Sílécen kínlódtak a világbajnok kajakosok

Szerdán tért haza a Csorba tói edzőtáborból a híres komáromi kajak négyes. A vb-és Eb-címekkel fémjelzett hajó tagjai – Riszdorfer Richárd és Mihály, Vlček Erik, Juraj Bača – egy hétre látogattak a Magas-Tátrába, hogy erőt gyűjtsenek a versenyidény csúcseseményére, ami ebben az évben a szeptemberi, atlantai világbajnokság lesz.

Vlček Erik hosszú karú, magas legény, motor a négyes kajakban. Ritkán hallani ilyet élsportolótól, de kimondja: ő még nagyobb terhelést is elviselt volna. Nem a lógás, az edzői lecke ki-kihagyása járt a fejében, hanem az, hogy minél jobban megbirkózzon mesterük, Soós Tibor edzésadagjaival. „Tavaly is azt mondogattuk, keveset dolgozunk, nem csinálunk semmit, aztán mégis kétszer megnyertük a világbajnokságot” – amivel csak aláhúzta, hogy nem a szavak, hanem az elvégzett munka dönt a szereplés minőségéről. Bírja az önmarcangolást, a szenvedést, akárcsak három további világbajnok társa. Bennfentesek szokták mondogatni: aki sokat és még annál is többet elvisel a szenvedésből, az sokra viheti a kajak-kenuban. A világbajnok fiúknak is magas a fájdalomküszöbük.

„Csak Komáromból voltunk heten a Csorba tónál, meg még négyen máshonnan, mind eskápésok vagyunk – kalauzol az edzőtáborba Erik. – Inkább a melegben érzem jól magam. Nemigen szeretem a hideget, de kibírható, felöltözik az ember, és kész. Felhúzom a sílécet is, mert tudom, hogy a sífutás remek dolog, kiegészítő erőforrás. Most is kínlódtunk a havas pályákon, egyszerre tizenöt kilométert szoktunk lefutni. Addig minden elviselhető, míg kijelölt pályán haladunk, de amikor rendezetlen terepen vagyunk, ahol elvesznek a nyomok, akkor igazán szenvedés futni a havon.” Ezt csak tetőzi, ha időre hajtanak, mert a versenyzési láz még nagyobb feszültségeket ébreszt.

Persze a sífutást úszás és konditermi munka váltogatta, előre megadott Soós-edzésterv szerint. A mester ugyan velük volt a Magas Tátrában, de csak az úszásra szokott megjelenni. „Lemértem az időeredményeket, és csak akkor mentem közéjük, amikor szükség volt rám. Pihentem, sétálgattam és elolvastam Kertész Imre három könyvét. Elsőnek a Sorstalanságot.”

Ötödik alkalommal vitte tanítványait a Csorba tóhoz. „Kellemes télben, jó levegőn, naponta sífutással töltötték az időt, ami otthon elképzelhetetlen. Ugyan hideg volt, de a tátrai mínusz húsz fok nem olyan, mint a komáromi. Más a medence is, magasabb a tengerszint feletti magasság. Ottlétünk tarka színfolt volt a következő időszak unalmas edzései előtt.”

Furcsa lenne, ha nem kerülne szóba, milyen időeredményeket gyűjtött a mester noteszába. A számok fontos adatok védencei felkészültségéről. „Öt évre visszamenőleg folyton javulnak az úszóeredmények. Most is így volt. Mind a négyüknél. A tavalyi diadalok után a fiúk kevésbé feszültek, felszabadultabbak. A munkát még jobban elvégzik, de némi könnyedséggel. S ez új, számomra kedvező észrevétel.”

Tíz nap változatosság nem árt, csak használ a gyakran egyhangú kajakos edzésadagok fogyasztásában. A dél-szlovákiai legények a Csorba tónál húszfokos hidegben készültek, közben Komáromban is rém rossz idő volt a múlt héten, még az új edzőközpont is a hó fogságába került. „Hallottam, hogy mi volt nálunk, de nem láttam belőle semmit – nem palástolja hiányérzetét Vlček Erik. – Mire hazaértünk, a hó is elolvadt. Pedig annyi volt belőle, hogy a töltésen sem lehetett autózni” Azóta a töltés járható, s a kajak négyes tagjai is naponta azon keresztül közelítik meg a csónakházat. Hogy falai közt tornázzanak, alapozzanak vagy éppen a tanmedence vizén evezzenek. S mindezt úszás és futás tarkítja.

Február végéig ez a dolguk.

Külön öltöző a vb-aranyérmeseknek

Komárom. Még Szabó Attila idején vezették be a komáromi öreg csónakházban. A világbajnok külön öltözőt kapott. Ezt később – vb-címe után – a Riszdorfer Mihály, Juraj Bača páros örökölte. Mi történt e téren az új edzőközpontban? Az előző két fiúval négyes hajóba ült fiatalabb Riszdorfer fivér, Richárd és Vlček Erik alkotta egységnek is van világbajnokokat megillető kiváltsága? „A hagyomány folytatódik. Annyi helyünk nincs, hogy mindegyikük külön öltözőt kapjon. Csak négyen vannak egy olyan öltözőben, amilyenben máshol tizen-tizenketten kénytelenek elférni. Nem ők kérték, én kínáltam fel nekik” – árulja el Soós Tibor, a világbajnok négyes mestere, aki egyben a klub elnöke is. (jmk)