Egyelőre senki sem beszél a feljutásról

Rimaszombat. Amikor négy évvel ezelőtt a gömöriek az előkelő hatodik helyen végeztek, s minden idők legjobb eredményét érték el a labdarúgó Szuperligában, aligha hitte volna valaki is, hogy rövid időn belül elindulnak lefelé azon a bizonyos lejtőn. A kiesést követően a szakadék szélére sodródott a szebb napokat látott klub, s valóságos élethalálharcot vívott. A váratlan mélyrepülésnek több oka is volt...

Az 1998-as bravúros szereplés után senki sem akart távozni a keretből, miért is ment volna el, hiszen a csapat sikert sikerre halmozott, s az Intertotó Kupában is indulhatott. A futballisták természetesen a szer-ződéshosszabbítás mellett döntöttek. De... Teltek, múltak a hetek, az illetékesek viszont csak hallgattak. A játékosok, akiknek különben semmi extra kívánságuk nem volt, egyre idegesebbek lettek, s mivel a szakosztályban semmi sem változott, nagy részük – a bizonytalanság miatt – a távozás mellett döntött.

„Egyik napról a másikra szétesett a csapat, sajnos, a nyári alapozás végén már nem sikerült feltöltenünk a keretet. Én már akkor figyelmeztettem a vezetőket, hogy ezzel a toldozott-foldozott gárdával semmi esélyünk sincs az élvonalban. Az újoncok elleni két hazai, balszerencsés döntetlen, majd a Petržalka otthonában elszenvedett háromgólos vereség után útilaput kötöttek a talpam alá, de valójában már korábban eldöntötték, hogy Andrej Danko lesz a következő edző” – emlékezett vissza az 1998-as, viharos eseményekre Vas Ferenc, a rimaszombatiak akkori trénere, a klub jelenlegi elnöke.

Tizenegy új játékossal sem állt talpra a csapat, s amint az várható volt, kiesett a Szuperligából. Közben elkezdődött az egymásra mutogatás a szakosztályban, a belharcnak az lett az eredménye, hogy a főszponzor (Tauris) hátat fordított az együttesnek. Nem volt irigylésre méltó helyzetben Szántó István, az akkori klubelnök, akinek két lehetősége volt: a kalapozás vagy pedig a csendes halál. Ő az előbbit választotta. Nem kis nehézségek árán sikerült megmentenie a szakosztályt. A legkritikusabb helyzetben ő is beszállt, méghozzá nem kis összeggel. Az már más lapra tartozik, hogy igencsak eladósodott a klub. Végül nyolcadik lett Vladimír Rusnák edző legénysége a második vonalban.

„Bartakovics László polgármester, a szakosztály igazgatótanácsának elnöke 2000 nyarán Szántó István helyett Peter Blaškót bízta meg a klubelnöki teendőkkel. Időközben visszatért a Tauris, tehát újra lett főszponzora a csapatnak, amely egy évvel ezelőtt hatodik lett a II. ligában – emlékezett vissza Vas Ferenc, akit tavaly júliusban szakosztályelnökké neveztek ki. – Még mielőtt igent mondtam volna, betekintettem a gazdasági naplóba, mindent részletesen áttanulmányoztam, elvégre tiszta lappal akartam indulni. A nagy tartozásokról szóló hírek, sajnos, beigazolódtak. Nemcsak a hitelezőinkkel kellett szót értenünk, hanem a végrehajtókkal is, akik az ősszel, egy bajnoki meccs közben a szó legszorosabb értelmében ránk törték az ajtót. Zárolták a számláinkat, s ismét kritikussá vált a helyzet. A főszponzornak a városnak, valamint a többi támogatónak köszönhetően fokozatosan sikerült törlesztenünk a legszükségesebb adósságainkat, az összes tartozásunkat azonban aligha tudjuk rendezni, a legnagyobb problémáink az adókkal vannak, lesznek...”

Vladimír Rusnák edző a sikeres őszi idényt (3. hely) követően váratlanul távozott, a téli alapozás elején megegyezett az élvonalbeli rózsahegyiekkel. A gömöriek több ismert trénerrel is tárgyaltak, végül Vladimír Goffát választották. Védencei – annak ellenére, hogy a legutóbbi fordulóban, Licsérden vereséget szenvedtek –, eddig nem okoztak csalódást a tavaszi idényben. Ezt bizonyítja az is, hogy a közelmúltban a második helyen tanyáztak, s három pontra megközelítették az éllovas nagyszombatiakat.

„A pontvadászat előtt a legjobb öt közé jutást tűztük ki célul, s ezen a sikeres őszi idény után sem változtattunk. Örülünk, hogy élünk, nincs szó a feljutásról. Természetesen, ha úgy alakulnának a dolgok, megpróbálkoznánk az élvonalba kerüléssel. A magasabb osztályban csak akkor állnánk meg a helyünket, ha lenne még egy, a Taurishoz hasonló szponzorunk” – mondta Vas Ferenc klubelnök, aki azzal búcsúzott, hogy kíváncsian várja a nagyszombatiak elleni, idegenbeli meccset, amelyen elválik, mit is tud valójában a rimaszombati csapat.