<p>A szlovák labdarúgó-válogatott nem lesz ott az oroszországi világbajnokságon, de az utolsó fordulóig versenyben volt a továbbjutásért. Négy dolog, amit a most véget ért selejtezősorozat megmutatott. </p>
Hiányzott a bravúr, de lesz kire építeni
1. Kozák jót tett a szlovák focinak
Amikor Ján Kozák szövetségi kapitány lett, voltak szkeptikusok. A kassai edző vehemens természetét ismerve ez nem is volt csodálni való, hiszen a tréner korábban konfliktushelyzetekben sokszor nem éppen sportszerűen viselkedett. A most 63 éves Kozák, aki saját bevallása szerint már nem hitte, hogy egyszer a nemzeti csapatnál bizonyíthat, azonban a válogatott kispadján a legjobb arcát mutatja. Bár most is tud ingerült lenni, a korábbi, bírólökdöső, újságíró-kergető énje eltűnt, és megnyilatkozásait elsősorban a szakmaiság jellemzi.
Az elmúlt két selejtezősorozat megmutatta, hogy kiválóan az ellenfélre és a saját játékosainak adottságaira tudja szabni a taktikát, és azt is, hogy játékosai szeretik és tisztelik, természetes tekintélye is hozzájárul a jó összhanghoz a nemzeti csapaton belül. Kozák nem tévedhetetlen, hozott kimondottan rossz és minimum megkérdőjelezhető döntéseket is, és az sem szimpatikus, hogy olykor a játékvezetőkre hárítja a felelősséget. De mindig kész megindokolni a döntéseit, és általában jó kézzel nyúl az összeállításhoz.
Külön üdítő, hogy helyükön kezeli az eredményeket, nem ébreszt hamis reményeket a szurkolókban. A Málta elleni 3:0-s győzelem után teljesen higgadtan kijelentette: „Egy pont valószínűleg hiányozni fog.“ Szavai végül tökéletesen beigazolódtak, ha a szlovákok egy ponttal többet gyűjtöttek volna, most a pótselejtezőre készülhetnének.
2. A fegyelmezetlenségekért kemény büntetés jár
A szlovák válogatott a selejtezősorozat 10 meccséből hatot megnyert, négyet pedig elvesztett. Ezzel a második helyen végzett a csoportjában, de a második helyezettek redukált tabelláján az utolsó volt, így nem jutott be a pótselejtezőbe. A hiányzó egy ponthoz a legközelebb az angolok elleni nagyszombati nyitómeccsen, illetve a kvalifikáció utolsó előtti fordulójában, Skóciában járt a csapat. Angliától a ráadás ötödik percében, a skótoktól egy perccel a lefújás előtt kapták a vereséget jelentő gólt a szlovákok, akik mindkét esetben már csak tíz emberrel játszottak.
Az angolok ellen Škrtelt, a skótok ellen Makot állította ki a játékvezető (mind a két esetben Milorad Mazsics). Mindkét piros lap kapcsán fontos azonban megjegyezni, hogy Škrtel és Mak magának köszönhette a kiállítást - a szlovák csapatkapitány érthetetlenül megtaposta az ellenfelet, Mak pedig egy felesleges műesést mutatott be, amikor már volt egy sárga lapja.
A sportban nincs sok értelme azon elmélkedni, „mi lett volna, ha“, de teljes létszámban a szlovákok vélhetően nagyobb eséllyel húzták volna ki a döntetlent.
3. Bravúr nélkül nem megy
Ján Kozák is rámutatott, hogy ebben a selejtezősorozatban a szlovák válogatott a korábbiaktól eltérően nem az ellenfelek hibáira várt, hanem igyekezett a saját játékát játszani. Ezért is nyerhetett meg a gyenge kezdés után (vereség itthon Angliától, majd Szlovéniában) sorozatban öt meccset, amivel újra a saját kezébe vette a sorsát.
A kvalifikáció azonban azt is megmutatta, bravúr nélkül nem megy. Az Eb-selejtezősorozatban Kozákék legyőzték az esélyesebbnek tartott Ukrajnát és a topfavorit Spanyolországot is, most azonban a tőlük magasabban jegyzett angolok ellen egyetlen pontot sem szereztek, és egyszer-egyszer botlottak a szlovénok és a skótok ellen is.
A legfájóbb a glasgow-i 1:0-s vereség volt, mert az eddigi két sikeres kvalifikációban (a 2010-es vb és a tavalyi Eb előtt) sem tudták elsőre megtenni a végső lépést, és csak újbóli próbálkozásra biztosították be a tornára való kijutást. Most viszont nem volt javítási lehetőségük.
4. Vannak új egyéniségek
Marek Hamšík 101, Martin Škrtel 93 válogatottságnál jár, utóbbi most mérlegeli, folytatja-e a válogatott-pályafutását a következő kvalifikációban is. Vannak azonban egészen kiemelkedő fiatal egyéniségek - Stanislav Lobotka a középpályán, Milan Škriniar pedig a védelem tengelyében nyújt megbízható teljesítményt. Néhány meccs alatt mindketten bejátszották magukat a válogatottba, Lobotka Wembleyben lőtt gólja az év egyik legpimaszabb futballmomentuma volt, emellett hozta az U21-esek között már megszokott „motoregér-üzemmódot“. Škriniar remekül ki tudja értékelni a szituációkat, és ha kell, támadásban is veszélyes, Málta ellen az egyik hazai gól előtt az ellenfél tizenhatosán harcolta ki a labdát.
A szlovák válogatottra új selejtezősorozat csak 2019 tavaszán vár, jövőre ugyanis a Nemzetek Ligája meccseit rendezik, így az Ebkvalifikációra teljesen átalakulhat a válogatott kerete. Egyelőre úgy tűnik, lesz kire építeni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.