Tíz kicsi néger

A cím találó metafora lehetne a dunaszerdahelyi futball kapcsán, a kassai idénynyitón ugyanis a DAC mind a tíz mezőnyjátékosa idegenlégiós volt (köztük hat újonc). Mindez önmagában még nem lenne baj – találunk ilyesmire példát másutt is –, ennél sokkal nagyobb gond, hogy a DAC-nak épkézláb (értsd: élvonalbeli szintű) játékosa is kevés van. Befejező csatára pedig egy sincs.

Pedig ez a kassai csapat nem egy félelmetes galeri. „Mi a szösz, a végén még kikapunk” – csóválták a fejüket a tribünön kibicelő kassai nyugdíjasok, amikor meglátták a hazai összeállítást. A kapus Putnockýt elszipkázta a Slovan, Kolbas a görög Xanthit választotta, a két szerb irányító – a Middlesbrough által megkörnyékezett Matics és a bajnokság legjobbjává választott Milinkovics – pedig sérülés miatt nem léphetett pályára (megjegyzendő: mindketten szerepeltek a szerb válogatottban a svédországi U21-es Európa-bajnokságon).

Érezte a DAC, hogy lenne keresnivalója, de a két védekező középpályással variáló 4-5-1-es szerkezeten Kurt Garger hamar változtatni kényszerült: N'lend megsérült, jöhetett a 4-4-2-es felállás, ami sokszor inkább 4-6-0-ként működött. Illetve: nem működött. Bognárnak mélyen vissza kellett járnia labdáért, s hiába játszott mezőnyfölényben a DAC, a szerdahelyiek számára az ellenfél tizenhatosánál véget ért a pálya. A pontok a győzelemért járnak, a győzelemhez gól kell, a gólhoz pedig csatár. Aki nincs.

A bajnokság elkezdődött, a DAC kikapott. Semmi új a nap alatt, mondhatnánk, bár amit láttunk, az már nem a tavaszi DAC volt. A játékosok nem álltak le vesztes állásnál, a csapat nem esett szét, volt tartása. Ez is valami, még ha nem is sok.
Javítási lehetőség szombaton, a rózsahegyiek ellen.