Először a földrészeket jelképező, ötkarikás zászló alatt

A NOB-kongresszus 1914-ben már foglalkozott az 1920. évi játékok színhelyével, Budapest és Antwerpen jelentették be rendezési igényüket, s az előzetes szavazáson a magyar főváros kapott többséget. Amiért végül is a belga Antwerpenre esett a választás, azt az első világháborút követő politikai helyzet indokolta. A rende?zők éltek a jogukkal (az 1896-ban elfogadott paragrafus szerint nekik kellett elküldeniük a meghívókat), s nem hívták meg a háborúban vesztes központi hatalmakat (Németország, Ausztria, Magyarország, Törökország és Szovjet-Oroszország).

Harminc lobogó

Huszonkilenc nemzet zászlaja lengett a megnyitóünnepségen. És még egy. Először. Az olimpiai ötkarikás lobogó. Az öt karika – kék (Európa), sárga (Ázsia), zöld (Ausz?trália), vörös (Amerika) és fekete (Afrika) – az öt világrészt jelképezi, melyek ezentúl elismerik az olimpiai mozgalmat, és készek arra, hogy részt vegyenek annak vetélkedésein. A fehér alap, a hatodik szín pedig lehetővé teszi, hogy kivétel nélkül valamennyi ország nemzeti színei képviselve legyenek.

Paddock célba ugrásai

Antwerpenben először tették le a résztvevők az ún. amatőr esküt; először hangzott el a jelszó: Citius, Altius, Fortius – Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben; először volt olimpiai falu. A bádogtetős deszkabódék vajmi kevés komfortot nyújtottak, de hát egy olimpián amúgy is ritka az elpuhult ember...

A belgák azokat a sportokat forszírozták – nem újdonság a rendezőktől – amelyekben remé?nyük volt a sikerre. Így történhetett meg, hogy az íjászok 11, a vitorlázók 14 számban versenyeztek. Persze voltak komolyabb sportágak is. Például az atlétika. Charles Paddock, a 100 m amerikai bajnoka (10,8) hétméteres célba ugrásaival ejtette ámulatba a világot. A teniszversenyek varázslatos egyénisége a kétszeres bajnok Suzanne Langlen volt. Ha a francia kisasszony lépett pályára, a mű?vészvilág képviselőitől kezdve bárókig, grófokig, politikusokig, sok-sok ismert személyiség tolongott körülötte. Gyermekkorában úgy tanult meg teniszezni, hogy az apja négyzetméteres egységekre osztotta a pályát, s minden egyes fehér vonallal keretezett egységnek megvolt a maga száma. Ő bemondott egy számot, és a kicsi Suzanne-nak a megfelelő négyzetbe kellett ütnie a labdát.

Kizárták a focidöntőről levonulókat

Azt nem tudni, hogy Aileen Riggin hol tanult meg „műugra?ni”, de a 13 éves amerikai „kisasszonyjelölt” megnyerte a toronyugrást... Botrányba fulladt a labdarúgótorna döntője. A csehszlovák csapat 2:0-ás belga vezetésnél levonult a pályáról (tiltakozván az angol bíró ítéletei ellen), a soviniszta közönség pedig bevonult. Két és fél óráig randalírozott, aztán a rendőrség szétoszlatta, a torna direktóriuma pedig diszkvalifikálta a szégyenletesen levonuló csapatot.

A legeredményesebb sportoló az olasz vívó Nedo Nadi volt: minden fegyvernemben győ?zött. Bemutatkozott a ké?sőbbi világhíres finn Paavo Nurmi, meg?nyerte a mezei futást. A csonka olimpia minden tekintetben nagy visszaesést jelentett a stockholmihoz képest. Hiába, a háború hatása rányomta bélyegét a játékok szellemére. Napirenden voltak az óvások, viták, kizárások...

ÖTKARIKÁS KRÓNIKA

HOL, MIKOR: Antwerpen, 1920. július–szeptember 12.

INDULÓK: 29 ország 2668 sportolója (64 nő)

SPORTÁGAK/VERSENYSZÁMOK: 21/161

(CSEH)SZLOVÁK GYŐZTESEK: –

MAGYAR ARANYÉRMESEK: –