Javier Fernández: „Még többet kell fejlődnöm a vb-ig”

<p>Javier Fernández Pozsonyban folytatta kiváló sorozatát, és negyedik Európa-bajnoki aranyát nyerte. A spanyol műkorcsolyázóval két nappal a diadala után beszélgettünk.&nbsp;</p>

Negyedik Európa-bajnoki címét nyerte zsinórban. Közvetlenül a férfikűr után azt mondta, minden diadal más. A pozsonyi miben volt más?

Nem a harmadik volt, nem a második, nem az első, hanem a negyedik. Minden győzelem különleges, más a helyszín, mások az emberek. Pozsonyban nagyon sok családtagom is itt volt, és ismét beírtam magam a műkorcsolyázás történetébe.

Egy éve Stockholmban győzött, akkor azt mondta, az volt élete legnehezebb versenye. Pozsonyban könnyebb dolga volt?

Elég könnyű volt, de nem a többiek miatt, hanem mert nagyon koncentrált és összeszedett voltam. Nem is fáradtam el úgy a kűr során.

Mind a rövidprogramján, mind a kűrjén nehezített – a rövidben immár két négyfordulatost ugrik, a kűrbe pedig a három négyfordulatos és az egy tripla axel mellé egy másik tripla axelt is berakott. Mikor döntött így?

A Grand Prix-döntő után. (Fernández ott csaknem negyven ponttal alulmaradt edzőtársával, Juzuru Hanjuval szemben – a szerk. megj.) A rövidprogramot már a spanyol bajnokságon is két négyfordulatossal mutattam be, aztán pedig, amikor visszatértem edzőmhöz, Brian Orserhez Torontóba, úgy döntöttünk, hogy a kűrbe beletesszük a második tripla axelt.

Melyiket volt nehezebb beépíteni a programba?

Általában szép tripla axeleket ugrok, de ha három négyfordulatos és egy másik tripla axel után kell megugrani, az azért más tészta. Öt ugrást kell abszolválnom a második tripla axel előtt, erre sok energia elmegy. A rövidprogramban a második négyfordulatos főleg az edzéseket nehezíti meg, nem egyszerű naponta lefutni egy olyan rövidprogramot, amiben két négyes van.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"217806","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"319"}}]]

Európában jelenleg nincs ellenfele. Most a száz-, illetve a kétszáz pontos álomhatár minél többszöri átlépése motiválja?

Sosem lehet tudni, a többiek mennyit fejlődnek. Attól, hogy valakinek a mostani szezonja gyengébb, a következőben remekelhet, és akkor nehéz dolgom lesz. Nekem is fejlődnöm kell, stabilabbá kell tennem a programjaimat, és minél kevesebbet szabad hibáznom a versenyeken. A programjaim nagyon jól felépítettek, ott vannak a nehéz technikai elemek, jó a koreográfia, az interpretáció, az összekötő elemek… Úgy tűnhet, hogy az összekötő elemekből kevesebb van, pedig tele van velük a program, úgyhogy ezeket is úgy kell eladnunk, hogy a bírók is észrevegyék és értékeljék.

Juzuru Hanju világcsúcsnak számító pontszámot ért el a Grand Prix-döntőben (330,43 pont összesítésben), amelyet megközelíteni sem tudott. Ez frusztrálta vagy motiválta?

Juzunak az egy nagyon jó versenye volt. Nekem is egyébként, csak ő sokkal erősebb volt nálam. Amikor valaki ennyivel előbbre jár, az téged is arra késztet, hogy keményebben igyekezz, mert nem akarsz lemaradni. Meg akarom védeni a vb-címemet, ezért is nehezítettük a programjaimat. Ez a két nehéz ugrás segíteni fog, de még többet kell fejlődnöm a vb-ig.

Pozsonyban a kűrben nem volt hibátlan, a második tripla axelből elesett.

Nehéz hiba nélkül futni, ha a program tele van nehéz elemekkel. Könnyű tiszta programot futni, ha nincs benne négyfordulatos. Vannak korcsolyázók, akik azt mondják: „Ó, én nem szoktam elesni!” Erre csak annyit mondok: „Igaz, de te nem ugrasz négyest. Én meg hármat is!” És ez már teljesen más dolog. Sokkal nehezebb, sokkal jobb erőnlét kell hozzá, vagyis keményebben kell hozzá edzeni.

A kűr utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a műkorcsolya két irányba fejlődhet: vagy el fogjuk felejteni a triplákat, mert teljesen eltűnnek, vagy a nemzetközi szövetség maximalizálni fogja a négyfordulatosok számát, és egy kűrben legfeljebb csak hármat lehet majd ugrani. Melyik forgatókönyvet preferálná?

Bár jó ugró vagyok, azt gondolom, az lenne a jobb, ha az ISU egy bizonyos ponton azt mondaná, kellenek határok. Nem szólhat minden a négyfordulatosokról, a korcsolyázótudás is nagyon fontos.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"217807","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Legnagyobb riválisával, Juzuru Hanjuval egyben edzőtársak is Brian Orsernél. Kapcsolatban vannak a versenyek alatt? Küldenek egymásnak üzeneteket, szoktak chatelni?

Nem. Barátok és csapattársak vagyunk, de nem úgy, hogy naponta beszélnünk kellene egymással. Ha Juzuru épp Japánban van, nem szoktuk felhívni egymást, nem is írunk egymásnak. Amikor visszajön Torontóba, akkor gratulálok neki az eredményéhez. Chaten inkább Nam Nguyennel (kanadai korcsolyázó, szintén Orser-tanítvány – a szerk. megj.) szoktam írogatni.

Ki a legjobb barátja a korcsolyázók közül?

Sok barátom van. A spanyol csapatot egész kiskoromtól ismerem, a jégtáncos Adria Diaz mintha a testvérem lenne. De jó viszonyban vagyok a többi korcsolyázóval is. Ha sportolsz, az a legjobb, ha jól érzed magad azokkal, akikkel körül vagy véve. Mi nagyon jól szórakozunk a versenyeken.

Ebben a szezonban tipikus spanyol zenére, a Malaguenára futja a rövidprogramját. Nehéz volt megtanulni flamencózni? Vagy ez a tánc minden spanyolnak a vérében van?

Bárcsak így lenne! De sajnos nem így van. Nagyon kemény munka volt a program összeállítása. Először szárazon állítottunk össze mozdulatsorokat a koreográfusommal, Antonio Najarróval. Ő táncos, nem korcsolyázó. Szárazon már elég jól ment, aztán rámentem a jégre, és semmi nem működött. Meg sem tudtam mozdulni. Nagyon bénának éreztem magam. Szóval nem volt egyszerű, pedig gyorsan tanulok. A flamencóhoz nagyon jó koordináció kell, és természetesen összhangban kell lenni a zenével. Érdekes tapasztalat volt ennek a programnak az összeállítása.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"217808","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"319"}}]]

Eddig négy Eb-aranyat nyert. Mennyit tervez még?

Minél többet, amennyit csak tudok! Lehet, hogy a 2018-as olimpia után befejezem, ezt még most nem tudom, de előfordulhat. Az addig hátralévő Eb-ket azonban szeretném megnyerni.

Pozsonyban az Ondrej Nepela Téli Stadionban diadalmaskodott. Tudja, ki volt Nepela?

Persze. Láttam néhány rövid videót is róla, amit a csarnokban vetítettek. Ez egy óriási létesítmény, már abból lehet sejteni, hogy beírta magát az ország történetébe, hogy egy ekkora csarnokot neveztek el róla. Nepela zsinórban ötször lett Európa-bajnok, remélem, jövőre utolérem…

Mit szól a pozsonyi közönséghez?

A nézők mindenkinek nagyon szurkoltak, és a szervezés is remek. Jó a biztonság, praktikus a buszmenetrend, nagyszerű a hotel és a csarnok távolsága. Semmi rosszat nem mondhatok erről az Eb-ről. A nézők mindenkit támogattak, tapsoltak a programok alatt. Nincs mit irigyelniük más versenyek közönségétől.

Pozsonyban is rengeteg plüssjátékot kapott. Ezeknek mi lesz a sorsa?

A legtöbb ajándékba kapott plüsst megtartom. Az is előfordul, hogy ha ismerek valakit a verseny helyszínén, akkor a játékok egy részét ott hagyom, ő pedig jótékonysági céllal elajándékozza egy kórháznak vagy egy templomnak. De ha van hely a bőröndömben, vagy ha a családtagjaim is ott vannak a versenyen, akkor haza tudom vinni őket Spanyolországba. Pozsonyba elkísértek a szüleim, a testvérem, a nagybátyám, a nagynéném, az unokatestvéreim – szóval most minden be fog férni a bőröndökbe.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"217809","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Négyszeres Európa-bajnokként sok fiatal korcsolyázó példaképe. Önnek van példaképe?

Nagyon felnézek Rafael Nadalra, attól függetlenül, hogy épp nyer-e vagy veszít. Az emberek imádják, és ennek oka van. Tisztelem mindenért, amit csinál, és ahogy csinálja.

Kit tart a történelem legjobb korcsolyázójának?

Mindenképpen Jevgenyij Pljuscsenkót. Kiskorom óta ő az én hősöm. Ma már nagyon jó viszonyban vagyunk, és még mindig ő a hősöm.

Ugyanabból a kis faluból származik, mint Iker Casillas…

Ő a következő olyan sportoló, akire felnézek. A nagyszüleink ugyanabból a faluból származnak. Mind a kettőnkről elneveztek egy kis teret: van Iker Casillas Plaza és Javier Fernández Plaza. Ezek hivatalos nevek, az ott lakók postacímében is az van feltüntetve: Javier Fernández Plaza. Ez szerintem nagyon király!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?