„Nagyon élvezem az idei programjaimat”

Hogy érzi magát újdonsült Európa-bajnokként?

Nagyon jól! A kűr után együtt ünnepelt az egész spanyol csapat, és a szüleim is itt voltak Zágrábban. Sokat nevettünk. De nem érzem magam bajnoknak, egy verseny nem változtat meg semmit. Továbbra is keményen fogok dolgozni. Komoly esélyesként érkezett az Eb-re. Jelentett ez valamiféle nyomást?Minden versenyen van az emberen nyomás, de nem volt túl nagy vagy elviselhetetlen. Tavaly abba a hibába estem, hogy túl sok terhet pakoltam magamra, ennek az lett a vége, hogy az Eb-n csak hatodik lettem. Tanultam belőle, azóta kevesebbet aggódom. Azért jöttem, hogy az első ötbe kerüljek, de hogy ott hányadik leszek, azzal nem törődtem. Jól akartam korcsolyázni, hogy meg lehessek elégedve magammal, de hogy ez hányadik helyet ér, az nem csak rajtam múlik. Persze ha első vagyok, az jó, de ha nem, akkor sem leszek mérges. Csak azt akartam, hogy elégedett lehessek a programjaimmal. A múlt hét elején a rossz idő miatt sok járatot töröltek egész Európában, és a reptéri kavarodásban elveszett a csomagja, amelyben a korcsolyája is volt. Végül csak egy nappal a verseny előtt érkezett meg. Hogyan élte meg ezt a helyzetet?Megesik az ilyen, néha a reptereken elkeverednek a csomagok. Nagy szerencsénk volt, hogy idejében megjött a korcsolyám. Szörnyű volt az időjárás, úgyhogy értem, mi történt, csak azért kicsit ijesztő volt, hogy mindjárt itt a versenyem, én meg még edzeni sem tudtam. Amikor végre meglett a korcsolyám, már nem volt edzéslehetőségem a fő csarnokban, csak az edzőpályán, úgyhogy a rövidprogram előtt ki sem próbálhattam a jeget. De végül minden jól ment. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"98305","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] Hogyan került elő a korcsolyája?Elég zavaros volt a helyzet, de mindenki sokat segített, támogatott. A Nemzetközi Korcsolyázó-szövetség egyik embere személyesen ment el a reptérre, és a sok csomag között megtalálta a bőröndömet. A rövidprogram után a második helyen állt, de kevesebb mint egy pont volt a lemaradása Florent Amodiótól. Megfordult a fejében, hogy ebből Eb-diadal is lehet?Nem igazán gondoltam erre. A kűröm erősebb, mint a rövidprogramom, ezért tudtam, hogy ha tökéletesen futok, nyerhetek, de azt senki sem látja előre, hogy a többiek hogyan teljesítenek. A kűröm végül nagyszerűen sikerült, ám Michal Březina és Florent Amodio még hátravolt, ezért semmiben sem lehettem biztos. A kűrjében három négyfordulatost ugrott, két salchowot és egy toeloopot. Ilyen erős programot összeállítani nagy bátorságra vall.Három négyfordulatos egy kűrben komoly lelki nyomást jelent. A korcsolyázók nem szeretnek és nem is akarnak elesni, és ha egy kűrben három négyfordulatos van, az embernek akaratlanul is megfordul a fejében: „Te jó ég, te jó ég, milyen sok nehéz ugrás, jaj, mi lesz velem!” De én nagyon élvezem a mostani programjaimat. Sokat gondolkoztunk a három négyfordulatoson, és amikor végre rászántuk magunkat, nagy örömmel tapasztaltuk, hogy edzésen és versenyen is meg tudom csinálni. Melyiket tartja nehezebb négyfordulatosnak, a salchowot vagy a toeloopot?Egyikkel sincs problémám, de vannak napok, amikor valamilyen oknál fogva egyik vagy másik kevésbé megy. Szóval ez az adott helyzettől függ.  Egyéb négyfordulatos ugrásokat is gyakorol?Nem igazán. Néha edzésen próbálkozom a négyfordulatos rittbergerrel, de nem gyakorolom folyamatosan. Zágrábban a délelőtti edzéseken nem igazán mentek önnek az ugrások. Ez befolyásolja valamennyire a versenyt?Nem. Néha minél jobb az edzés, annál rosszabb a verseny, vagy éppen fordítva. Nem kell, hogy a kettő között legyen összefüggés, nálam legalábbis nincs. A rövidprogramban Zorrót, a kűrben Charlie Chaplint személyesíti meg. Kinek az ötlete volt ezeket a zenéket használni?A Zorrót a koreográfusom javasolta, állította, hogy jól állna nekem, és igaza lett. Chaplin az én választásom volt, már nagyon régen szerettem volna egy Charlie Chaplin-kűrt. Tavaly az idény elején volt csúcsformában, a Grand Prix-sorozatban jól teljesített, de az Eb-re és a vb-re valahogy kifulladt. Mi változott azóta, aminek köszönhetően most a sikeres GP-szezon után az Eb-re még jobb formában érkezett?Tavaly nagyon engedtem a nyomásnak. Talán többet vártam magamtól, és ez lett a gond. Akkor mindenki arról beszélt, hogy biztosan én leszek az Európa-bajnok, én vagyok a legjobb, blablabla. Ezt elég nehéz volt kezelni. Az volt az első évem, amikor tényleg a legjobbak között voltam, és még nem voltam hozzászokva. Idén próbáltam kissé lazábbra venni a dolgokat, a Grand Prix-döntő után hazautaztam Spanyolországba, kicsit pihentem, a családommal voltam. Most sokkal felszabadultabb vagyok, mint tavaly. Ön volt az egyetlen európai versenyző a Grand Prix-döntő mezőnyében. Ez azt jelenti, hogy senki más nem képes felvenni a versenyt a tengerentúliakkal és a japánokkal?Sok olyan európai versenyző van, aki beférne a Grand Prix-döntő mezőnyébe, de ahhoz, hogy valaki odakerüljön, mind a két GP-versenyén jól kell teljesítenie. Ha csak az egyiken rossz napja van, már nincs esélye bejutni. Én a Skate Canadán első lettem, az NHK Trophyn negyedik, így ott lehettem a döntőben. De jövőre minden másképp lehet. Jövőre olimpia is lesz. Gondol már rá néha?Mindig a következő versenyre koncentrálok, most csak a kanadai világbajnokságot várom. Utána majd bizonyára leülünk, és megbeszéljük a terveket, stratégiákat az olimpiai szezonra. Zágrábban a sportcsarnok tele volt spanyol zászlóval. A jó eredményeinek köszönhetően kezd népszerűbbé válni a műkorcsolya Spanyolországban?Egy kicsit igen. Nem annyira, mint a foci vagy a tenisz, de egyre többen figyelik a versenyeket, s közülük sokan el is jönnek, és a csarnokban drukkolnak nekünk. Látom, hogy csak az elmúlt három-négy évben mennyire nőtt az érdeklődés a műkorcsolya iránt. De nemcsak a spanyolok hozzák a spanyol zászlókat, hanem más nemzetiségű szurkolók is, szerte a világból. Ez sok erőt és energiát ad nekünk. Spanyolország nem éppen műkorcsolya-nagyhatalom. Érezte valaha ennek hátrányát?Az egyik fő gond, hogy nálunk kevés a jégpálya, ezért nehezebb jó korcsolyázókat kinevelni, mert nincs túl sok edzéslehetőség. De szeretnénk fellendíteni ezt a sportágat, és szerintem sikerülni is fog. Persze nem könnyű, mert Spanyolországban sok más sportágnak is komoly háttere van. Most viszont már a média is segít nekünk, szóval szerintem jó úton járunk. Egyszer talán Eb-t is rendeznek Spanyolországban?Évek óta próbálkozunk, hogy Eb-t vagy vb-t rendezhessünk. Leadtuk a szükséges papírokat, elkészítettük a projektet. De sosem minket választottak. Most viszont már van egy spanyol Európa-bajnok, ez növelheti az esélyeket, nem?Nem tudom. Próbálkozunk. Van egy csomó ország, amelynek semmi esélye. Talán nekünk sincs. Egyszer rendezhettünk egy junior Grand Prix-t, de annak is már jó néhány éve. Ahhoz, hogy igazán jó korcsolyázó lehessen, 17 évesen el kellett hagynia a hazáját. Edzett Amerikában és Oroszországban is, most pedig Kanadában dolgozik. Hiányzik még Spanyolország?Nehéz, ha az ember messzire kerül a családjától, barátaitól, az otthonától. Ez mindenkit megvisel. Másrészt tudom, hogy korcsolyázni akarok, bizonyítani, keményen dolgozni, és ez segít. A szüleim mindenben támogatnak, anyagilag is sokat áldoznak a pályafutásomra. És azért haza-haza tudok menni. Néha persze elkeseredem, amikor honvágyam van, de általában elég jól tudom kezelni ezeket a helyzeteket. Ha elgyengülnék, mindig arra gondolok, hogy azért vagyok távol az otthonomtól, hogy valóra váltsam az álmaimat. Két éve edzőt váltott, Nyikolaj Morozov helyett a kanadai Brian Orserrel dolgozik. Miben fejlődött a legtöbbet az irányítása alatt?Brian nagyszerű edző. Törődik a korcsolyázóival, minden téren igyekszik segíteni nekik. Sokat fejlődött az alapkorcsolyázásom, az előadásmódom. Úgy érzem, sokat változtam, amióta vele dolgozom, és tetszik ez a változás. Brian személyisége is közel áll hozzám, ezért is nagyon jó közöttünk az együttműködés. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"98304","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]