Mogyoród előtt: exkluzív interjúnk Felipe Massával

A brazil őszintén mesélt az Új Szónak a jelenlegi, valamint a régi F1-ről, illetve arról, hogy folyamatosan azért küzd, többé ne történhessen a Jules Bianchiéhoz hasonló halálos baleset a sportban.  A Massa családban nem találunk Forma–1-es világbajnokot – mégis hogyan alakult ki a versenyzés iránti őrülete, ami végül a királykategóriához vezette? Nincs senki a családomban, aki professzionális versenyző lett volna, de vannak olyanok, akik hobbiból versenyeztek, mint például az édesapám vagy a nagybátyám. Ennek én is mindig részese voltam, a sebesség, a versenyzés mindig az életemhez tartozott. Amikor hatéves voltam, volt egy kis krosszmotorom, de túlságosan őrült módon vezettem, ezért az apukám megijedt, hogy megsérülhetek. Beíratott a gokartiskolába, és amikor először vezettem, megdöntöttem a pályarekordot. Ekkor a versenyzés az életem része lett, és azóta is az. Amikor 2002-ben elkezdte pályafutását a Forma–1-ben, milyen célokat tűzött ki maga elé? Gondolt-e arra, hogy egyszer a Ferrarinál versenyezhet? A Ferrari mindig az álmom volt, ami valóra is vált, hiszen nyolc évet töltöttem ott, és nagyszerű érzés, hogy egy ilyen csapat részese lehettem. Igazából sosem gondoltam, amikor fiatal voltam, hogy ez megvalósulhat, de bebizonyosodott, hogy minden lehetséges.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"239927","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Hogyan indult neki a Forma–1-nek karrierje kezdetén? Rögtön az volt a célja, hogy egyszer világbajnok legyen? Ez volt, és még mindig ez az álmom. Megnyerni a világbajnokságot, versenyeket és időmérőket – utóbbiakat elértem. Az is célom volt, hogy dobogóra álljak, ami szintén sikerült, szóval a világbajnoki cím a legnagyobb álom, ahogy minden versenyzőnek. A sport különböző éráit is megtapasztalhatta pályafutása során. Milyen hasonlóságok vannak az egyes korszakok között?Vannak hasonlóságok, hiszen mindig léteztek nagycsapatok, kiscsapatok és a középmezőny. A pénz mindig problémás volt, így a nagyoknak – mint a Ferrarinak vagy a McLarennek – korábban is több lehetőségük volt. Én egy középcsapattal kezdtem, a Sauberrel, mégis sikerült jó eredményeket elérnünk. Egy évet töltöttem ott, aztán tesztpilóta voltam a Ferrarinál, majd visszatértem a Sauberhez, ami nagyon fontos volt számomra, hiszen megmutathattam a tehetségem, azt, hogy tudok hajtani, és ha megvan a lehetőségem, akkor csak megyek előre. Ezután mehettem a Ferrarihoz, mert bizonyítottam a pályán. Melyek azok a változások, amelyeket csak az „új” korszakban tapasztalt meg?Abban az időben kevesebb versenyző volt, aki fizetett azért, hogy versenyezhessen. Most vannak olyan csapatok, akik többet küszködnek, és ezért szükségük lehet arra, hogy olyanok vezessenek náluk, akik pénzt is hoznak. Akkor is voltak ilyenek, de nem annyi, mint most. A technika terén is jelentős változások történtek 2002 óta. Ha választhatna egy dolgot, amit szívesen visszahozna a Forma–1-be, mi lenne az? A V10-es motorokat. Imádom a V10-est, az volt a legjobb motor, amit valaha ismertem. A V8-asban is nagy erő volt, most a V6-osban is, de a V10-es az egy komplett erőforrás volt. Ezen kívül vezetnék nagyobb leszorítóerővel bíró autókat, de ez egyébként is vissza fog jönni jövőre. Szóval érdekes lenne újra V10-esekkel és szélesebb abroncsokkal körözni. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"239928","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Karrierje során eddig tizenegy győzelmet aratott – melyik volt ezek közül a legemlékezetesebb, a legkedvesebb diadal? Minden egyes győzelem lenyűgöző, a legkülönlegesebb az volt, amikor otthon, Brazíliában nyertem. Ez egy nagy álmom volt, ami valóra vált, szóval fantasztikus élmény volt számomra. Eszembe jutott, hogy mikor kisfiú voltam, én is ott voltam a lelátókon, akkor pedig ott álltam, és én nyertem brazil színekben – ez nagyszerű érzés volt. A brazil pálya a hazai közönség szeretete miatt nyilván a kedvencei közé tartozik, de emellett melyik helyszín áll még közel a szívéhez? Elég sok pálya van, amin élvezem a vezetést. Természetesen szeretek otthon versenyzeni, hiszen az a hazai nagydíjam, de imádom Spát, Suzukát, a régi stílusú pályákat. Elég sok kritika éri mostanában a Forma–1-et, sokan unalmasnak és eseménytelennek tartják a versenyeket. Ha egy szurkoló szemével tekint a sportra, ön hogy látja a jelenlegi helyzetet? Őszintén szólva az előzés mindig is nehéz volt a sportban, és a múltban sokkal inkább, mint most. Van DRS, a gumik jobban kopnak, mint korábban... Néha ezek mesterkélt előzések, de akkor is több van. Úgy gondolom, arra lenne szükségünk, hogy több csapat harcoljon a győzelemért, ne csak egy. Ez az, amit a szurkolók szeretnének, hiszen ha különböző autók nyernének, az a rajongókat is lenyűgözné. Senki nem akarja folyamatosan ugyanazt a csapatot, ugyanazt a versenygépet látni az élen. Ez a legnagyobb gond a sportban. A királykategória történetében többnyire mindig egy csapat uralta a mezőnyt, amely néhány évente változott. Emlékezzünk csak a Red Bull, a Ferrari vagy a McLaren menetelésére... Pontosan ez a Forma–1 problémája. A legjobb dolog, amit csinálhatnak – akármi is legyen a megoldás –, hogy közelebb hozzák a mezőny tagjait egymáshoz.  Milyen megoldásokat javasolna ennek érdekében? Vannak erre ötletek, de egyesek ezekről azt gondolják, hogy helyes döntések lennének, mások pedig azt, hogy nem. Más kategóriákban például a győztes autó súlyát megemelik a következő versenyre. Egyesek szerint ez jó, mások viszont úgy vélekednek, hogy nem kell büntetni azt a csapatot, amelyik jobb munkát végzett. Ez igaz, de általában nincs egyhangú vélemény egy kérdésben, és a szabályváltoztatásokat mindenkinek alá kell írnia, ezért nehéz közös nevezőre jutnunk. 2008-ban súlyos balesetet szenvedett a Hungaroringen, talán ennek is betudható, hogy ön a „biztonság nagykövete” a Forma–1-ben. Lewis Hamilton, a Mercedes versenyzője nemrégiben úgy nyilatkozott, olykor túlzásokba esnek ezen a területen. Mi a véleménye erről? Igyekszem előremozdítani a biztonságot a Forma–1-ben, mert láttam jó néhány veszélyes balesetet már, és nekem is volt egy. Elveszítettem egy barátomat, Jules-t (Jules Bianchi, aki a 2014-es Japán Nagydíjon elszenvedett ütközése következtében vesztette életét – a szerk. megj.), akinek szintén hatalmas balesete volt. Szóval teljes mértékben a biztonsági fejlesztések mellett vagyok, mert ezt nem akarom többször átélni. Azt szeretném látni, hogy a pilóták versenyeznek, harcolnak, de biztonságban. Szóval mindig is azért fogok küzdeni, hogy fejlesszük ezt a területet. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"239929","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A legújabb biztonsági fejlesztés, a Halo is megosztja a versenyzőket, valamint a közönséget is. A Halóról néhányan azt gondolják, hogy ronda, néhányan pedig azt, hogy rendben van. Nekem az a véleményem, hogy ha ezzel életet tudunk menteni, akkor teljes mértékben mellette vagyok. Van még hova fejlődni ezen a területen? Úgy gondolom, az autók elég biztonságosak. A kasztni, a pályák is teszik a dolgukat, minden a helyes módon működik. Olyan dolgokról beszélek, amelyek megelőzhetik azokat a baleseteket, amelyek nem történnek meg gyakran, azonban nem lehetetlenek. 2016 végén lejár a szerződése a Williams istállónál. Jövőre is láthatjuk a versenypályán? Mit fog hozni a következő szezon az ön számára? Nem tudom. Azt hiszem, az idő majd a megfelelő módon fog választ adni erre, szóval elég nyugodt vagyok, csak a versenyekre gondolok, arra, hogy a tőlem telhető legjobbat nyújtsam. Nagyon boldog vagyok, hogy a Williamsnél dolgozhatok, és büszke arra, amit az elmúlt két évben elértünk – köszönhetően a munkánknak, az én segítségemnek, illetve a fejlesztői csapatnak. Milyen lehetőségei vannak a Forma–1-en belül? Jelenleg még semmi sem biztos, elkezdtem tárgyalni különböző csapatokkal és természetesen a Williamsszel is. De még semmit nem írtunk alá, szóval most várunk, aztán meglátjuk. Ha egyszer befejezi a karrierjét – akár jövőre, akár a következő években –, mivel szeretne foglalkozni? Nem tudom, de továbbra is versenyezni fogok, talán egy másik bajnokságban. De majd lesz elég időm ezen gondolkodni. Tetszik a WEC, a DTM, a Formula–E is – habár az autók lassúak, de az ötlet rendben van. Meglátjuk, lesz időm gondolkodni rajta. Berta Kitti