Mi a Liverpool sikerének receptje az átigazolási piacon?

Ahhoz, hogy megérthessük a Liverpool mostani sikereinek titkát, vissza kell utaznunk az időben.

Nem volt mindig így

2010-ben, az akkor csőd szélén álló klubot felvásárolta egy olyan amerikai befektetőcsoport, amely többek között a bostoni székhelyű Red Sox baseballcsapatban is többségi tulajdonrésszel rendelkezett.

Az amerikai major sportokban nem idegen a számok és a statisztikai módszerek használata a döntéshozatali mechanizmusok során. Az észak-amerikai sportokban ezt a gondolkodásmódot „Moneyball”-nak nevezik (ennek a módszernek a sikerét Hollywood is feldolgozta a „Pénzcsináló” film keretein belül, Brad Pitt főszereplésével). A módszer lényege, hogy számokra és elemzésekre támaszkodva felkutatnak és leigazolnak olyan játékosokat, akiket a piac valamiért alulértékel. Az új tulajdonoscsoport (FSG – Fenway Sports Group) 2010 novemberében kinevezte Damien Comollit a klub új sportigazgatójának, akitől a klub addigi kiválasztási folyamatának a megreformálását várták.

A tulajdonosok és a menedzsment, beleértve Comollit is, már 2011 januárjában kényszerhelyzetbe került, hiszen Fernando Torres átigazolási kérelmet nyújtott be a transzferidőszak utolsó napján. Gyorsan kellett elérhető csatárt keresni a piacon, és őt egy fiatal angol személyében, Newcastle-ben találták meg. Andy Carrollért klubrekordot jelentő 35 millió fontot fizetett a Liverpool. Ez részben annak is köszönhető, hogy Torres 50 millió fontért távozott a Chelsea-hez, ami saját korában angol átigazolási rekordnak számított.

A következő nyáron igyekeztek olyan játékosokat igazolni, akik illenek Carroll magasságára építő, sok beadással operáló játékstílusba. Így érkezett a klubhoz többek között Charlie Adam, aki az előző idényben remek szögleteivel és szabadrúgásaival hívta fel magára a figyelmet, vagy az impresszív statisztikai mutatókkal rendelkező Stuart Downing–Jordan Henderson-páros. Viszont az alapkoncepció hibás volt. Az elemzésekből kiderült, hogy alig-alig születik gól nyílt játékhelyzetből történő beadásokból, vagyis pont amire a Liverpool felépítette a taktikáját. A rendszer halálra volt ítélve, így nem meglepő módon a várt eredmények is elmaradtak. Damien Comollit elküldték, és a legtöbb általa igazolt játékos hatalmas bukásként vonult be a klub történetébe.

Az alapok lefektetése

Mielőtt azonban még menesztették volna Comollit, korábbi munkahelyéről átcsábította Michael Edwardsot Liverpoolba, hogy csatlakozzon a klub teljesítményelemző osztályához, és annak a vezetője legyen. Edwards fiatalon üzleti és számítástechnikai tanulmányokat folytatott, majd ezt követően csatlakozott a Prozone adatelemző céghez, aminek köszönhetően először az első osztályú Portsmouth-hoz, majd a Tottenhamhez, és végül a Liverpoolhoz került. Kinevezése után nem sokkal Edwards megkereste az elméleti fizikából doktorált Ian Grahamet egy statisztikai osztály létrehozásának megbízásával. Graham és csapata, akik között matematikusok és statisztikusok szerepeltek, olyan adatfeldolgozási módszereket dolgoztak ki, amelyekkel hatékonyabban lehetett felkutatni a potenciális játékosokat az átigazolási piacon.

Comolli után az edzőt, Kenny Dalglisht is elküldték, és a helyére kinevezett Brendan Rodgers nem volt nyitott arra, hogy adatokkal segítsék az átigazolási terveit. Úgy gondolta, az átigazolási ügyek intézése is az edző feladata, és nem szerette, ha mások beleszólnak ebbe. Ennek ellenére a vezetőség hite folyamatosan erősödött Edwards és Graham módszereiben. Előbbi fokozatosan lépdelt előre a ranglétrán a klubon belül, és a párosnak így egyre nagyobb befolyása lett az átigazolási ügyek intézésében. Nekik köszönhetően a klub leigazolta Divock Origit, Emre Cant, vagy éppen Roberto Firminót. Brendan Rodgers 2015-os távozásával új lehetőségek nyíltak meg előttük, melynek eredményeként 2016 novemberében a Liverpool új sportigazgatójának Michael Edwardsot nevezték ki.

Az adatalapú döntéshozatal a középpontba kerül

Ekkor az edzőt már Jürgen Kloppnak hívták Liverpoolban, aki hitt a sportigazgatói szerep fontosságában, hiszen korábbi sikereit Dortmundban is egy sportigazgató, Michael Zorc segítségével érte el. Emellett a német edzőt lenyűgözte Edwards és Graham alapos munkája, és messzire vezető lehetőségeket látott meg a párosban. Ahogy haladunk előre az időben Klopp liverpooli regnálása alatt, úgy erősödött tovább a két elemző szerepe a klubon belül. Grahamék felkutatták a potenciális játékosjelölteket, Klopp közülük kiválasztotta azokat, akire szüksége lehetett a csapat következő szintre emelésében, Edwards pedig letárgyalta az üzletet. Így került a klubhoz Sadió Mané, Alex Oxlade-Chamberlain, Mohamed Szalah, Andy Robertson, Virgil van Dijk vagy Alisson Becker. Mind-mind olyan játékosok, akik a 2018–2019-es szezonban jelentős szerepet vállaltak a Liverpool Bajnokok Ligája-győzelmében.

Klopp és a stábja három szezon alatt egy kissé orrnehéz, középszerű csapatból Európa egyik legjobb alakulatává varázsolta a Liverpoolt. Az átigazolások között alig találunk olyat, aki ne váltotta volna be a hozzá fűzött reményeket. Talán csak a BL-döntőben nagyot hibázó, azóta kölcsönben szereplő Loris Karius nevét lehetne a sikertelen üzletek között említeni. A vételek mellett az eladási oldalon is kitűnő munkát végez a szakmai stáb. Coutinhóért 2018 januárjában 140 millió eurót fizetett a Barcelona, míg a Liverpoolban mindösszesen egy gólt szerző Dominic Solankéért 19 millió fontot utalt át a klub bankszámlájára az AFC Bournemouth. A listának itt még messze nincs vége, lehetne említeni még Jordan Ibe, Danny Ings, Christian Benteke vagy Mamadou Sakho eligazolását is, akik mind létszámfelettivé váltak, mégis jelentős átigazolási összegért sikerült értékesíteni őket. Ezeknek az üzleteknek köszönhetően, a vezetésnek „csupán” 66 millió fontot kellett ráfordítania a mai liverpooli csapat felépítésére.

A klub sikeres működésének a titka

De vajon miért működik ennyire hatékonyan a Liverpool? A válasz két komponensből áll. Az egyik az elemzések mélységének szintjei. Grahamék olyan úttörőnek számító matematikai modellekkel kísérleteznek, amelyek már prediktívek, azaz előrejelzésre is képesek, miközben a legtöbben pont ezt jelölik meg a legnagyobb kihívásnak a futballstatisztikák világában. Emellett a német edző a sportszakmai munkába, a tulajdonosok pedig a klub általános működésébe teljes mértékben becsatornázták az adatokból kinyerhető információk felhasználását. Ezzel minimálisra csökkentették az érzelmek befolyását a döntéshozatalra, így minimalizálva a kockázatot, és növelve annak esélyét, hogy adott helyzetben megfelelő döntés szülessen. A tulajdonosok közel tízévnyi kemény munkával elérték céljukat, és sikerült visszajuttatniuk a Liverpoolt az európai labdarúgás elitjébe. Minden egyesület sokat tanulhat sportszakmai és klubmenedzsment téren is az angolok példájából.

Az viszont továbbra is nagy kérdés: elhozza-e a várva várt bajnoki sikert a befektetett munka?

A rivális szerint jár a cím

Ilkay Gündogan, a Manchester City labdarúgója sportszerű dolognak tartaná, ha a Liverpool egy csonka idény végén is megkapná a bajnoki címet.

A címvédő együttes 29 éves, német középpályása a ZDF televíziónak adott nyilatkozatában kifejtette: egy sportembernek mindig tisztességesen kell viselkednie.
„Igen, számomra ez teljesen helyénvaló lenne” – felelt Gündogan arra a kérdésre, hogy legnagyobb riválisuknak, a jelenlegi listavezető Liverpoolnak akkor is megítéljék-e a bajnoki címet, ha nem sikerül lejátszani a teljes szezont.

A Premier League a koronavírus-járvány miatt április 30-ig biztosan szünetel, és egyelőre bizonytalan a folytatás. A klubok képviselői legközelebb pénteken egyeztetnek, és angol sajtóhírek szerint szinte biztos, hogy meghosszabbítják a kényszerszünetet. Gündogan szerint nehéz döntés előtt állnak, mert a klubok álláspontja aktuális helyezésüktől függően különböző.

Gündogan kiemelte: amennyiben az angol klubok követnék a Juventus vagy éppen a Borussia Dortmund példáját, és csökkentenék a játékosok fizetését, ő elfogadná a döntést.

„Ezt helyénvalónak találom, magától értődik, de Angliában erről egyelőre nincs szó” – mondta.

Az éllovas Liverpool előnye a második helyezett Manchester Cityvel szemben 25 pont, előbbi kilenc, utóbbi tíz mérkőzését nem játszotta még le. A Liverpool két győzelemre van attól, hogy 30 év után újra bajnoki címet szerezzen.

A labdarúgás legnagyobb statisztikai adatszolgáltatója, a Stats Perform százezer szimulációt futtatott le a Premier League idei szezonjának végeredményét tekintve, és a százezer szimuláció közül minden egyes esetben a Liverpool lett a bajnok. 

Kocsis Bence