot” – mondta lapunknak Šimon Šmehyl. Hozzá hasonlóan értékelt a vezetőedző, Radványi Miklós is: „A szezon elején azt mondtam, hogy az első hatban szeretnénk ott lenni. Bronzérmesek lettünk. Csapatom kihozta magából azt, ami benne van.”

„Eljött az a pillanat, amelyet mindnyájan vártunk. Mindenki tette a dolgát, meglett az eredménye. Mindenkinek köszönettel tartozunk a KFC-ben, aki ezért a komáromi sikerért dolgozott” – összegzett Baráth György klubelnök. Cséplő Gyula csapatvezető szerint a 2017-es feljutás óta a mostani a legjobb csapat, amely büszke lehet az eredményére. A cikkünk végszavát a házi góllövőlistán hat találattal álló Németh Tamás adta meg: „Minden meccsen igyekeztünk kiadni magunkból azt, ami bennünk van. Ez nem sikerült mindig, de ezért is szép a foci.”