Drámai pillanatok a Himalájában: körkép a téli hegymászószezonról

Télen 6000 méter fölé merészkedni egészen mást jelent, mint a fő mászózezonban. A tavasszal próbálkozó mászók egy-egy akklimatizációs körről való visszatérés után gyakran félmeztelenül élvezik a 10–20 fokos meleget az alaptáborban, viszont a téli hónapokban ott is jobb esetben mínusz 10–15 fok körüli hőmérséklettel kell számolni. A próbálkozóknak emellett fel kell készülniük az erősebb szélre, a csúcsrégiókra jellemző mínusz 40 fokra (vagy annál is hidegebbre), a hideg miatti nehezebb akklimatizálódásra, ráadásul összehasonlíthatatlanul több hóval is kell megküzdeniük. Téli mászással csak a legelvetemültebbek próbálkoznak, ezen belül pedig a sikeres mászások aránya szintén nagyon kicsi.

27 év várakozás
Utoljára 1993-ban, tehát 27 éve sikerült megmászni a Mount Everestet télen, az idei szezonban viszont több komoly próbálkozó is akadt. A legnagyobb esélyes a baszk-spanyol Alex Txikón volt, aki két társával 7000 méterig sikeresen kiépítette az utat a hegyen. Txikón a legtöbb tapasztalattal rendelkező téli mászók egyikeként indult az útra, a nevéhez több komoly siker is kapcsolódik: a legismertebb a Nanga Parbat első téli megmászása 2016-ban. 
Rajtuk kívül megpróbálkozott az Everesttel a német Jost Kobusch, aki 2016-ban Klein Dáviddal együtt mászta meg az Annapurna I-et. Kobusch szólóban kísérelte megmászni a hegyet (csak egy fotós volt vele), de a rendkívül zord időjárás mellett végig lábfájdalmakkal is küzdött: ennek ismeretében legnagyobb elért magassága, a 7360 méter szinte már bravúr. Végül február 25-én döntött a végleges leereszkedés mellett, miután egy éjszakát rögtönzött táborhelyen töltött, mert a rossz látásviszonyok miatt nem találta meg az 1-es tábort. 
Txikónon és Kobuschon kívül érdemes megemlíteni azt az öt serpa mászót is, akik teljesen váratlanul, február végén jelentették be, hogy téli gyorsasági rekordot akarnak felállítani azzal, hogy mindössze öt nap alatt megmásszák az Everestet. A Tashi Lapka vezette csapat a hármas tábor közeléig, nagyjából 7100 méterig jutott, amikor február 27-én a rengeteg friss hó megállította őket.
Alex Txikón és társai ezzel egyidőben szintén feladták a harcot: miután a hármas tábor felé rendkívül lavinaveszélyesnek ítélték meg a terepet, inkább a levonulás mellett döntöttek. 
Mindannyiuk kudarcát elsősorban az okozta, hogy nem volt kellő hosszúságú időjárási ablak a csúcsmászáshoz – általában kétnapnyi jó idő után mindig extrém erős szél vagy havazás következett. Emellett egyiküknek sem sikerült kellő magasságban éjszakázni egy esetleges csúcstámadás előtt, ami az Everest esetében minimum 7500, de leginkább 7900 méter. 

Bátor próbálkozás a K2-n
Hegymászókörökben bizonyos mértékű kétkedés fogadta a bejelentést, miszerint a nepáli Mingma Gyalje serpa és csapata januárban megcélozza a K2-t. A világ egyik legveszélyesebb és alighanem legnehezebb nyolcezresét korábban még senki sem mászta meg télen (ezzel a K2 az egyetlen „érintetlen“ nyolcezres csúcs télen), ezért minden egyes próbálkozás viszonylag komoly médiafigyelmet kap. Mingma 2011-ben teljesítette a Himalája Koronája-küldetést, azaz már feljutott a világ összes nyolcezresére, de minimális téli mászótapasztalattal rendelkezett, és ez igaz volt csapata további tagjaira is. A K2-expedíció viszonylag gyorsan befejeződött: a csapat „csakˮ 6600 méterig jutott, Mingma február 5-én jelentette be azt, amit előzetesen sok szakmabeli is gondolt róla: nem érzi magát elég felkészültnek a csúcsmászáshoz.
Jövőre egy rendkívül erős csapat körvonalazódik a K2 első téli megmászására: a lengyel Adam Bielecki nevével fémjelzett csapat lényegesen jobb esélyekkel vághat neki a Karakorum ikonikus hegyének. Jelen állás szerint rajtuk kívül további két csapat is kiszemelte a hegyet jövő télre.

Urubko és Miss Finnország
A lengyel–orosz Gyenyisz Urubko, az elmúlt évek egyik legsikeresebb magashegyi mászója a Broad Peaket vette a célba, amelyet eddig csak egy csapat lengyel mászó tudott meghódítani télen, még 2013-ban. Ebben még semmi különös nincs, de abban már igen, hogy az embert próbáló expedícióra a kevés releváns tapasztalattal rendelkező Don Bowie, illetve Finnország 2013-as szépségkirálynője, a 31 éves Lotta Hintsa társaságában indult el. Az akklimatizációs körök során a trió pontosan úgy mozgott a hegyen, ahogy az a rövid bemutatkozó alapján sejthető: Urubko ereje teljében, Bowie és Lotta általában lemaradva mászott.
Végül Bowie-t életveszélyes állapotban vitte el a mentőhelikopter az alaptáborból (utána hetekig tüdőgyulladással kezelték), vele együtt pedig a legyengült Lotta is befejezte az expedíciót. Urubko így magára maradt a Broad Peaken. A mászó február 16-án indult el a csúcsra az alaptáborból, aznap egy lavina száz méteren át sodorta őt egy kuloárban, de épp bőrrel megúszta az esetet. Egy nappal később, már 7000 méter felett kicsúszott és harminc métert zuhant, de még ekkor sem adta fel. Végül 7400 méteren, a rendkívül erős szél miatt befejezte nagyon hosszú harcát.
Szintén Pakisztánban, még január elején próbálkozott egy erős és tapasztalt páros, Simone Moro és Tamara Lunger (akik a baszk Txikónhoz hasonlóan szintén a Nanga Parbat első téli megmászásának részesei voltak) a Gasherbrum I–II csúcsok meghódításával. Esetükben hajszálon múlott a tragédia: Moro egy gleccserhasadékba zuhant, társa óriási fájdalmak közepette megtartotta őt. Morónak végül sikerült kimásznia a hasadékból, de nem kísértették tovább a sorsot, az expedíciót azonnal befejezték.

Magyar az Ama Dablamon
A zord körülmények miatt nagyon kevesen merészkednek télen a Himalájába, magyar téli expedícióról pedig csak rendkívül ritkán hallani. Szlankó Zoltán személyében azonban januárban volt magyar próbálkozó: Szlankó az Everest-régió ikonikus hegyével, a 6812 méter magas Ama Dablammal próbálkozott harmadmagával. Társai az amerikai Alex Goldfarb, valamint Pemba serpa voltak. A jó erőben lévő Szlankó végül nem indulhatott el a csúcstámadásra, mivel az azt megelőző napon, közel a hármas táborhoz elkapta őt egy vihar. Miután átfagyott és elgyengült, úgy döntött, nem indul el a csúcsra. „Arra kellett gondolnom, hogy valahogy vissza is kell térnemˮ – idézte fel lapunknak a nehéz pillanatokat. 
A Szlankó Zoltánnal készült beszélgetést és az Ama Dablam-expedíció teljes történetét hamarosan elolvashatják az Új Szóban.
Hiába kisérleteztek több esetben is klasszis, tapasztalt mászók a csúcsra jutással, 2020 telén egyetlen nyolcezresre sem jutott fel senki, döntő többségben a rendkívül rossz időjárási körülmények miatt. 

A hegymászás rajongói az egyes expedíciók történéseit szinte élőben követhetik a  Hóhatár - a Mozgásvilág hegymászó hírei elnevezésű facebook-csoportban.