Létrejött az álomdöntő

KISS TIBOR NOÉ

A két elődöntő azonban minden volt, csak sima nem. A brazilok 2:1-re legyőzték ugyan Uruguayt, de a két gólon kívül (amelyet komoly védelmi hibák előztek meg, a másodiknál a beívelések során mindvégig bizonytalan Muslera kapus volt a hunyó) nem is nagyon volt helyzetük. Az uruk masszív falat húztak a kapujuk elé, és hamar elvették a brazilok kedvét az örömfocitól. Nem is volt örömfoci, Brazília csak egy hajrában szerzett fejesgóllal harcolta ki a döntőbe jutást, ráadásul Diego Forlán az első félidőben, még 0:0-s állásnál kihagyott egy tizenegyest.

Az olaszokkal találkozó spanyolok dolga még nehezebb volt. Hihetetlennek tűnik, de Olaszország a rendes játékidőben látványosabb, bátrabb, szebb focit játszott, mint az álmos spanyol csapat. Az olaszok aztán elfáradtak, a hosszabbítás második félidejében néhány játékosuk (Chiellini, Pirlo) már lépni sem tudott, ekkor az iksz már rájuk nézve volt hízelgő. A ráadásban esett két kapufa is: Giaccherini bombájánál Casillasnak szerencséje volt, Xavi lövését pedig Buffon suta mozdulattal paskolta az oldalsó kapufára.

Az olasz csapat 4-3-2-1-es rendszere a szélsőkre épített, s különösen a jobb oldalon, Candreva és Maggio révén tudtak betörni a spanyolok mögé. A sérült Balotelli viszont nagyon hiányzott, Gilardino képtelen volt megtartani a labdákat, nem tudott kellő nyomást helyezni az ellenfél belső védőire. A spanyol csapat Jesus Navas beállásával vált veszélyesebbé, a szélső szinte minden megmozdulása gólveszélyes volt. Iniesta kígyózásai is élményszámba mentek, David Silvát és a csereként beállt Matát azonban a rutinos olaszok eltüntették a pályáról. A tizenegyesek során – akárcsak a tavalyi Eb-elődöntőben – a spanyolok voltak szerencsésebbek. Tizenkét lövésig csupa magabiztos büntetőt láttunk (Candreva panenkásan kezdett), majd Bonucci az égbe rúgta a labdát, Navas pedig a döntőbe Spanyolországot. Akárcsak a 2008-as Eb-n: a spanyolok 0:0 után, büntetőkkel verték Olaszországot.

A meccs után Cesare Prandelli, az olaszok szövetségi kapitánya elégedetten nyilatkozott csapata játékáról, Vicente del Bosque viszont már a döntőre tekintett elő. „Brazília az esélyes” – próbálta levenni játékosai válláról a terheket a tréner, aki mindezt azzal magyarázta, hogy a brazilok egy nappal többet pihenhetnek a vasárnapi finálé előtt, ráadásul a spanyolokat az olaszok elleni hosszabbítás is alaposan megviselte.

A brazil és a spanyol csapat korábban ötször találkozott egymással világbajnoki mérkőzéseken, és egy spanyol győzelem, valamint egy döntetlen mellett háromszor Brazília nyert. A spanyolok az 1934-es világbajnokságon múlták felül Brazíliát, de a két csapat legfontosabb találkozóján (az 1950-es világbajnoki négyes döntőben) a brazilok 6:1-re győztek. Ha a hazai pályán emberemlékezet óta veretlen brazil válogatott ezúttal is nyerne, azzal megszakadna egy újabb sorozat: Spanyolország 29 találkozó után veszítene ismét tétmérkőzésen. A fogadóirodák szerint a házigazda Brazília egy árnyalattal esélyesebb a döntőben, amelyet magyar idő szerint vasárnap éjfélkor játszanak.