Somorjai címvédés, selyés tarolás a gimibajnokságon

Török János emlékére

A házigazda Selye János Gimnázium egykori legendás testnevelő tanára, Török János (1924–2005) születésének századik évfordulója alkalmából is rendezte meg a mérkőzéssorozatot. „Szerette a diákokat és az iskolát, kollégái kedélyes, tréfás embernek ismerték őt – derült ki Andruskó Imre, a vendéglátó iskola igazgatójának méltatásából. – Sokat fáradozott azon, hogy minél több diák látogassa a délutáni sportköröket, bevezette a házibajnokságokat. 1952-től 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított gimnáziumunkban.”

Simán lettek elsők

Meglepetés nélkül zajlott mindkét torna. A lányoknál érvényesült a papírforma, s a címvédő somorjai Madách Imre Gimnázium mindhárom mérkőzését magabiztosan nyerte. „Minden tiszteletet megadva a többi csapatnak, ez volt a realitás. A lányok hozták a formájukat, és néhány apró kilengést leszámítva jól játszottak, simán megnyerték a bajnokságot, nem tudott senki megszorongatni minket – foglalta össze pálya széli észrevételeit Domsitz Márton magyar–angol szakos tanár, aki felkészítő kollégája, Pellérdi Zoltán helyett a győztes együttest irányította a kispadról. – Kiemelendő Kovács Rebeka, aki a torna legértékesebb játékosa lett. Jól teljesített, pontosan dobott, kihasználta helyzeteit. Németh Emma Luca és Lelkes Anna is megérdemli, hogy megemlítsem őket. Mindhárman belekóstolták már a női extraligába is. A megnyert kupa méltó helyre fog kerülni a gimnáziumban.”

Várt tornagyőzelem

A másik kupa, a fiúké otthon maradt, mert a Selye János Gimnázium csapata hódította el. Rendesen megszórta ellenfeleit. Csak egyszer adta harminc ponton alul, a döntőben pedig 54 pontjára csak 28-cal tudott válaszolni a másik csoport győztese, a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium. Egyébként ebben a csoportban szorosabb csaták folytak, de nemegyszer a pontszerzés is gondot okozott, ami a későbbi éremcsatákban is megmutatkozott. „Számítottam az elsőségre. Ez volt a fiúk idei 12. tétmeccse, s ebből csak egyszer maradtak alul, csupa igazolt játékosokból álló ellenféllel szemben. Amiben reménykedtem, beigazolódott. Csak annyit játszottak a fiúk, amennyit kellett – értékelt Paraska István, aki a torna alatt alaposan felpörgette magát, mert főszervezőként és csapata felkészítő tanáraként is helyt kellett állnia. – Sorainkból került ki a legértékesebb kosaras is, az egyetlen negyedikes, Tuska Gergely, akit társai jelöltek erre a díjra, a pályán azonban Sipula Gergely volt a legjobb.”

Felduzzadt a mezőny

Eredetileg négy fiúcsapat jelezte részvételét, aztán a duplájára duzzadt ez a mezőny. „Csak a fiúkéra számítottunk, de megkaptuk a lányokét is, így nem volt más választásunk, mint egy harmadik helyszínre, a szlovák gimnázium tornatermébe vinni a tornájukat, melyre vendégként meghívtuk a Šulek gimi diákjait is – folytatta Paraska István. – Fennakadások nélkül folytak a mérkőzések. A visszajelzésekből arra következtethetünk, hogy elégedetten távoztak az iskolák képviselői, s jelezték, jövőre is visszajönnének.”

Kovács Péter, a bajnokság koordinátora, a galántai Kodály gimi testnevelője is elégedett volt a látottakkal. Örült, hogy népes mezőny gyűlt össze, s Komáromban kosarazhattak a gimnazisták. Azok után, hogy tavaly e sportágban nem sikerült lebonyolítani a bajnokságot.