„Máshol több a 18–19 éves játékos az élvonalban”

OROSKY TAMÁS

A magyar labdarúgó-válogatott számára a norvégok elleni barátságos mérkőzéssel (0:2) zárult az év, és nem is annyira az eredmény, mint inkább a mutatott játék okozott csalódást a szurkolóknak.

Főleg a törökök elleni vb-selejtező után tűnt ez így, ahol nagyon jól játszott a válogatott. A norvégok elleni találkozó nem sikerült annyira jól, és kívülről nem is úgy nézett ki, hogy mindent megtesz a csapat, mintha jobban vigyáztak volna a lábukra a játékosok. Az egyes focistákkal kapcsolatban Egervári Sándor szövetségi kapitány biztosan levonja a megfelelő következtetéseket ebből a meccsből.

Összességében mennyire elégedett az Egervári-csapat idei teljesítményével?

Az elmúlt két évet nézve, amióta Egervári a kapitány, csak elégedettek lehetünk. Fejlődött a válogatott, a FIFA-világranglistán a korábbi, 2010 előtt jellemző hatvanadik hely körüli pozícióból a harmincadik körülire érkeztünk, és voltunk 27.-ek is. Ez mindenképpen jó teljesítmény, mint ahogy az is örömteli, hogy sok fiatal épült be a csapatba, tehát kialakult a gárda gerince. Már az új elnökség színre lépésekor is mondtam, hogy nagyon sok jó játékos van a 18–19 éves korosztályban, akik csak most kerülnek be az NB I-es csapatokba. Én bízom benne, hogy ott a fejlődésük még jobban felgyorsul, és a válogatott oszlopai lehetnek.

Egy korábbi interjúban említette, hogy amennyi támogatás most a magyar labdarúgásba áramlik, a válogatottban reális potenciált lát, hogy idővel Európa legjobbjaival is felvegye a versenyt. Milyen távlatban kell gondolkodnunk?

Ennek a folyamatnak több fázisa van. Ha most azokra gondolunk, akik a Bozsik-programban vesznek részt, vagy most csatlakoznak oda, azoknál ez sok év, hiszen 5 esztendősen már kezdődik a gyerekprogram. Ugyanakkor az akadémiákról és nagyon sok akadémiákon kívüli jó utánpótlásműhelyből is érkeznek a gyerekek a fociba. Náluk már érződik a támogatás hatása, hiszen jobb körülmények között tudnak készülni, több meccset tudnak játszani. Bízom benne, hogy 2–3 éven belül a nemzeti bajnokságokban egyre több tehetséges fiatal játékos lesz, és remélem, így a válogatottban is.

Mi kellene ehhez?

Ami nagyon fontos lenne, hogy változzon a klubtulajdonosok szemlélete is, hiszen azt látjuk, hogy más ifjúsági válogatottakban már olyan focisták szerepelnek, akik legtöbbje élvonalbeli klubban játszik. Az U19-es selejtezőkön például a bolgároknál hét ilyen focista lépett pályára, az osztrákoknál öt, míg a magyaroknál egyetlen NB II-es játékos szerepelt. A probléma az, hogy minden tulajdonos az utánpótlás-bajnokságokban is a helyezésekben méri az elvégzett munka színvonalát és eredményességét, és nem abban, hogy 18 évesen olyan játékosok kerüljenek ki az utánpótlásból, akik képesek az NB I-ben játszani. Így az U16-ból nem emelik ki a jobbakat az U18-ba, mert az U16-os tréner nem akarja gyengíteni a csapatát, az U18-as nem vállalja a rizikót, hogy fiatalabb évjáratból visz oda valakit. Mind a két csapatnak az edzője küzd azért, hogy megtartsa az állását. Valami jelenleg nincs rendben nálunk, mert más országokban 18–19 éves játékosok nagyobb számban vesznek részt az első vagy második ligában.

Az MLSZ deklarálta, hogy igyekszik megteremteni a lehetőségét annak, hogy minél több fiatal focizhasson, évente nagyjából 100 új pályát szeretnének átadni, viszont az infrastruktúra a már meglévő pályák esetében elég sok kívánnivalót hagy maga után – gondoljunk a debreceniekre, akik hazai nemzetközi kupameccseiket „idegenben” kénytelenek játszani.

Van egy programunk, felmértük az összes NB I-es stadiont, és már az NB II-es pályák egy részét is. Nem azt mondom, hogy jelentéktelen, de nem nagy költséggel felújítható lenne az összes stadion. Arra gondolok, hogy rendbe lehetne hozni a gyepszőnyeget, be lehetne fedni egy részét a stadionnak, székeket lehetne cserélni, a kiszolgálóhelyiségeket, öltözőket rendbe tenni. Nyilvánvaló, hogy a pálya milyensége a legfontosabb, hiszen az igazi minőségi játékhoz az szükséges. Meggyőződésem, hogy ugyanolyan fontos a meglévő pályák színvonalának javítása, mint az újak építése. Az elmúlt húsz évben ezzel a két problémával küzdöttünk, romlott a pályák minősége és csökkent a számuk – csak Budapesten ezer pályát számoltak fel, helyükre bevásárlóközpontot vagy lakótelepet építve. Tehát a felújítást is kiemelten kezeljük, ez is része a támogatási programunknak.

A Puskás Ferenc Stadiont viszont nem rekonstruálják, hanem új stadiont akarnak építeni helyette.

Természetesen a Puskás-stadiont is meg akarjuk tartani, hogy az atlétikai versenyeket megfelelő helyszínen rendezhessék. Az új nemzeti stadion 65 000 férőhelyes lesz, és a Puskás mellett fog felépülni. Az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA) már elküldtük a tervet, ők véleményezték ezt az első változatot, kisebb módosításokat végre is kell hajtanunk a projektben. Debrecenben és a Ferencvárosnak is épül stadionja, a felújításokat követően pedig kb. hat, az UEFA minősítésének megfelelő stadiont szeretnénk kialakítani, sok már most sem áll ettől messze.

Néhány hónapja láthattuk a közszolgálati tévében a Becsengetünk és elfutunk című dokumentumfilmet, és olvashattuk Benkő Gábor Futballgyilkosok című könyvét. Mindkét alkotás meglehetősen lesújtó képet vázol fel a magyar fociról, azt, hogy a bundázás mindent átsző.

Az MLSZ-nek korlátozottak az eszközei, erre megvannak a megfelelő bűnüldöző szervek. Szerencsére a bundázás üldözésében a kormány és az ügyészség nagyon elkötelezett, ezt mutatja az is, hogy a legfőbb ügyész alatt egy külön erre a feladatra kialakított csapat működik. És ahogy lehetett olvasni, nagyon sok játékost, volt játékost, meccset befolyásolni szándékozó embert tartóztattak le. Természetesen figyeljük a mérkőzéseket és a gyanús jeleket, és ha bármit észlelünk, azonnal megtesszük a feljelentést. De úgy érezzük, és remélem, hogy jól érezzük, hogy e tekintetben sokat javult Magyarországon a helyzet. Elég sok embert tartóztattak le ahhoz, hogy ez elrettentő hatású legyen.

A közvélemény leginkább a REAC játékosai kapcsán hozott ítéletekre emlékszik. Nem kelt ez egy kicsit olyan hatást, hogy csak kellett egy áldozati bárány, hogy ne érhesse szó a ház elejét?

Én nem ezt gondolom. Ahogy tudom, a bűnüldöző szervek együttműködnek a nemzetközi hatóságokkal – elsősorban a német ügyészségre gondolok, ahol ezeket az ügyeket felderítették –, és a letartóztatottak között az egész világra kiterjedő szervezet második vonalába tartozó ember is van, az újságok szerint legalábbis. Talán nálunk van letartóztatva az egész bűnszervezetnek a feje is, úgyhogy én azt gondolom, hogy nem kis halak kerültek itt horogra, hanem a láncnak a csúcsán álló emberek is.

Említette a fiatalok támogatását, pályák építését, a bundázás elleni harcot. Van még valamilyen kiemelt terület, ahol nagyon fontos lenne az előrelépés?

Női futballban is messze a kívánt szint alatt teljesítünk, de mindent megteszünk a fejlődésért, mert tudjuk a fontosságát. Edzőképzés terén jelentős javulás következett be az elmúlt két évben. Visszakaptuk a jogosítványainkat, gyakorlatilag ahány UEFA-edzőképzés létezik, azokat a kurzusokat az MLSZ edzőképző központja beindította. A Bozsik-programban részt vevő kollégák pedig az országszerte a gyerekekkel foglalkozó D-licences edzőket képezik újra. A magyar trénerek közül sokan ellene vannak a külföldi vetélytársaiknak, de én azt gondolom, hogy az azért jó, ha van néhány külföldi edző Magyarországon, mert a jó gyakorlat óhatatlanul is terjed, jelenlétük egyfajta kihívás a magyar edzők számára. A klubok marketingje is javult már, ami a nézőszám-növekedésből következik, meg abból, hogy mindenki felismerte a szurkolókkal való jobb kommunikáció fontosságát. Az MLSZ-nek is jobb a marketingje, új, áttekinthetőbb honlapunk van, több információ elérhető rajta. Végül a játékosügynökökkel kapcsolatban most elemezzük, hogyan szabályozzuk a tevékenységüket. A kulcskérdés az, hogy egészséges-e, ha egy-egy játékosügynöknél túl sok focista koncentrálódik, és adott esetben egy meccsen mindkét csapatban több játékosa van. Kikértük a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szakvéleményét, most már tisztán látjuk azokat a kereteket, amelyekben tudunk mozogni.

Ön két FIFA-testületbe is bekerült, melyeknek a 2014-es brazíliai vb szervezésében lesznek feladatai. Mi lesz az ön szerepe?

A világbajnokságot szervező bizottság már többször ülésezett, és ez foglalkozott többek között a brazil vb szervezési és stadionépítési helyzetével. A másik a 2014-es vb-vel kapcsolatos operatív feladatokat ellátó testület. Ezek hozzák – a FIFA végrehajtó bizottságán kívül – a legfontosabb döntéseket. Sok hozzáadott értéke még nem volt ezeknek a találkozóknak, inkább tanulom a feladatot. Nagyon érdekes naprakésznek lenni, és ahogy közeledik a világbajnokság, egyre több kérdés merül fel.