„Győzelemmel felérő döntetlen”

Bár a pezsgő októberig még a hűtőben marad, a szlovák labdarúgó-válogatott az Ukrajna elleni gól nélküli döntetlennel óriási lépést tett az Eb-részvétel felé.

„Nem nekünk kell nyerni” – mondta már a meccs előtt Ján Kozák, a szlovák válogatott szövetségi kapitánya, és ezzel tökéletesen jellemezte is a helyzetet. A szlovák együttes egy győzelemmel bebiztosította volna az Európa-bajnoki részvételét, az ukránokat azonban gyakorlatilag csak a három pont tarthatta versenyben az egyenes ági továbbjutást jelentő első két hely valamelyikéért.

Még van két meccslabda

Zsolnán ismét megtelt a stadion, a sajtó részéről is óriási volt az érdeklődés – több újságíró érkezett a meccsre, mint a spanyolok ellenire, Ukrajnából is sokan jöttek –, ez is azt mutatta, hogy a találkozó az ukránoknak létfontosságú.

Ján Kozák többször (a meccs előtt és a meccs után is) hangsúlyozta, nem tetszik neki, hogy a szlovák sajtó úgy állítja be a találkozót, mintha a szlovákok számára kötelező lenne a győzelem. A szlovák válogatott ugyanis a korábbi évekkel ellentétben idén olyan pozícióból várhatta az utolsó három meccset, hogy nem kellett az ellenfelei pontjait számolgatnia, mert abszolút a saját kezében van a sorsa. Egy másik sportág terminológiáját kölcsönvéve – a szlovákoknak három meccslabdájuk volt, az elsőt nem sikerült értékesíteni, de van még másik kettő.

Vitteket szidták

Az ukránok elleni mérkőzés nem hozott gólt, de így sem volt unalmas. Ján Kozák szövetségi kapitány több helyen is változtatott a kezdőcsapaton a spanyolországi mérkőzéshez képest: visszatért Škrtel és Kucka, valamint a pihentetett Pečovský, ékként pedig Vittek kapott lehetőséget.

A válogatott történetének legeredményesebb játékosának azonban nem igazán jött össze a meccs, a fejpárbajokat rendre elvesztette, és a gyorsasága sem volt az ideális. A közönség a második félidőben el is kezdte skandálni, hogy cseréljék le Vitteket – ezt a tettüket több játékos és Kozák is elítélte. „A válogatott gólvágója nem ezt érdemli. Viťo nem is tudott minden nap edzeni velünk, mert még mindig nincs százszázalékos állapotban. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb napjai is, de azért nem kell rá kiabálni és kifütyülni” – mondta a csapatkapitány Škrtel.

Hamšík villogott

Nagyon jól játszott viszont Marek Hamšík, akinek öröm volt nézni a megmozdulásait. A Napoli középpályása remek labdákat osztogatott, s egyszer kapásból bődületes bombát küldött kapura – Pjatovnak nagyot kellett nyújtózkodnia, hogy elérje.

Elemében volt Róbert Mak is, akiről lerítt, hogy a PAOK Szalonikiben végre megtalálta a góllövő cipőjét és az önbizalmát is. Olykor roppant pimasz megoldásokra ragadtatta magát – a közönség pedig lelkesen fogadta a trükköket, még akkor is, ha néha kissé öncélúak voltak.

Stabil védelem

Kiválóan működött a hátvédsor is. Bár támadásban a szlovákok – talán a küszöbön álló nagy lehetőségtől megilletődve – nem voltak olyan felszabadultak, mint a korábbi meccseiken, hátul mindössze két helyzetbe engedték az ukránokat (az első félidőben Konopljanka lövése mellément, a másodikban Rakickij szabadrúgását védte Kozáčik).

Középen Škrtel és Hubočan áttörhetetlen falként működött, a jobb oldalon Pekarík, a balon Gyömbér is megbízhatóan játszott. Amikor Pekarík a második félidő elején egy szerencsétlen hazaadás közben megsérült (csukafejessel akart hazaadni, hogy a kapus megfoghassa a labdát, de rosszul esett, és kiugrott a válla), Saláta állt be Škrtel mellé, Hubočan pedig a jobb oldalra húzódott, és ott is megállta a helyét.

Három pont kell

„Távol tartottuk az ukránokat a kapunktól, és győzelemmel felérő döntetlent értünk el egy nagyon jó csapat ellen, amely az utóbbi 25 meccséből 18-at megnyert, és csak hármat vesztett el: Franciaországban, Spanyolországban, illetve egy éve mi tudtunk nyerni Kijevben” – mondta a mérkőzés után Kozák, akinek nem tetszett, hogy a döntetlent követően olyan volt a hangulat a sajtószobában, mint „egy halotti toron”.

A szlovákok ugyanis ennek az eredménynek köszönhetően a táblázaton is távol tartották maguktól az ukránokat, továbbra is három ponttal megelőzik őket, és az egymás elleni mérkőzésekben is jobbak. A biztos szlovák Eb-részvételhez tehát a hátralévő két selejtezőn (Fehéroroszország itthon, Luxemburg idegenben) Szlovákiának elég három pontot szereznie.