Ráijesztettek Nádszegen a Fortuna ligás szerediekre

„Aztarohadt, mennyi níző, ennyi búcsúkor se vótˮ – konstatálja az egyik szervező Nádszegen, a szerediek elleni Slovnaft Cup-mérkőzés előtt pár perccel. A mátyusföldi nagyközségben legalább 500-an kíváncsiak rá, mire megy V. ligás csapatuk a Fortuna Ligában szereplő szerediek ellen, akik jóindulattal is csak részben tartalékosak, hiszen pályára lép Morong, Kadlec, Haša, Jureskin, Michalík, Kríž, majd szünet után Gataric és Popovics is – márpedig nekik mindannyiuknak jelenésük volt vasárnap, a Slovan elleni vesztes bajnokin is.

Nádszegen utóbúcsúi a hangulat, van kolbász és pecsenye, minden, ami szem-szájnak ingere. A csapat különleges, névvel is ellátott mezekben fut ki a pályára, a gyep a pálya széléről nézve is kifogástalannak tűnik, a hangosbemondó pedig a DAC meccseiről ismert Bíró Tomi hangján szólal meg. Ez tényleg egy nem hétköznapi találkozónak ígérkezik így hétköznap este.

Hazai oldalon nincsenek hiányzók, a teljes csapat el tudott szabadulni a kiemelten fontos találkozóra. „Mi így vagyunk, ennyienˮ – mondta Molnár Krisztián, a nádszegiek edzője.

A hazaiak nem illetődnek meg, az első negyedórában minden szempontból kiegyenlített játék folyik, és ez a nádszegieket érezhetően nagy büszkeséggel tölti el. Szeredi szurkolónak lenni viszont roppant kellemetlen lehet: csapatuk teljesítménye erőtlen, fantáziátlan és kiábrándító. A korábbi szlovák válogatott Ľubomír Michalíkot arcpirító módon lefutják a hazai támadók és a többiek is csak lődörögnek a pályán.

Valamivel több mint fél óra elteltével még mindig 0:0 az állás, a nádszegiek pedig egy ellentámadás végén elpuskáznak egy ordító ziccert, amikor csak a szeredi kapusba lövik a labdát. A túloldalon gyorsan jön a válasz: a vendégek a második valamire való helyzetükből megszerzik a vezetést.
 

Félidőben így csak egy gól oda, a játék kiegyenlített, él a remény, a nádszegi hősök nem tűnnek fáradtnak. A folytatásban viszont már a 48. percben eldől a mérkőzés, a szerediek bemutatják az egyetlen épkézláb akciójukat a 90 perc során, és már 0:2 az állás. 

Jó hír azonban a hazai szurkolók számára, hogy csapatuk nem adja meg magát, egy passzívabb szakasz után ismét csípnek-harapnak és ha ziccerekig nem is, de helyzetekig ismét eljutnak. „Mit játszik a Szered?ˮ – kérdezi egy bácsi egy nádszegi helyzet után. Amikor megmondják neki, hogy első ligát, őszinte csodálkozás ül ki az arcára. Valószínűleg attól tart, ugratják. „Ennyit mi is tudunk, de közben mi állást építeni és potyerozni járunk!ˮ – hallatszik egy hang valahonnan a szeredieknek címezve.

A vendégek a hajrában belövik a harmadik góljukat, de cseppet sem lehetnek büszkék a teljesítményükre. Nemhogy négyosztálynyi, de egyosztálynyi különbség is csak enyhe túlzással volt a két csapat között.

A levonuláskor Bíró Tomi vastapsot kér a hazai játékosoknak, és kérése teljesül. „Szeretünk futballozni, és ezt ma meg is mutattuk. Nem voltunk egyenrangú ellenfelei a Szerednek, de majdnem azok voltunk. A gond az, hogy ha ez a szlovák I. liga színvonala, akkor itt óriási problémák vannakˮ – összegzett lapunknak Molnár Krisztián a mérkőzés után.

Mondatai a szerediek játékát látva cseppet sem tűnnek üres falusi szlogennek. Sokkal inkább aggasztóan pontosnak.