Szlovák örömfoci a svédek ellen

A szlovák U21-es labdarúgó-válogatott lehengerlő játékkal 3:0-ra verte Svédországot a lengyelországi Eb-n. Három észrevétel a meccs kapcsán.

1. Ezt jó nézni!

Aki nem látta a szlovák–lengyel mérkőzést, túlzásnak érezhette a közösségi médiát ellepő dicséretáradatot. A szlovákok azonban a svédek ellen még a lengyelek elleni teljesítményüket is fokozni tudták.

Az első félidőben hibátlanul futballoztak, brutális tempót diktáltak, labdákat szereztek, cseleztek, lendületes támadásokat vezettek, merész megoldásokra vállalkoztak. Nem véletlenül vezettek már 22 perc után 2:0-ra.

Haakan Ericson, a svédek edzője el is ismerte a mérkőzés után, nem mentálisan, hanem fizikálisan nem tudták felvenni a versenyt a szlovákokkal.

A második félidőben már a svédeknek is voltak jó periódusaik, de mint Pavel Hapal, a szlovákok szakvezetője megjegyezte: egy csapat sem játszhat 90 percen át hiba nélkül.

A szlovákok játékát öröm volt nézni, ebbe a fociba bele lehetett feledkezni, nem volt taktikai kivárás, két tizenhatos közötti labdatologatás, csak minden egyéb, amiért a focit szeretjük: iram, bátorság, látványos akciók, szép gólok.

2. Chovan, a bravúrkapus

Pavel Hapal torna előtti nyilatkozataiból egyértelmű volt, hogy Lengyelországban is főleg azokra fog támaszkodni, akik az egész selejtezősorozatot végigjátszották. Ezzel a szakma és a szurkolók is egyetértettek, az egyetlen kérdőjel a kapusposzttal kapcsolatban merült fel.

Adrián Chovan a trencséni AS-ben csak minimális lehetőséget kapott, hat élvonalbeli bajnokin szerepelt, többnyire a III. ligás Nemšovában védett, ezzel szemben Adam Jakubech hétről hétre szem előtt volt a nagyszombati Spartakban, ahol nagyszerű teljesítményt nyújtott.

Chovan ráadásul úgy kezdte a tornát, hogy rögtön az első meccs első percében az első akcióból gólt kapott… Egy ilyen kezdés után tapasztalt kapusok is összeroppanhatnak, Chovanon azonban semmilyen nyomot nem hagyott a lengyelek gyors gólja. A trencséni kapus még azon a meccsen több óriási bravúrt mutatott be, majd az angolok és a svédek ellen is kiválóan védett. Az utolsó csoportmeccset kapott gól nélkül hozta le, a második félidőben három százszázalékos svéd helyzetben mentett.

3. Srácok a szomszédból

Pavel Hapal a harmadik csoportmeccsre egy helyen változtatott addig jól bevált csapatán: a jobbhátvéd posztján a kisebb combsérüléssel bajlódó Valjent helyett Ľubomír Šatka kapott helyet.

A DAC-ban a védelem közepén játszó Šatka ezen a poszton is remekül helytállt, bátran felfutott a támadásokkal, és a második félidőben ennek meg is lett a jutalma: egy Berótól lepattanó labdát ő vágott a hálóba, megszerezve a szlovákok harmadik gólját.

Közel állt a találathoz az ezúttal is csereként beállt Pavol Šafranko is, aki nem sokkal maradt le Šatka beadásáról. A mindig maximalista csatár dühödten, ököllel verte a füvet a kimaradt helyzet után – 3:0-nál, néhány perccel a lefújás előtt…

A szlovák válogatott játéka azért is lehet szimpatikus, mert soraiban nem távolról csodált, megközelíthetetlen futballisták, hanem amolyan „szomszéd srác”-típusú játékosok is szerepelnek: például Šatka vagy Šafranko, akiket hétről hétre láthatunk a DAC-pályán, vagy Bénes László, aki Doborgazról indulva jutott el a Bundesligába.