Szórakoznak hét emberrel

BŐD TITANILLA

A magyar női kézilabda-válogatott nem lesz ott a négy között a hazai rendezésű Eb-n. Nemcsak Görbicz hiányzott, hanem az edző is.

Már az Eb első mérkőzésein volt az embernek olyan érzése, hogy Németh András szövetségi kapitány enyhén szólva nem áll a helyzet magaslatán, és nem képes a konkrét játékszituációkra konkrét utasításokkal reagálni. A tévéközvetítésekben mindez még jobban kijött, mint a helyszínen – a tévében ugyanis hallani azt is, amit az edzők az időkéréseknél mondanak.

A spanyol edző, Jorge Duenas például azt kérte játékosától a magyarok elleni meccsen, egygólos spanyol vezetésnél az utolsó time-outnál: „Tomori fog jönni, mint egy ágyúgolyó, Marta, állj elé, és csinálj támadófaultot.” Tomori jött, Marta eléállt, belemenés. Meg is nyerték a meccset a spanyolok.

Németh Andrástól teljesen más dolgokat hallunk. Néhány példa: „Én azért vagyok itt, hogy elmondjam, mit csináljatok.” „Passzív volt, vagy nem?” „Próbáljuk meg akkor ezt.”

Próbáljuk. Aztán vagy sikerül, vagy nem, de többnyire nem.

A dánok elleni középdöntős mérkőzésen Jan Pytlick zseniális húzására háromnegyed órán át nem találtak a magyarok semmilyen válaszlépést. A dánok a 15. perctől kezdve hét mezőnyjátékossal, két beállóval támadtak, de a magyarok semmilyen konkrét intézkedéssel nem próbálták ezt a fegyvert semlegesíteni. A magyar védőfalban folyamatosan ugyanazokon a helyeken támadtak lyukak, mégsem történt változás, és azt sem sikerült kihasználni, hogy gyakran üres a dán kapu – csak két egészpályás gól született. A mérkőzés alatt nem sikerült felfedeznünk, mi lett volna a taktikai válasz a dán stratégiára, bár Tomori Zsuzsanna ezúttal is minden felelősséget vállalva azt mondta, a csapat nem azt csinálta, amit megbeszéltek.

Az egyszeri drukker számára azonban az egész meccsre jellemző tanácstalanság megkoronázása volt, amikor Németh András az utolsó időkérésnél úgy fogalmazott: „Szórakoznak itt hét emberrel…”

Szórakoznak.

Nyilván a dán szurkolók remekül érezték magukat, de ami a pályán zajlott, arra a „szórakozás” szónál vannak pontosabb kifejezések: a dánok szétszedték, lerombolták, megsemmisítették, kinyírták a magyar válogatottat, s ezáltal az elődöntős reményeket is.

A magyar szakvezető ehhez képest a meccs után azt mondta, a védekezéssel nem voltak nagyobb problémái, a támadással volt a gond. (Csak jelezzük, hogy Kiss Éva 20 védést mutatott be, ebből legalább 10-et teljesen kiszolgáltatott szituációkban.)

Jelzésértékű, hogy a vezető magyar kézilabdakluboknál külföldi edzők dolgoznak, és a szövetség a férfiválogatott vezetésére sem magyar szakembert kért fel. A lányoknál Karl Erik Böhn halála után megszakadt ez a vonal, de talán vissza kellene térni hozzá.

Még mielőtt túl sokan, túl sokszor kezdenének szórakozni velünk.