Így nézhetnek majd ki az idei autók (Fotó: Facebook/SilverstoneCircuits)
Forma–1: a plusz 38 kiló ellenére nem fognak nőni a köridők
Aki követi a Forma–1-et, biztosan hallotta, hogy 2022-től drasztikusan megváltoznak az autók. Persze az átlagnéző nem fog túl sokat észlelni ebből, ha csak ránéz a kocsikra, azt veszi majd észre, hogy 13-ról 18 colosra nőttek a kerekek, és kicsit más formát kaptak a szárnyak.
Valójában ezek fontos változások lesznek, hiszen a nagyobb kerekek miatt nagyobb féktárcsákat is kapnak az autók, teljesen új gumikat fejleszt a Pirelli is. Az aerodinamika teljes átdolgozásától azt remélik a mérnökök, hogy sokkal jobb versenyeket látunk majd. Az abroncsok az eddigi teszteken jól vizsgáztak, nehezebben melegedtek túl és tartósabbak voltak, ami a versenyzés szempontjából nem elhanyagolható. Előbbi az időmérőn segíthet a gyors kör előtt, utóbbival kapcsolatban pedig a versenyeken hallani gyakran a „maradj le és tartsd életben a gumikat” mondatot.
(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy volt időszak, amikor nemcsak a gumit, a motort, de az egész autót kellett beosztani a teljes versenyre kis túlzással azért, hogy az egyben maradjon. Az autósport soha, vagy csak nagyon ritkán szólt arról, hogy mindenki a maximumon nyomja végig.)
Az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája a leszorítóerő elvesztése. Ez a támadó pozícióban lévő pilóta számára nagyon fontos, mivel az autók olyan turbulens levegőt generálnak, hogy sokkal inkább megnehezítik a másik követését, így csatázni is sokkal nehezebb lett. Minél gyorsabbak lettek az autók, annál jobban kirajzolódott ez a probléma. Erre reagálni kellett, így drasztikus szabálymódosítást hajtottak végre, aminek jelentős részét a padlólemez átalakításával oldották meg, ami egy nagyon ritkán látható, de annál fontosabb elem.
Az F1 most nem az FIA-ra (Nemzetközi Automobil-szövetség), hanem a saját embereire bízta az új szabályok megalkotását (amelyek már 2021-re tervben voltak, de a járvány miatt toltak rajtuk egy évet). A szakemberek több mint 1 petabyte adatot gyűjtöttek össze a szimulációk során, így született meg az a döntés is, hogy visszatér a Venturi-csatornás tervezési elv, ami 1983 óta tiltott volt. A két oldaldoboz alatt egy-egy hatalmas (fordított) szárnyprofilt találunk majd, amivel óriási szívóhatást generálnak, illetve az eddiginél nagyobb diffúzort és ívelt hátsó szárnyat is kapnak az autók. Ebben az esetben a hátsó szárny nem a leszorítóerő termelése, hanem a levegő áramlása miatt lesz fontos. Szándékosan minden elemmel arra dolgoztak rá, hogy az autó vezethetőbb legyen, viszont a hátul érkezőt ne befolyásolja annyira a turbulens levegő.
A mérések alapján eddig az autók 15 méter követési távolságból a leszorítóerő 35%-át veszítették el, egyautónyi távolságról pedig a 47%-át. Idén állítólag ezek a számok 15 méternél 4%-ra, egyautónyi távolságnál pedig 18%-ra csökkennek majd, ami hatalmas különbség lehet.
Bár 38 kilót híznak, de rövidülnek az autók, és a legutóbbi információk szerint hiába az extra súly és az új szabályok, a szimulátoros tapasztalatok alapján köridő szempontjából szinte semmit sem veszítettek a tempóból (Ez azért fontos, mert az első információk alapján 6-7, később 1,5-3 másodperces lassulásról hallottunk).
Az F1 tehát szándékosan és aprólékosan készült egy olyan változásra, amivel szorosabbá és izgalmasabbá tehetnék a versenyeket, ehhez hozzátartozik még a 145 millió dolláros költségsapka is, ami Ross Brawn, a sorozat sportszakmai igazgatójának elmondása szerint azt eredményezi majd, hogy egyik csapat sem fog tudni dominálni. Hogy mennyire jönnek be az új szabályok, arra két hónapon belül választ kapunk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.