Ha a futball célja a gól, akkor mindent meg kell tennünk érte?

A Manchester United bármelyik percben bejelentheti, hogy megszerezte a Juventustól Paul Pogbát (lapzártánkig ez nem történt meg), a vételár pedig várhatóan 100 millió euró felett lesz, megdöntve az érvényben lévő, Gareth Bale-hez fűződő átigazolási rekordot. Nemrégiben a Juventus 94 millió eurót adott Gonzalo Higuaínért, vagyis nem elszigetelt esetről beszélünk a nagyságrendet illetően. A piac nemhogy megnyugodna, de egyre inkább a csillagok felé tör.  Ott állni letolt gatyával „Eszement dolog” – kommentálta Jürgen Klinsmann, az Egyesült Államok szövetségi kapitánya, hogy a Real Madrid 100 millió euró körüli összeget fizetett Gareth Bale leigazolásakor 2013-ban. „A mai átigazolási árak egyszerűen elszabadultak, nem hinném, hogy lenne még valóságalapjuk” – mondta Klinsmann a BBC-nek. Sokak véleményét öntötte szavakba: az átigazolási árak, a fizetések, a felhalmozott tartozások, a jegyárak, az elkényeztetett sztárocskák és az általános futballhype lassan kontroll nélkül zúdul a világra. Rengeteg szurkoló azon a véleményen van, hogy óriási lufi alakult ki a labdarúgás körül, pont úgy, ahogy az az amerikai ingatlanpiaccal történt 2006 után. „Ha kipukkad a futball-lufi, mindenki ott áll majd letolt gatyával, a közönség meg csak röhög rajtuk. Elszabadultak az árak, a labdarúgásnak vigyáznia kell, hogy ne vágja el a saját torkát, mert hamarosan csak egy kivérzett hulla marad belőle” – írta Jim Spence a BBC-n. A folyamat nem tetszik Jürgen Kloppnak, a Liverpool menedzserének sem. „Azon a napon, amikor természetesnek vesszük a százmilliós átigazolásokat, én lelépek a futballból. Ez a megközelítés nem az én világon, számomra a csapat, az összetartozás a legfontosabb, a közös erőfeszítés hozza meg a sikert. Vannak klubok, amelyek nyakló nélkül költenek, de én ezt akkor sem tenném meg, ha a világ minden pénzén ücsörögnék. Egy dolog a győzelem, és egy másik, hogy hogyan éri el az ember. Százmilliókért megszerzett sztárokkal én nem vágyom semmire” – jelentette ki a Liverpool menedzsere néhány napja.  Gól, gól, gól A gondolataival könnyen lehet azonosulni, a világpiac azonban mégsem teszi: a szurkolók mindig újra, többre vágynak, kellenek a sztárok, a csillogás, a gólok. A Pogba-transzfer kapcsán is inkább csak az a meglepő, hogy egy középpályásért kínál ennyit egy klub, nem egy támadóért, mint azt a Juventus tette.  A legtöbb szurkoló maximálisan egyetért azzal, hogy a támadást kell erőltetni, a védekezés pedig csak a végső menedék. Ezért tartják olyan nagy becsben a támadókat – az átigazolási piac, a klubok, az egyéni díjak odaítélői, az összefoglalók szerkesztői –, miközben a védők mind anyagilag, mind egyéb szempontokból alul vannak értékelve. Ha a futball végső célja a gól, akkor mindent meg kell tennünk érte. A futballban nincsen szebb hipotézis annál, mint hogy a támadó foci végül mindig győzedelmeskedik. Fontmilliókat költenek el ennek nevében minden szezonban, a csapatok pedig egymással versengve igyekeznek leigazolni világklasszis csatárokat egyre elképesztőbb összegekért. Elvégre ők a sport szupersztárjai; ők jelentik a különbséget a siker és a kudarc között. Szerezzük meg a legjobb támadókat, és nincs az a védelem, amely feltartóztathat bennünket a siker felé vezető úton. Legalábbis ezt mondja a logika. De biztos, hogy jól tesszük, ha a gólszerzésre helyezzük a nagyobb hangsúlyt ahelyett, hogy elkerülni igyekeznénk a kapott gólokat?   [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"241636","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"640","style":"width: 600px; height: 542px;","title":"A világ legdrágább játékosai – pályafutásuk során értük fizették összességében a legtöbbet a klubok.","typeof":"foaf:Image","width":"709"}}]] Győzni vagy nem veszíteni? A már magyarul is megjelent Fociológia című könyv szerzői húsz év eredményeit gyűjtötték össze a négy európai topligából. Az első kérdés, amelyet feltettek, így hangzik: azok a csapatok nyerik meg a bajnokságot, amelyek a legtöbb gólt lövik? A válasz röviden: nem. A legtöbb gólt szerző csapatok mindössze az esetek nagyjából felében (51 százalékában) lettek bajnokok – a Bundesligában a legalacsonyabb ez a szám, ahol a húsz bajnokságból mindössze nyolcat nyert a leggólerősebb csapat, a másik véglet pedig a Premier League, ahol tizenkettőt. A legtöbb gól nem jelent garanciát a bajnoki címre – távolról sem.És mi a helyzet az erő sötét oldalával? Azok a csapatok, amelyek a legkevesebb gólt kapják, mindig bajnokok lesznek? A válasz megint csak ugyanaz: nem feltétlenül. A legjobb védelmek az esetek 46 százalékában ünnepelhetnek bajnoki aranyat; ez az arány a Premier League-ben és a La Ligában 40, Olaszországban 55 százalék. A legtöbb gólt lőni egy szezonban valamivel nagyobb esélyt jelent a bajnoki címre, mint a legkevesebb gólt kapni, de tuti receptnek egyiket sem lehetne nevezni.És itt most nem arról van szó, hogy kétféleképpen mondjuk ugyanazt: a legtöbb gólt szerző csapatok nem mindig azonosak a legkevesebb gólt kapó együttesekkel. Az adatainkban szereplő nyolcvan bajnokból (négy liga húsz szezonjának győztesei közül) mindössze tizenhat csapat lőtte a legtöbb és kapta a legkevesebb gólt egyszerre. Ebből kiindulva a könyv első megjelenésekor, 2014-ben megjósolta, hogy a csatárok, a védők és a kapusok bére, illetve átigazolási díja közötti különbségek jelentősen csökkenni fognak az idő előrehaladtával.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"241637","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"676","style":"width: 600px; height: 606px;","title":"A svájci CIES Intézet adatai alapján a világ tíz legértékesebb játékosa közül kilenc támadó, egyedül Paul Pogba a kivétel ","typeof":"foaf:Image","width":"669"}}]] A védelmek értékét fel kell fedezni A futballban mindig a belőtt gólokat és a megszerzett győzelmeket ünnepelték, sokkal kevesebb figyelmet kaptak a be nem kapott gólok és az elkerült vereségek. Az emberi természet magyarázattal szolgál erre a jelenségre, de a teljesítményelemzők számára egyértelmű: értékén kell kezelnünk a védelmet, mert a védelem legalább olyan fontos – alkalmanként pedig még fontosabb –, mint a támadás.  A védelem rejtett értékének felfedezése további felismerésekkel is jár. A fociban a több nem mindig jobb: többet lőni vagy többet birtokolni a labdát nem garancia a sikerre. Néha a kevesebb több – kevesebb szabálytalanság, kevesebb szöglet, kevesebb kapott gól. Matematikai nyelven: a foci nem lineáris. Ez talán abban nyilvánul meg a leglátványosabban, ahogyan a csapatok együttes erővel elérik a győzelmeket, a döntetleneket és a vereségeket. A kosárlabdában egy szupersztár a kezdőcsapat 20 százalékát teszi ki – míg egy focicsapat legnagyobb csillaga csupán 9,1 százaléka a teljes csapatnak. Ami azt jelenti, hogy a csapat legrosszabb játékosa – leggyengébb láncszeme – sokkal nagyobb eséllyel fog meghatározó szerepet játszani az eredmény alakulásában. Amikor galaktikusoknak és balfékeknek kell együttműködniük a győzelem érdekében, hamar kiderül, hogy nem ez a legjobb módszer. A hatékonyabb futball többféleképpen is elérhető. Ha figyelembe vesszük a szerencse szerepét is, akkor kétféle stratégia vezethet a sikerhez: vagy hatékonyabbnak, vagy innovatívabbnak kell lenni az ellenfeleknél. Mind a hatékonyság, mind az újítások felhívják majd a figyelmet a pályán zajló események sötétebb, védekező oldalára, és így szép lassan egyensúlyba kerül majd a futball is. Részben – persze egyelőre csak kis részben – ez a gondolkodás jelenik meg Paul Pogba csillagászati árában is.  Hegedűs Henrik