Molnár, a paksi Superman

SZABÓ ZOLTÁN

„Nagyon jól érzem magam Pakson, kiváló a légkör és a csapatszellem, remek edzőnk van, változatosak a tréningek, csak az eredmények lehetnének valamivel jobbak. Az a célunk, hogy az első hatban végezzünk, ettől most egy hellyel rosszabbul állunk, de még van időnk javítani” – mondta lapunknak Molnár Péter, aki Győrben nyolc éven át – Szasa Sztevanovics mögött – jobbára csak a kispadot koptatta, mindössze három bajnokin jutott szóhoz a Rába-partiak kapujában.

„Elegem lett a tartalékszerepből, végre első számú kapus akartam lenni, ezért hagytam el júliusban az ETO-t, és szerződtem a paksiakhoz. Örülök, hogy jól döntöttem” – mondta Molnár.

A 195 centiméter magas hálóőrt nem lepte meg, hogy Ľuboš Kamenár kiszorította a győri kapuból Sztevanovicsot: „Szasa 38 évesen lassan már a visszavonulását tervezi, ezért Ľuboš egyre több lehetőséget kap. Én is szurkolok neki, hiszen januári érkezése után sokat segítettem neki abban, hogy gyorsan beilleszkedjen.”

Valószínű, hogy ha Győrben marad, most ő védene rendszeresen. „A futballban nincs ha. Most itt vagyok Pakson, és minden tudásommal azon vagyok, hogy minél jobban menjen a csapatnak” – szögezte le Molnár.

A mérkőzések zömén kitett magáért a paksi kapus, saját elmondása szerint az újpestiek elleni idegenbeli meccsen nyújtotta a legjobb teljesítményt: „A Szusza Ferenc Stadionban lejátszott bajnoki nyitányon igazán jól ment a védés, örültem, hogy a lilák otthonában győzelemmel mutatkoztam be a paksi csapatban.”

Hogy Molnár milyen bravúrokat mutatott be Újpesten, azt Horváth Ferenc paksi edző meccs utáni nyilatkozata is bizonyítja: „A kapusunk, Molnár Péter nem tudom, hol járt eddig, talán a Kryptonon, mert olyan volt, mint Superman” – fogalmazott a tréner.

„Debrecenben is jó napot fogtam ki, több bravúrt is bemutattam, tizenegyest is hárítottam, ám a meccs hajrájában, 2:1-es vezetésünknél hibáztam, és ezt kihasználták a hazaiak. Így alakult ki a 2:2-es végeredmény” – jelentette ki a paksi hálóőr, aki szerint nem volt olyan bajnoki meccs, amely rajta ment volna el.

A Mezőkövesden futballozó Harsányitól kapott gólt így elevenítette fel Molnár Péter: „Zoli éles szögből, bombaerős lövéssel a rövid sarkot célozta meg, s ami a kapus számára a legrosszabb, pont a fejem fölé rúgta a labdát. Jól eltalált lövés volt, így tehetetlen voltam.”

Arra a kérdésre, miért kapósak a szlovákiai kapusok az NB I-ben (Hajdúch a Puskás Akadémia, Tujvel a Videoton, Kamenár pedig a Győr hálóőre), Molnár így válaszolt: „Vannak jó magyar kapusok is az élvonalban, de a profi futballban a teljesítmény számít, nem pedig az, hogy ki milyen országból jött. Egyébként júliusig öten voltunk szlovákiaiak, de Rybánsky Laci Lengyelországba szerződött.”

Molnár Péter elárulta, nagyjából másfél óra alatt teszi meg az autópályán a 180 km-es utat Komáromig. Gyakran, hetente kétszer jár haza a Duna-parti városba, ahol a barátnője is lakik.