<p>A hoki-vb alatt tömve vannak a szlovákiai kocsmák, és minden második autó fel van lobogózva, a nagy futballtornák azonban hidegen hagyják a szlovákokat. Magyarországon ezzel szemben össznépi eufória kísérte a futballválogatott Eb-szereplését. Hogy mi ennek az oka, erre kerestük a választ.</p>
Hogyan lesz a sport nemzeti ügy?
Az egyik ok a két sportág társadalmi beágyazottsága lehet. Magyarországon még ma is óriási kultusza van az Aranycsapatnak, az önálló Szlovákia számára azonban a hokisikerek a meghatározók. Amikor Csehszlovákia kettévált, a cseh jégkorong-válogatott maradt az elitkategóriában, a szlovákot azonban visszasorolták a harmadik vonalba – ezt a döntést igazságtalannak érezték a szurkolók, másrészt ennek köszönhetően átélhették a menetelést a világ élvonalába, amit négy érem koronázott meg (2000, 2002, 2003, 2012).
A franciaországi futball-Eb-n a szlovákok és a magyarok is a nyolcaddöntőig jutottak, de míg Magyarországon ezrek vonultak az utcára, hogy ünnepeljék a nemzeti csapatot, Szlovákiában nem volt különösebb visszhangja az Eb-szereplésnek.
„Magyarország évtizedeket várt egy futballsikerre, ez most megmutatkozott a válogatott fogadtatásán. A szlovák drukkerek reakciója kissé paradox, mert a 2010-es vb-t kivéve nem szerepelt az önálló válogatott egyetlen nagy tornán sem, vagyis a drukkerek nem lehetnek eltelve a sikerrel. Nagyobb lelkesedést és örömet vártam, mert a szlovák futball ritkán ér el ilyen jó eredményeket nemzetközi szinten – mondta lapunknak Milan Zeman szociológus. – A fociválogatott médiavisszhangja nem volt olyan kedvező, mint a hokisoké. A nyolcaddöntő előtt is inkább a pesszimista hangok voltak túlsúlyban, mert a németek ellen csak minimális esélye volt a csapatnak. Ez a kissé negatív hangulat rányomhatta a bélyegét az egész eredmény megítélésére.”
Zuzana Kusá szociológus ezzel szemben úgy látja, hogy a magyar drukkerekhez képest a szlovákok el vannak kényeztetve: 1976-ban Csehszlovákia – komoly szlovák közreműködéssel – Európa-bajnok lett, hat éve pedig a szlovák válogatott ott volt a vb-n. „A nyolcaddöntőbe jutást nem élik meg a nemzet önmeghatározásaként, és nem vált ki ünnepi eufóriát” – véli Kusá. Szerinte a hoki jelentősége a szocializmus időszakából ered: „Az 1968-as orosz megszállás után a széles nyilvánosság minden oroszok elleni jégkoronggyőzelmet elégtételként élt meg, egy szimbolikus fricska volt ez a megszállók orrára. Az emberek a tereken ünnepeltek, az orosz nagykövetség és az orosz katonák előtt is gyülekeztek. Vagyis a jégkorong már évtizedek óta a cseh és a szlovák nemzeti identitás egyik fontos eleme.”
Kusá úgy véli, minden országban azokat a sportolókat, csapatokat csodálják a nézők (a nemzet), akik és amelyek sikeresek, és nem azokat, amelyeket folyamatosan megaláznak. Szlovákiában Peter Sagannak köszönhetően a Tour de France-közvetítések is nagy népszerűségnek örvendenek, és nagy ovációk kísérik.
Egy másik érdekes szempont, hogy míg a futballdrukkerek között a férfiak vannak túlsúlyban, a jégkorong iránt a nők is lelkesednek. Tomáš Prokop, a Šport napilap szakírója szerint ez a két sportág különböző jellegéből adódik: „A hoki a nőket is megszólítja, akik számára a futball túlságosan vontatott és lassú.” Zuzana Kusá rámutat, hogy becslések szerint a jégkorong nézőinek egyharmada nő, ezért a hoki nem veri szét a párkapcsolatokat, s így a szurkolók könnyebben mozgósíthatók.
Tomáš Prokop azt is kiemeli, hogy a jégkorong-vb egy futballtornához képest sokkal pörgősebb. „Egy hokitorna két-három hét alatt lezajlik, és a mérkőzések gyors egymásutánban követik egymást. Így a drukkerek sokkal jobban bele tudják élni magukat a hangulatba, a futballal ellentétben, ahol kevesebb a meccs, és a selejtezősorozat is hosszú ideig tart, így egy rosszabbul sikerült meccs után több idő kell a hiba helyrehozására. A jégkorong dinamikusabb sport, ráadásul a szlovák drukkerek hozzá voltak szokva az érmes helyezésekhez, ami kézzel fogható eredmény. A focisták Eb-nyolcaddöntőbe jutása nagyszerű, de nem olyan diadalmas, mint egy ezüst- vagy bronzérem” – magyarázza Prokop.
Az is a jégkorongozók javára billenti a mérleget, hogy hoki-vb minden évben van, míg a nagy futballtornák között két év van, a szlovákok pedig ezt megelőzően hat éve voltak kint nagy futballeseményen. „A hokisoknak ebből a szempontból könnyebb dolguk volt, mert egymás után két jó vb-t is produkálhattak – teszi hozzá a Šport szakírója. – A mostani futball Eb-n a szlovákokat többen sötét lónak tartották, ezzel az elvárások is nőttek. A magyaroknál azonban nem sokan számoltak azzal, hogy továbbjutnak a csoportból, és a csoportelsőségük az egyik legnagyobb meglepetés volt, ami tovább fokozta a szurkolók örömét.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.