Gyulai István lehet a kilencedik

Napjainkban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a sportvilág legbefolyásosabb testülete. Belső szokásaihoz kötődő rendje van, komoly sportdiplomáciai csatározás árán lehet csak soraiba kerülni. Egy-egy tagfelvétel érdekességeket is rejteget magában. Nyolcvanadik életéve betöltésével lejárt Vladimír Černušák mandátuma, így Szlovákiának jelenleg nincs képviselője a NOB-ban, Magyarország viszont két helyet is betölt. Schmitt Pál után 2000-től Aján Tamás is tagja az ötkarikás vezérkarnak. A Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség első embere egy korábbi interjújának még nem közölt részletében árulta el, mi zajlott le a kulisszák mögött a NOB-ba kerülésekor.

Kétezer óta nyolcadik magyarként tagja a NOB-nak. Ez jóval nagyobb fegyvertény, mint magyar sportolóként olimpiai aranyérmet szerezni, hiszen Magyarország az ötkarikás elsőségekből már 149-et gyűjtött.

Köszönöm, hogy ezt így értékeli.

Tényleg igaz, hogy Göncz Árpád akkori magyar államfő ajánlotta önt Samaranch volt NOB-elnöknek a nemzetközi testületbe?

Ezt ön honnan tudja?

Olvastam.

Olvasta? Nem így volt pontosan. Elmondom, hogyan történt. Azt hiszem 1997-ben kezdődött, amikor a köztársasági elnök látogatást tett a NOB-székhelyen. És hát vele tartott az akkori sportállamtitkár, a MOB elnöke és jómagam is meg mások. Juan Antonio Samaranch a küldöttségével leült egy beszélgetésre Göncz Árpáddal, aki felhozta, hogy a francia L?Equipe lapban megjelent egy cikk arról, miért ne lehetne egynél több NOB-tagja az alapító, nagy múltú és nagyon aktív nemzeti bizottságoknak, különösen akkor, ha vannak olyan embereik, akik nemzetközi mércével mérve is nagyon magas szinten végzik a tevékenységüket. Samaranch ekkor megkérdezte: Mit ért ez alatt elnök úr? Göncz Árpád azt válaszolta: Például van nekünk egy olyan emberünk, aki az összesen huszonnyolc nyári olimpiai sportág közül az egyiknek a nemzetközi szövetségében magas beosztásban tevékenykedik, plusz a Nemzetközi Sportszövetségek Világszövetségének az első és egyetlen alelnöke, aki 1995-ban NOB-ülést rendezett Magyarországon, majd folytatta a sorolást. Samaranch rám nézett, és így válaszolt: Elnök úr, holnap reggelizzünk együtt, és majd ezt megbeszéljük. Göncz Árpádnak volt még két, más területről felhozott javaslata, amelyek megtárgyalása szintén bizonyos fokú bizalmasságot követelt. Másnap beszéltek a reggelinél, majd még 1998-ban a davosi ülésen is. Samaranch nem zárkózott el az ajánlattól, jelezte, hogy a NOB lépésről lépésre készül megoldani az ilyen eseteket, mint ahogy ez be is következett. Ma már 130 NOB-tag van, és akad olyan ország, ahonnan négyen is bejutottak a testületbe. Én 2000-ben kerültem sorra.

Végül is a sportága képviseletében, vagy a sportdiplomáciai lépés nyomán lett NOB-tag?

Is-is. Nyolcvanhét embert véleményezett egy erre kijelölt bizottság. Magasan a legjobbnak minősítettek, és szinte csodálkoztak, hogy ez az ember nem tagja a testületnek. Sportvezetői posztokat töltök be, évek óta jelen vagyok a nemzetközi sportdiplomáciában, komoly megbízatásokat teljesítettem. Nem fennhangon, a hordóra állva szónokolok, hanem csendben, a háttérben maradva végzem a dolgomat.

Mikor lesz kilencedik magyar tagja a NOB-nak?

Ennek még nem érkezett el az ideje. Ugyanis nem látom azt a személyt, aki a szigorú szűrőhálózaton bekerülhetne a testületbe. A magyar sportdiplomácia aktív, odafigyelünk mindenre, odafigyelnek ránk is, de most még nincs rá esély. Legkorábban a Nemzetközi Atlétikai Bizottság főtitkáraként tevékenykedő Gyulai István kerülhetne a NOB-ba. Amennyiben leköszön Diack elnök, és honfitársunkat választják meg helyette, akkor ő lehet a sorrendben kilencedik magyar az ötkarikás mozgalom döntéshozó bizottságában.

MAGYAR NOB-TAGOK

Kemény Ferenc (alapító tag)

Andrássy Géza

Muzsa Gyula

ifj. Horthy Miklós

Mező Ferenc

Csanádi Árpád

Schmitt Pál

Aján Tamás