<p>A svájci Gianni Infantinót választották a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) új elnökének a szervezet pénteki, Zürichben rendezett rendkívüli kongresszusán.</p>
FIFA - Gianni Infantino az új elnök
A FIFA honlapja szerint a szavazás második fordulójában az európai szövetség (UEFA) főtitkára 115 voksot kapott. A bahreini Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejkre, az ázsiai szövetség (AFC) elnökére 88-an, Ali bin al-Husszein jordán hercegre, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagjára pedig négyen szavaztak. A francia Jérome Champagne, a FIFA korábbi főtitkár-helyettese nem kapott szavazatot.
A második fordulóra azért volt szükség, mert az első körben is győztes Infantino nem kétharmados többséggel nyert. A második fordulóban egyszerű többség, azaz 104 szavazat is elegendő volt a végső sikerhez. Az ötödik jelölt, Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember már az első kör előtt visszalépett.
Mindkét fordulóban mind a 207 voks érvényes volt. A 209 tagország közül Indonézia és Kuvait tagságát korábban felfüggesztették, ezért a képviselőjük nem vehetett részt a kongresszuson. A magyar szövetség (MLSZ) szavazatát Vági Márton főtitkár adta le. Korábban Csányi Sándor elnök azt nyilatkozta, hogy az MLSZ Infantinót támogatja. A közelmúltban további 19 európai szervezet, valamint tíz dél-amerikai szövetség és hét közép-amerikai ország képviselői is kinyilvánították, hogy rá szavaznak majd.
"Helyreállítjuk a FIFA-ról alkotott képet, valamint a szervezet felé irányuló tiszteletet, és a világon mindenki minket fog ünnepelni" - nyilatkozta Infantino a megválasztása után. "Rendkívüli utazáson vagyok túl, rengeteg fantasztikus emberrel találkoztam, akik szeretik a labdarúgást. Az Önök elnöke akarok lenni, mind a 209 nemzeté. Mindannyiukkal együtt szeretnék dolgozni egy új korszakban, amelyben a labdarúgást állítjuk a figyelem középpontjába."
A 45 éves, svájci-olasz kettős állampolgárságú jogász a FIFA kilencedik elnöke, megbízatása 2019-ig szól. A kampány során ismertetett programjának egyik legfontosabb pontja az volt, hogy 32-ről 40-re növelné a világbajnokságon szereplő válogatottak számát. Február elején, a hivatalba lépését követő első 90 napra tervezett programjának ismertetése során megemlítette, hogy szeretne több nőt látni a sportág vezetésében, miként arról is beszélt, hogy véleménye szerint a FIFA következő főtitkárának nem európainak kellene lennie.
Január közepén kijelentette, hogy négyévente ötmillió dollárt osztana szét a tagszervezetek és 40 milliót a kontinentális szövetségek között. Leszögezte, hogy egyetért a FIFA tervezett - és a pénteki, rendkívüli kongresszuson elfogadott - reformjaival, amelyek többek között az elnök és a vezető tisztségviselők hatáskörének, díjazásának, hivatali idejének szigorítását tartalmazzák. Javasolta továbbá, hogy a nemzetközi szövetség a bevételeinek felét közvetlenül a 209 tagszövetség között ossza fel a sportág fejlesztése érdekében.
Programja szerint biztosítaná a FIFA működésével kapcsolatos ötletek, javaslatok rendszeres beáramlását, illetve fogékonyabbá tenné a szervezetet a nyilvános kritikák befogadására. A kereskedelmi és üzemeltetési szerződések megkötését teljesen nyílt pályázati eljárás előzné meg, a pénzáramlást pedig - a megfelelő intézményi keretek között - teljes átláthatóság jellemezné.
Az eddigi elnököt, a 79 éves Joseph Blattert 1998. június 8-án választották meg a FIFA élére, majd 2002-ben, 2007-ben, 2011-ben és 2015-ben újraválasztották. A tavalyi megválasztását követően négy nappal viszont lemondott posztjáról a kirobbant korrupciós botrány miatt, amelyben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával a tisztújító kongresszus előtt két nappal. Az elnöki teendők ellátását vállalta utódja megválasztásáig, ugyanakkor elnöki jogkörét nem gyakorolhatta mostanáig, mivel a FIFA etikai bizottsága október 12-én előbb felfüggesztette tisztségéből, majd december 21-én nyolc évre el is tiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől - akárcsak Michel Platini UEFA-elnököt, FIFA-alelnököt. A fellebbviteli bizottság szerdán mindkettőjük büntetését hat évre csökkentette, de a tisztújító kongresszuson nem vehettek részt.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) eddigi elnökei:
1904-1906: Robert Guérin (francia)
1906-1918: Daniel Burley Woolfall (angol)
1921-1954: Jules Rimet (francia)
1954-1955: Rodolphe William Seeldrayers (belga)
1955-1961: Arthur Drewry (angol)
1961-1974: Sir Stanley Rous (angol)
1974-1998: Joao Havelange (brazil)
1998-2015: Joseph Blatter (svájci)
2016- : Gianni Infantino (svájci)
Joseph Blattert tavaly december 21-én nyolc évre minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől eltiltotta a FIFA etikai bizottsága, ezt a fellebbviteli bizottság szerdán hat évre csökkentette.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.