Šatan játszott volna, ha kibékül Chárával

KIKÜLDÖTT

MUNKATÁRSUNKTÓL

Az olimpia előtt nem akarták kiteregetni a szenynyest, a sikertelen szocsi szereplés után (csak 11. hely, négy meccsen 0 győzelem, 5:15-ös gólkülönbség) azonban már nyíltan beszéltek a problémákról. Otto Sýkora, a szlovák hokiválogatott főmenedzsere és Vladimír Vůjtek szövetségi kapitány tegnap az újságírók elé állt.

A Višňovský-ügy

A szakmai stábot sok kritika érte amiatt, hogy „nem tudta elintézni” Višňovský olimpiai részvételét. A New York Islanders hátvédje klubcsapatában már rendszeresen játszott az októberi agyrázkódása után, az olimpiára azonban nem jött el. A játékos nyilatkozatából azt lehetett kiolvasni, mindez sportdiplomáciai kudarc következménye, Sýkora és Vůjtek azonban most azt mondta, Višňovský döntése volt, hogy nem utazik el az olimpiára.

A főmenedzser kiemelte, hogy az NHL, a nemzetközi szövetség (IIHF) és az NHL-es játékosok szövetsége (NHLPA) között létezik egy szerződés, amely alapján a válogatottak vezetésének nem kell külön engedélyt kérni a kluboktól az egyes játékosok olimpiai szereplésére. Ha a játékos egészséges, és játszik az NHL-ben, akkor mehet az olimpiára is.

„Egy nappal azelőtt, hogy elutaztunk volna Szocsiba, Višňovskýt arra kötelezte a klubja, hogy az utolsó NHL-es meccse előtt vegyen részt egy egészségi vizsgálaton – kezdte Sýkora. – Szocsiba érve értesítettem erről a nemzetközi szövetség képviselőit, akik nagyon meglepődtek, hiszen a szerződés alapján a klub nem szabhat ilyen feltételeket a játékosának. Abban maradtunk, hogy másnap, február 7-én az NHL és az NHLPA illetékeseivel is tárgyalok erről. Február 6-án este telefonon beszéltünk Višňovskýval. Ki volt hangosítva, öten hallottuk a szavait. Azt mondta, másnap közli a klubmenedzserrel, hogy nem szándékozik részt venni a vizsgálaton, és kérni fogja, engedjék el az olimpiára. Erre másnap arra ébredünk, hogy Ľubo azt nyilatkozta, nem tud részt venni az olimpián, mert nincs még formában, és a csapatorvos sem ajánlja ezt neki. Rendkívül meglepődtünk. Mikor Ľubo felébredt, rögtön felhívtuk. Ismét ki volt hangosítva, s mindannyiunk füle hallatára kijelentette, nem jön az olimpiára.”

A főmenedzser szavait Vůjtek is megerősítette: „Ľubo világosan megmondta, hogy nem érzi magát késznek az olimpiára, nincs elég jó formában, sajnálja az egészet, és szorítani fog nekünk. Ezek után elég furcsának találtuk, amikor azt nyilatkozta, azért nem jött, mert nem voltunk képesek ezt elintézni.”

A Šatan-ügy

Šatan eddig a szlovák válogatott minden nagy sikeréből kivette a részét, így mindenkit meglepett, hogy Vůjtek olimpiai nevezéséből kimaradt.

„A nevezési határidő idején Miro még nem volt formában, Később azonban változott a helyzet. Belelendült, gólokat lőtt, ráadásul kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy Gáboríkra nem számíthatunk, vagyis helyette őt is nevezhettem volna. Csakhogy a szlovák hoki két legnagyobb alakja 14 hónapja nem beszél egymással” – utalt Vůjtek a Šatan és Chára közötti ellentétre, ami 2012 novembere óta húzódik. Zdeno Chára akkor a Lev Praha színeiben játszott, és a Slovan elleni hazai meccsen súlyos sérülést okozott Šatannak.

„A 2012-es vb-n Zdeno és Miro a legjobb barátok voltak. Ez pedig hirtelen megromlott – tette hozzá Sýkora. – Az ominózus incidens óta mindketten makacsul ragaszkodtak az igazukhoz. Miro azt követelte Chárától, ismerje be, hogy a könyökét használta, és kérjen bocsánatot. Zdeno viszont állítja, hogy nem könyökölt. 14 hónap alatt nem tudtak kibékülni, nem lett volna szerencsés mindkettőjüket elhívni Szocsiba, s aztán itt robbant volna az egész.”

A sajnálatos eset óta Šatan és Chára egyáltalán nem kommunikált, csak egy SMS-t váltottak. „Tavaly novemberben Miro még New Yorkban volt, és a bostoniak New York-i meccse előtt írt egy SMS-t Zdenónak, hogy üljenek le egy kávéra. Zdeno válaszolt, hogy ezt nem lehet így megbeszélni a meccs előtt, de meghívja Mirót és családját egy hétvégére Bostonba. Azóta nem beszéltek – magyarázta Sýkora. – Zdeno többször próbálta felvenni a kapcsolatot Miróval, de Miro nem reagált.”

„Miro most azt mondja, öt perc alatt meg tudnák oldani ezt az ügyet. De akkor miért nem oldották már meg az elmúlt 14 hónapban személyesen vagy telefonon? – folytatta Vůjtek. – Csak gondoljanak bele, mit váltott volna ki az öltözőben, ha egyikük követelte volna a bocsánatkérést, a másik pedig nem lett volna erre hajlandó!”

A szlovák válogatott eddigi sikereit mindig a kiváló kollektívának köszönhette – a csapatvezetés most is ebben bízott, s nem akarta megbontani a csapategységet Chára és Šatan viszályával. „Ha kibékültek volna, Šatan biztosan játszott volna Szocsiban – jelentette ki Vůjtek. – Az viszont kérdés, hogy vele más eredmény született-e volna. A csapat teljesítménye sosem egy játékoson múlik. Az a gyanúm, hogy Šatannal is hasonlóan végeztünk volna.” (bt)