Sunderland, underland

Sokféleképpen benn lehet maradni egy bajnokságban. Győzelmi sorozattal a bajnokság utolsó szakaszában (Portsmouth, Empoli), szerencsével (mint tavaly az AC Parma), netán pénzzel (…). És persze ennek az állításnak a fordítottja is igaz: sokféleképpen ki lehet esni egy bajnokságból.

A Sunderland például idén minden negatív rekordot megdönthet Angliában. A csapat 12 pontot szerzett az eddigi 36 mérkőzésén, hazai pályán egyetlen árva meccset sem tudtak megnyerni – átlagban 34 219 embernek okozva bánatot. Egyébiránt a Sunderland a saját Premiership-csúcsát döntötte meg: a 2002/03-as szezonban 19 pontot szerezve zuhantak ki az első osztályból. A Premiership megalapítása (1992) előtt, de már a győzelemért járó három pont bevezetése (1981) után egyetlen csapatnak sikerült még rosszabb idényt produkálnia: a Stoke City 1985-ben 17 ponttal zárt (idegenben győzelem nélkül, 6:50-es gólaránnyal). A Sunderland most még ezt is alulmúlhatja, abszolút angol bajnoki rekordot felállítva, nyugodjék békében.

Aztán persze vannak, akikért valóban fáj a szívünk: simán kiesett például az angol másodosztályból a Millwall. „Senki sem szeret bennünket, de nem bánjuk” – a millwalli himnuszban kétségkívül van némi pátosz, de azért szeretjük őket. Elévgre ritkán fordul elő, hogy valaki hazai pályán 23 mérkőzésen csak 13 gólt rúgjon, mint idén a kelet-londoniak.

A Messinát az elefántcsontparti Zoro Kpolo emlékezetes felháborodása miatt zártuk a szívünkbe – a B ligában is figyelünk majd rájuk. Alulmúlta magát a holland bajnokságban az RBC Roosendaal csapata, amely minden bizonnyal a holland rekordot döntötte meg idén: egy győzelmet és kilenc pontot sikerült összekaparniuk harmincnégy mérkőzésen (idegenbeli mérlegük 0-1-16 8:58). A Focitipp az ő feltámadásukban is reménykedik. (ktn)