Ledolgozza erőnléti lemaradását

ĺgy tett a csapat első számú kapusa, Király Gábor is, aki a Hertha-szurkolóknak és a magyaroknak is a legjobb hírrel kezdte újévi „programbeszédét”. Teljesen egészséges, jelentette be, és kész arra, hogy január 27-én, a dortmundi tavaszi nyitómeccsen ő álljon a kapuba: „A Borussia ellen már a pályán leszek, hiszen semmi nyomát nem érzem sérülésemnek, és áldom a Hertha orvosait, hogy nem engedtek nekem, amikor a hosszú kihagyás utáni türelmetlenségemben nemegyszer védeni akartam. Valószínűleg rosszul jártam volna, így viszont százszázalékos állapotban kezdhetem a munkát.”

A csapat már nem szőhet igazán nagy álmokat az idei bajnokságra, bár a hatodik helyről könnyen előreléphet egyet, s az már UEFA Kupa-indulást jelent. „Két ponttal vagyunk lemaradva a Bayerntől, hárommal a Kaiserslauterntől és néggyel a Brémától, tehát akár azt is mondhatnám, még minden elképzelhető. A nagy vágyunk azonban, hogy január 29-én hazai pályán nyerjünk a Köln ellen, aztán alakuljon számunkra kedvezően a sorsolás, és jussunk be a Német Kupa elődöntőjébe, majd a fináléba, amit ugyebár itt rendeznek.”

A tavalyi futballévről azt mondta Király, hogy a sérülése ellenére sikeresnek tartja: „Mindenekelőtt annak örülök, hogy Magyarországon az év futballistájának választottak. Ez igen megtisztelő számomra, még akkor is, ha a világbajnoki selejtezőkön elbukott a válogatottunk. A szakemberek elismerése és a szurkolók szeretete azonban sok mindenért kárpótol. Az elismeréseket a kapuban szeretném meghálálni.” A válogatott kapus azzal is szimpátiát váltott ki a Hertha-szurkolók körében, hogy Berlint már második hazájának tekinti, s mint mondta, éppen azért nem foglalkozott igazán a korábbi átigazolási ajánlatokkal. Úgy érezte, még fejlődnie kell, a csapatnál ehhez minden adott, ráadásul szeretik, s ő is otthon érzi magát.

Christian Fiedlerről, a Hertha tartalékkapusáról is sportszerűen vélekedett: „Christian remek kapus, korrekt partner, azt pedig meg tudom érteni, hogy meg akarja tartani a helyét, amikor a csapat első számú kapusa megsérül, és ő hosszú idő után ismét lehetőséget kap. Számomra az is erőt adott a gyógyuláshoz, hogy minden meccsen jól védett, így nem nyomott annyira a visszatérés kényszere, hiszen nem a kapuson múlott a csapat szereplése. Minden jót kívánok neki, de most megváltozik a helyzet, mert Spanyolországban, a marbellai edzőtáborban már mindenki azt fogja látni, hogy mindent megteszek, gyötröm magam, s a visszatérésem nem lehet majd kérdés Röber edző számára.”