Saját szervezetük orvosai

ÚJ SZÓ-RIPORT

Februárban ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját az Abaújszinai Atlétikai Kör, de a kelet-szlovákiai település hírnevét már ennél jóval előbb öregbítették a helyi futók. Köztük a rangidős Ficzere Bertalan, aki 63 évesen korosztályában még mindig dobogós helyen végez a Kassa megye területén szervezett versenyeken.

„Kevés az élet adta idő ahhoz, hogy felismerjük, kihasználjuk és megvalósítsuk mindazokat a talentumokat, amelyeket születésünkkor kapunk – állítja az atlétikai kör frontembere. – Mint mindennek, a mi közösségünknek is megvan a maga eredete, története, sajátos forrása. Régebben Abaújszinán is a foci jelentette az egyedüli sportot. A változást az hozta, hogy hosszú évtizedeken keresztül a Kassai Békemaraton fordulójának helyszíne volt falunk, és 1980-tól engedélyezték: amatőr versenyzők is indulhassanak. Ekkor több szinai is vállalkozott a megmérettetésre: Sándor József, Golenya Pál, Besenyei Pál, Kolivosko Roman, Farkas Gábor és jómagam. Sajnos ezek az emberek folyamatosan lemorzsolódtak, de én, ha sokszor magányosan is, folytattam az edzéseket, s az eredmények sem maradtak el. Emlékszem, egy maratoni versenyen 2 óra 34 perc alatt futottam le a 42 km 195 méteres távot. Ez az idő 2011-ben az országos bajnoki címet jelentette volna számomra.”

Néhány év múlva új társak szegődtek a nyomába – Farkas Judit, Hudák József, Ficzere Tamás, Huszár Tibor, Sándor József, Makó Róbert –, s újra elindulhatott a közösségépítés. Mindenki sajátos utat járt be a futás örömeinek felfedezésében. „Farkas Jutka Angliában, Bristolban dolgozott, és ott futotta le a félmaratont. Mikor Hudák Jóska megtudta, hogy mire volt képes ez a vézna kislány, akkor ő is bevállalta, azóta már vagy a tizediknél tart.”

Fia, Ficzere Tamás tulajdonképpen apja nyomdokaiba lépett, és folytatja a családi hagyományt. Miután elvégezte a prágai Károly Egyetem Evangélikus Teológiai Karát, és a nyitrai református gyülekezet lelkipásztora lett, csak ritkán találkoznak versenyeken, de a Kassa–Szina félmaratont és a Kassai Békemaratont együtt futják le.

„Sándor Józsefet az élet kényszeríttette a mozgásra, hiszen annyira elhízott, hogy alig bírt mozogni, húsz kilót fogyott fél év alatt” – tárja elénk egy újabb futótárs esetét.

Külön kategóriába tartozik Huszár Tibor. Az ő története tulajdonképpen tragédiával kezdődött. 1994-ben egy részeg sofőr elütötte, az orvosok szinte a sírból hozták vissza. „Újra tanult írni, olvasni, járni, és egy év elteltével kocogni kezdett. Hosszas rábeszélésünkre eljött egy versenyre, és azóta rendszeresen fut” – hoz fel egy újabb példát.

Nem feledkeznek meg az utánpótlásról sem. Hudák Jóska barátjával iskolás gyerekekkel is foglalkoznak, akik rendszeresen versenyeznek. A faluban nagyon sok tehetséges gyermek van. „Számunkra a versenyek olyanok, mint egy nagy család találkozása. Kitűnő személyes kapcsolataink vannak többek között a nagykaposi Vargaestók Gézával és Papp Zolival – kalauzol tovább világukban. – A verseny alatt ellenfelek vagyunk, utána viszont kitűnő barátok. Tevékenységünkkel a futást és falunk hírnevét próbáljuk terjeszteni Pozsonyban, Szegeden, Moszkvában, Ausztráliában, Prágában és mindenütt, ahol indulhattunk. Egy mondás szerint azon a napon, amikor sportolunk, nem öregszünk, valóban elmondhatjuk, hogy orvosai lehetünk a saját szervezetünknek.” (pan)