Keleti invázió az UEFA-kupában

Az UEFA-kupa tavalyi, kissé unalmasra sikerült idénye után idén eddig kellemes meglepetést okozott a sorozat. Főleg azoknak, akik valamilyen okból a volt „keleti blokk” csapatainak drukkolnak.

Az idei nyolcaddöntőkben történelmi eredmények születtek: eddig ugyanis még sohasem fordult elő, hogy négy „keleti” csapat is bejusson a negyeddöntőbe. A hetvenes években leginkább a keletnémet csapatok brillíroztak: az 1977/78-as szezonban a Jena és a Magdeburg is negyeddöntőt játszhatott. Igaz, nem jártak sok sikerrel: a jénaiak egy hetest kaptak Korzikán a Bastiától, a Magdeburgot pedig a PSV Eindhoven búcsúztatta.

Egészen a nyolcvanas évek végéig rendszeresen két-három közép-kelet európai csapat részvételével zajlottak a negyeddöntők. Beleértve természetesen az 1984/85-ös szezont. Azt az évet, amikor a Videoton a Dukla Praha, a PSG, a Partizan Beograd, a Manchester United és a Zseljeznicsar testén keresztül egészen az UEFA Kupa döntőjéig verekedte magát. Ahol a Real Madrid ugyan megszerezte a trófeát, de a Videoton a döntő visszavágóján 1:0-ra győzött a Bernabéuban az azóta tragikusan elhunyt Májer Lajos góljával. A kilencvenes években aztán nagyot fordult a világ.

A kommunizmus összeomlott, és ezzel párhuzamosan a posztkommunista országok csapatai sem tudtak helytállni a fokozódó nemzetközi versenyben: ezekben az években összesen csak négy alkalommal jutott el „keleti” klub az UEFA Kupa legjobb nyolc csapata közé. Ugyanekkor vették át az uralmat Európa trónján az olaszok: a kilencvenes években háromszor rendeztek színolasz finálét (1991: Internazionale–AS Roma 2:0, 0:1; 1995: Parma–Juventus 1:0, 1:1; 1998: Internazionale–Lazio 3:0), de előfordult olyan is, hogy a negyeddöntőbe négy talján klub is be tudott kerülni. A legemlékezetesebb menetelése ekkoriban a cseh Slavia Prahának volt. A prágaiak Poborský vezérletével az 1995/96-os sorozatban a Freiburg, a Lugano és a Lens után a negyeddöntőben az AS Romát is két vállra fektették.

A Bajnokok Ligájának kibővítése után sokan jósolták azt, hogy az UEFA Kupa a „keleti” csapatok számára ideális vadászterület lesz majd. A várakozásokat tavaly a CSZKA Moszkva igazolta: Valerij Gazzajev fiai a toronymagas esélyesnek tartott lisszaboni Sporting otthonából rabolták el a trófeát. Az oroszok idén már a csoportkört sem élték túl, de senki sem siratja őket, itt van ugyanis helyettük négy kelet-európai aspiráns. Két román klub jutott tovább a múlt héten, így az UEFA-kupa idei fővárosa Bukarest lesz: március végén ott rendezik majd a Rapid–Steaua negyeddöntőt. A Rapid a sokkal esélyesebb Hamburgot ütötte ki, többek között a Bukarestben Buga által sarkazott gólnak köszönhetően.

A Steaua a Betis ellen hazai pályán még tartalékolt, Sevillában viszont elsöpörte a spanyolokat: a 3:0-s idegenbeli győzelem több, mint imponáló. A Steaua igazi spanyol specialista: az egykor a Barcelona ellen BEK-győztes csapat (1986) tavaly a Valenciát is búcsúztatta az UEFA-kupából. Az oroszok becsületét a szentpétervári Zenit mentette meg. A Kerzsakov vezette gárda az idegenbeli győzelem után hazai pályán megőrizte előnyét a világhírű Olympique Marseille-el szemben. Negyedikként a Levszki Szófia került az UEFA-kupa idei negyeddöntőjébe. A bolgárok a papírformának megfelelően hazai pályán intézték el az olasz bajnokságban a kiesés ellen küzdő Udinesét.

A nyolcaddöntő eredményeit látva egyértelmű: az UEFA-kupa nem mindig jelent igazi motivációt a hazájuk bajnokságában a bentmaradásért (Betis, Udinese), vagy éppen a Bajnokok Ligája-helyezésért (Roma, Hamburg) küzdő csapatok számára. Egy hozzájuk képest szegény „keleti” klub számára viszont egy sikeres UEFA-kupa szereplés hatalmas eredménynek számít. Az persze erősen kétséges, hogy a következő esztendőkben egy magyar csapat kihasználja-e ezt az esélyt, a Videoton nyomdokába lépve. (ktn)

UEFA-kupa, nyolcaddöntő, visszavágók:

Hamburg–Rapid Bukarest 3:1, 24. Lauth, 36. Barbarez, 63. Van der Vaart, ill. 51. Buga, tj: Rapid (3:3, idegenben lőtt góllal);

Roma–Middlesbrough 2:1, 43. és 66. (11-es) Mancini, ill. 32. Hasselbaink, kiállítva: 90. Mexés (R), tj.: M’boro (2:2, idegenben lőtt góllal);

Sevilla–Lille 2:0, 29. Kanouté, 45. Fabiano, kiállítva: 71. Navas, ill. 26. Bodmer, tj.: Sevilla (2:1);

Zenit–Marseille 1:1, 69. Kerzsakov, ill. 74. Dehu, kiállítva: 90. Carrasco, tj.: Zenit (2:1);

Levszki Szófia–Udinese 2:1, 52. Borimirov, 63. Tomasics, ill. 22. Tissone, tj.: Levszki (2:1);

Strasbourg–Basel 2:2, 11. Carlier, 78. Kante, ill. 3. és 26. E. D. Silva, tj.: Basel (4:2);

Schalke–Palermo 3:0, 44. Kobiasvili (11-esből), 72. Larsen, 80. Azaouagh, kiállítva: 42. Corini (P), tj.: Schalke (3:1);

Betis–Steaua 0:3, 54. és 82. Nicolita, 78. Iacob, kiállítva: 60. Joaquin, tj.: Steaua Bukarest (3:0).

Az elődöntőbe jutó csapatok:

Ferencváros (magyar, 1971/72); Lokomotiv Leipzig (NDK, 1973/ 74); Crvena Zvezda (jugoszláv/ szerb, 1978/79); Radnicski Nis (jugoszláv/szerb, 1981/82); Bohemians Praha (csehszlovák/cseh, 1982/83); Univarsitatea Craoiva (román, 1982/83); Hajduk Split (jugoszláv/horvát, 1983/84); Zseljeznicsar Szarajevó (jugoszláv/bosnyák, 1984/85); Videoton (magyar, 1984/85); Dynamo Dresden (NDK, 1988/89); Slavia Praha (cseh, 1995/96); Szpartak Moszkva (orosz, 1997/98); CSZKA Moszkva (orosz, 2004/05).

A negyeddöntőkben szereplő „keleti” csapatok

1971/72 UTA Arad (román), FTC (magyar), Zseljeznicsar Szarajevó (jugoszláv/bosnyák)

1972/73 OFK Belgrád (jugoszláv/szerb), Dynamo Dresden (NDK)

1973/74 Lokomotiv Leipzig (NDK), Ruch Chorzow (lengyel)

1974/75 Velezs Mosztar (jugoszláv/bosnyák), Baník Ostrava (csehszlovák/cseh)

1975/76 Levszki Szófia (bolgár), Dynamo Dresden (NDK), Stal Mielec (lengyel)

1976/77 FC Magdeburg (NDK)

1977/78 Carl Zeiss Jena (NDK), FC Magdeburg (NDK)

1978/79 Bp. Honvéd (magyar), Crvena Zvezda (jugoszláv/szerb), Dukla Praha (csehszlovák/cseh)

1979/80 Zbrojovka Brno (csehszlovák/cseh), Lokomotiv Szófia (bolgár)

1980/81 –

1981/82 Radnicski Nis (jugoszláv/szerb)

1982/83 Bohemians Praha (csehszlovák/cseh), Univarsitatea Craoiva (román)

1983/84 Sparta Praha (csehszlovák/cseh), Hajduk Split (jugoszláv/horvát), Szpartak Moszkva (szovjet/orosz)

1984/85 Zseljeznicsar Szarajevó (jugoszláv/bosnyák), Dinamo Minszk (szovjet/fehérorosz), Videoton (magyar) 1985/86 Hajduk Split (jugoszláv/horvát)

1986/87 –

1987/88 TJ Vitkovice (csehszlovák/cseh)

1988/89 Victoria Bucuresti (román), Dynamo Dresden (NDK)

1989/90 –

1990/91 –

1991/92 Sigma Olomouc (cseh)

1992/93 –

1993/94 –

1994/95 –

1995/96 Slavia Praha (cseh)

1996/97 –

1997/98 Szpartak Moszkva (orosz)

1998/99 –

1999/2000 Slavia Praha (cseh)

2000/01 –

2001/02 Slovan Liberec (cseh)

2002/03 –

2003/04 –

2004/05 CSZKA Moszkva (orosz)

2005/06 Rapid Bucuresti (román), Steaua Bucuresti (román), Zenit Szentpétervár (orosz), Levszki Szófia (bolgár)