Felemás búcsú az utolsó mohikántól

Az észak-amerikai profi labdarúgó-bajnokságban (MLS) szereplő D. C. United támadója, Wayne Rooney november 15-én utoljára lépett pályára az angol válogatottban az USA elleni felkészülési mérkőzésen. A találkozót megelőző sajtótájékoztatón a 33 éves támadó több témáról is beszélt, így például elárulta, hogy a tengerentúlon tervezi befejezni a pályafutását, hiába érdeklődtek az újságírók arról, hogy van-e esély arra, hogy kölcsönben szerepeljen valamelyik európai klubnál a holt szezonban – miután csapata kiesett az MLS rájátszásából –, a rekorder csatár kizárta ennek a lehetőségét.

Mindenkinek joga van a gondolataihoz

„Fontos nekem, hogy teljesen elkötelezett legyek a csapatomhoz, a D. C. Unitedhez. Őszintén szólva letelepedtem Amerikában, a családommal ott élek, a gyerekeim ott járnak iskolába, szóval nem lenne fair, ha visszajönnék és megint költözhetnénk” – mondta a csatár.

Rooney arra is reagált, miszerint többen is kritizálták a szövetséget azért, mert búcsúmeccset tart valakinek, ami eltér az eddigi szokástól.

„Mindenkinek joga van a gondolataihoz. A legfontosabb azt hiszem az, hogy beszéltem a szövetséggel, és mindenki azt érezte, hogy ez így jó. Nem csináltam soha hasonlót, ez az első alkalom. Remélem, hogy tíz-tizenöt év múlva majd itt ülünk valakiért, mondjuk Harry Kane-ért, aki könnyen lehet, hogy megdönti a gólrekordomat” – mondta a válogatottban 53 gólig jutó, és ezzel gólrekorder játékos. 

A 25 éves Harry Kane, aki eddig 35 meccsen 20 gólt szerzett a válogatottban, nem akar ennyire előre tekinteni, de biztos abban, hogy képes lesz megelőzni Rooney-t. Ebben statisztikailag némi segítséget adhat, hogy Rooney átlaga 0,44 gól/meccs, míg Kane-é eddig 0,57, és ha a korkülönbséget nézzük, Kane-nek még nyolc éve van, ha Rooney-hoz hasonlóan 33 évesen hagyja ott végleg a válogatottat. Ebből egy kis matekkal kiszámítható, hogy Harry Kane-nek évente átlag 4,125 gólt kell szereznie az angol válogatottban.

„Ez mindenképpen lehetséges, de kicsit még távol van – mondta Kane. – Nem szeretek olyan célokat kitűzni, amelyek ennyire messze vannak, ezért nem is gondolkodom rajtuk. Addig még sok minden történhet, majd az elkövetkezendő években meglátjuk, mi lesz. Remélhetőleg egészséges leszek és jó formában játszom majd, a kapitány pedig behív.”

No, addig is, lássuk, hogyan jutott el Wayne Rooney a csúcsra. 

A foci és a boksz

Wayne Rooney Liverpool keleti részében nőtt fel, ottani házukat a környékbeliek csak Nagy Fehér Háznak hívják, pedig semmivel sem nagyobb, mint a többi épület. A ház egyik ablakán a következő felirat olvasható: WR, Rooney E.F.C. – le sem tagadhatná, hogy gyerekként az Evertonnak szurkolt. Gyermekkori példaképe egy korábbi angol csatárlegenda, Alan Shearer volt. 2004 nyarán, mikor az Everton csapatától a Unitedhoz igazolt, a Newcastle is közel állt a szerződtetéséhez, de végül a vörös ördögöket választotta. Rooney-nak egyébként egy másik példaképe is volt gyerekként: Mike Tyson, ami nem meglepő, hiszen Rooney a bokszért is rajong.

A fiatal sztár a Premier League-ben 16 évesen lépett pályára először az Everton színeiben, öt nappal a 17. születésnapja előtt a hosszabbításban szerzett egy felejthetetlen, győztes gólt az Arsenal ellen. Wayne Rooney egyébként olyan fiatalon lett sztár a futballpályán, hogy az érettségire már nem maradt ideje, kedve. 

Nem volt kevésbé stílusos a manchesteri belépője sem: a Manchester United csapatában sokat ígérően, egy mesterhármassal mutatkozott be a török Fenerbahce csapata ellen vívott 2004-es BL-mérkőzésen.

Rooney egyébként szeret rekordokat döntögetni: ő volt az Everton történetének legfiatalabb gólszerzője, az angol válogatott legfiatalabb pályára lépett játékosa, az angol válogatott legfiatalabb gólszerzője és az Eb-k történetének legfiatalabb gólszerzője.

53 gólig vitte a babona

Ebben az is segít neki, hogy minden mérkőzés előtti utolsó edzés után odamegy a szertároshoz és megkérdezi, hogy milyen mezben fognak játszani a hétvégén. Elmondása szerint erre azért van szüksége, hogy előre el tudja képzelni magában, ahogy gólt szerez. Nem tudja, miért csinálja, de a módszer, babona működik.

Rooney 2003. február 12-én léphetett először pályára az angol válogatottban, Ausztrália ellen, és rögtön gólt is szerzett. Ezzel ő lett a legfiatalabb játékos, és egyben legfiatalabb gólszerző a válogatottban (előbbi rekordját 2006 nyarán Theo Walcott megdöntötte, aki debütálásakor 36 nappal volt fiatalabb Rooney-nál). Ezt követően Rooney 119 mérkőzésen képviselte hazáját, ez a legtöbb, amit mezőnyjátékos elért az angol válogatott történetében. Nem mellesleg 53 gólt is lőtt ezeken a találkozókon, amivel a válogatott legeredményesebb játékosa is lett. 

Az út csütörtök este ért véget, mikor az angol labdarúgó-válogatott nem a Nemzetek Ligájában, hanem felkészülési találkozón lépett pályára az Egyesült Államok ellen, és 3–0-ra nyert. A meccs lényegét tekintve egyetlen dolog miatt marad érdekes: Wayne Rooney négy gyermeke, családja jelenlétében 120. alkalommal, de utoljára lépett pályára a válogatott mezében az 58. percben csereként. Rooney ezzel az angol örökrangsorban második Peter Shilton (kapus, 125) mögött.

Az Everton és a MU korábbi csatárát – aki jelenleg az MLS-ben csapattársa Stieber Zoltánnak a D.C. Unitedben – a találkozó előtt Harry Kane és az FA elnöke, Greg Clarke köszöntötte. 

Rooney elárulta, már több mint egy éve tárgyalt az angol szövetséggel (FA) a búcsúról, először azt tervezték, hogy még a nyári világbajnokság előtt játszik, de úgy vélte, hogy hiba volna ezzel belenyúlni a csapat felkészülésébe. Arról néhány hete döntöttek az FA-val és Gareth Southgate szövetségi kapitánnyal, hogy az USA ellen lesz utoljára válogatott.

Egyetlen vb-gól – kegyetlen búcsú

Azzal, hogy Rooney búcsúmeccset kapott a válogatottban, nem mindenki értett egyet, számos angol szakíró kritizálta a döntést, mondván, csak a formának és a játéktudásnak kellene számítania, ha a válogatottról van szó. A brit FourFourTwo szakírója, Richard Jolly különösen erős kijelentésekre ragadtatta magát a búcsú kapcsán. 

„Köszönjük, és viszlát! Így is össze lehetne foglalni Wayne Rooney visszavonulását a válogatottságtól. Bizonyos értelemben jó szakítás ez. Rooney búcsúztatása ugyan valódi ünnep, mégis: miközben Anglia hódol a játékos nagyszerű pályafutásának, titkon örülhet, hogy ez az időszak is véget ért. Rooney akaratlanul is utolsó mohikánja volt egy dicstelen nemzedéknek a válogatottnál.”

Az újságíró elsősorban azzal nincs kibékülve, hogy Rooney összesen egyszer talált be vb-meccsen, és soha nem jutott el az elődöntőig.

„A védő, John Stones Panama ellen egy félidő alatt több gólt szerzett, mint Rooney három világbajnokságán összesen. Egy másik hátvéd, Harry Maguire a Svédország elleni negyeddöntőben fontosabb gólt szerzett a válogatottban, mint Rooney valaha. Kieran Trippier az elődöntőben talált be – olyan szakaszban, ahová Rooney soha nem jutott el. Ezek a magaslatok Rooney-nak megmászhatatlannak bizonyultak. Összességében Rooney megmaradt a selejtezők királyának: 30 gólt szerzett, főleg volt szovjet és jugoszláv tagköztársaságok csapatai ellen. A keleti blokk réme volt, de a nagy tornákon ő maga blokkolt le” – sújtott le Richard Jolly a gólrekorder búcsúmeccse kapcsán. 

Maga az érintett másképp látja a helyzetet, szerinte jó hatása lehet a fiatal játékosokra, ha valamelyik régi idoljukkal találkozhatnak. Ő is örült volna, ha Paul Gauscoigne vagy Alan Shearer besétált volna a csapat öltözőjébe, és néhány tanácsot adtak volna neki. 

„A döntésem, hogy visszavonuljak, helyes volt. Láttam a fiatalabb játékosokat, és úgy éreztem, ez a jó idő abbahagyni a játékot, hogy a fiatal srácok feljebb lépjenek és megkapják a lehetőséget. Örökké emlékezni fogok erre az estére, bármikor is gondolunk vissza rá a családommal. Sajnálom, hogy nem sikerült gólt szereznem, de így is elégedett vagyok. Úgy gondolom, Anglia jó úton jár, a válogatott tele van fiatal tehetségekkel, így biztosra mondhatom, hogy Anglia hamarosan trófeát nyer” – zárta gondolatait Wayne Rooney, minden idők egyik legjobb angol játékosa.