Egy év múlva fellobban a láng Tokióban

Tokió először 1964-ben látta vendégül a sportvilág legjobbjait, akkor 15 nap alatt 163 versenyszámban 93 ország 5149 sportolója versenyzett. Egy év múlva 19 nap alatt 339 versenyszámban 206 ország 11 096 sportolója közül fognak kikerülni a bajnokok. Míg 1964-ben a nők csak a résztvevők 13,29%-át alkották, jövőre a számuk már közelíteni fog az 50 százalékhoz, egészen pontosan 48,5%-ra saccolják az arányukat.

Öt új sportág

Összesen 33 sportágban mérik össze erejüket a versenyzők, ez új rekordnak számít. Öt új sportág szerepel a programban, a baseball/softball 12 éves szünet után tér vissza, a karate, a sziklamászás, a szörf és a gördeszka viszont teljesen új az olimpiai műsorban. Az új sportágaknak köszönhetően 474 sportolóval több vehet részt a játékokon.

Az új sportágak jellege azt mutatja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság igyekszik minél inkább a fiatalok felé fordulni, a köreikben népszerű mozgásformákat beemelni az ötkarikás programba.

Éremesélyek

Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója a Nemzeti Sportnak adott interjújában úgy fogalmazott, „három és tizenegy aranyérem között lesz a realitás” Tokióban, bár ideális esetben 12–15 magyar aranyérmet is össze tud számolni. Fábián úgy véli, a japán fővárosban nagyjából 150 magyar sportoló versenyezhet, vagyis hasonló lesz a küldöttség, mint Rióban. A legnagyobb éremesélyekre a hagyományoknak megfelelően kajak-kenuban, úszásban és vívásban számíthatunk.

Roman Buček, a Szlovák Olimpiai és Sportbizottság sportigazgatója szerint a szlovák küldöttség 45–60 tagú lehet, bár egyelőre csak öt koronglövőnek van kvótája. A kajak-kenusok az augusztusi szegedi vb-n harcolnak a kvótákért, több sportágban pedig csak jövőre zárul le a kvalifikációs folyamat. Szlovákia leginkább a sportlövőknek, a kajakosoknak és a vízi szlalomosoknak köszönhetően reménykedhet olimpiai érmekben.

Óriási hőség

Míg Rióban a brazilos szervezés okozott olykor fennakadásokat, Tokióban ilyesmitől senki nem tart. Fábián László például arra is felhívta a figyelmet, a sportolóknak és a küldöttség egyéb tagjainak is tudatosítaniuk kell, hogy még a Közép-Európában elfogadott 5 perc késés is problémás lehet a japánoknál.

A fő aggodalmakat az extrém hőség okozza, Tokióban júliusban ugyanis akár 41 fok is lehet, a tavalyi hőhullám több mint egy tucat ember halálát okozta a városban.

John Coates, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság koordinációs bizottságának vezetője elmondta, döntés született arról, hogy a nézők bevihessék a saját vizüket a létesítményekbe. Az egyre inkább üzletorientált rendezvényeken ez egyáltalán nem volt eddig természetes, a repterekhez hasonló ellenőrzéseken a beléptetéskor elvették az innivalót, bent pedig a megszokottnál jóval magasabb árakon lehetett vizet vagy üdítőt venni.

Időeltolódás

A hőség a sportolók teljesítményét is befolyásolhatja, ezért a leghosszabb atlétikai számok (maraton, gyaloglás) rajtja kora reggel lesz. Az 50 kilométeres gyaloglás, amelynek címvédője a szlovák Matej Tóth, hajnali fél hatkor, közép-európai idő szerint éjjel fél tizenegykor rajtol el. Az időeltolódás enélkül a csavar nélkül is komoly gondokat okozhat, fontos lesz a megfelelő hosszúságú akklimatizáció. 

Az atléták mellett az úszóknak is korán észnél kell majd lenniük Tokióban – csakúgy, mint 12 éve Pekingben, most is délelőtt lesznek az úszódöntők, hogy az amerikai tévénézők főműsoridőben, élőben követhessék a versenyeket. Ugyanilyen megfontolásból rendezik délelőtt a férfi és a női kosárlabdadöntőt is.